Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 3. szám - A RÓMAI KÉRDÉS

Magyar Külpolitika 3. szám emirt, akivel személyes intim barátságban állott, rávegye a központi hatalmakhoz való csatlakozásra és angol-India megtámadására. Az angolok ekkor már erősen szorongatták a törököket Mezopotámiában és Sziria déli részén, egy indiai támadás tehát nagy megkönynyítés lett volna a törökök és szövetségeseik számára. Enver basa hadügyminiszter és generalissimus, akit Rakovszky beavatott tervébe, el volt ragadtatva attól s megtette az intézkedéseket, hogy a magyar úr zavartalanul utazhason át Anatólián. Rakovszky mindössze egy örmény szakácsot, egy török inast és két kurd lovászt vitt magával. Útiránynak Perzsia déli részét, Laurisztánt választotta. Már átjutott a perzsa határon, amikor szerencsétlenségére egy kóbor perzsa-kurd rablóbandával került össze. Éppen sátorütés közben támadt rájuk a horda. Rakovszky emberei pár perc múlva vérükben fetrengtek, ő maga pedig egy puskagolyóval a bal lábszárában, lórakapva csak nehezen tudott üldözői elől elmenekülni. Napok múlva, teljesen kimerülten vergődött el Bagdadba, ahol azután több héten át az ágyat nyomta. Veszedelmes kalandját és tervének meghiúsulását csak Konstantinápolyba visszatérte után tudtam meg. Már azelőtt is lelki depreszszió mutatkozott nála, most szinte betegesen elzárkózott minden társadalmi érintkezéstől. Haza se akart utazni, több, mint két hónapot töltött Konstantinápolyban, dolgozószobámban töltvén napjait. Itt kapta a hírt, hogy párizsi lakásának egész berendezését elárverezték — lakbérhátralék miatt. Mindössze pár ezer frank folyt be egy olyan berendezésért, amelyhez az értékes bútorokon kívül muzeális becsű keleti szőnyegek, műtárgyak, festmények és a világ minden tájáról összegyűjtött ritkaságok tartoztak. Rakovszkynak, amikor a háború kitört, készpénzletété is volt Párizsban a Crédit Lyonnais-nél. Miután személyesen nem mehetett Franciaországba, levélben utasította a bankot, hogy folyószámlája terhére utalványozzák ki az esedékes házbért a ház tulajdonosának. Francia állampolgár lévén a MAGYAR KÜLPOLITIKA Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Kiadóhivatal: Budapest, Országház XI. kapu. Postatakarékpénztári csekk számla: 25,777. háziúr, semmi akadálya nem volt, hogy egy hadviselő állam polgárának Franciaországban levő pénzéből a követelését megkapja. A Crédit Lyonnais azonban nem tett eleget Rakovszky utasításának és másfél év után a százezreket érő berendezést néhány ezer frankért elárvereztette. Rakovszky nyugodtan fogadta a hírt. — „Ha majd a háború véget ért, — mondotta nekem — be fogom pörölni a francia államot, amely felelős a hatóságaiért. És biztosan megnyerem. Hogy a bútorokat, a szőnyegeket és egyéb értékes holmikat potom áron idegenítették el, az ellen védekezhetnek azzal, hogy se a becsüs, se az árverezők nem értettek hozzájuk. A lakásomban azonban több más festményen kívül volt egy Corot és egy Delacroix kép is s ezekről még egy külvárosi boltossegéd is tudja, hogy bármelyik képkereskedő örömmel ad értök nehéz tízezreket. Corot és Delacroix révém fogom majd nyakoncsípni a háziurat s a végrehajtót, a becsüst és az egész bandát, amely osztozkodott berendezésemen. A pört azonban szegény Rakovszky Béla nem indíthatta meg, mert pár hónappal azután, hogy Konstantinápolyból hazautazott Magyarországba, meghalt. Mielőtt elhagyta volna a török fővárost, az a bizarr ideája támadt, hogy megvásárolja a Márvány-tengeren levő Plati-szigetet, amely Bulwer-sziget néven is ösmeretes. A sziget pár kilométernyire a Prinkipó (Herceg) szigetek mögött emelkedik ki a tengerből, a teljesen kopár, sziklás Oxia közvetlen közelében. Területe nem sokkal nagyobb a mi Margit-szigetünknél; javarészt szikla, itt-ott csenevész füge- és olajfacsoportok, babérfák és mogyoróbokrok. Fennsíkjáról azonban gyönyörű kilátás nyílik a kisázsiai hegyekre és a Boszporus felé. A mult század második felében megvásárolta Nagy-Britannia konstantinápolyi nagykövete Lytton Bulwer Henrik lord, akinek a neve ismeretesebb az irodalomtörténetben, mint a diplomáciai annálisokban. Bulwer lord híres volt különcködéseiről és a régi római időkre emlékeztető symposionjairól. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő: Radisics Elemér dr. Szerkesztő-bizottság: Eörtevényi Olivér dr., Horváth Jenő dr., Lutter János dr., Sebess Dénes dr. A kiadásért felelős: Eöttevényi Olivér dr. Hornyánszky Viktor R.-T., m. kir. udvari könyvnyomda, Budapest. Felelős vezető: Hornyánszky Viktor.