Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - KÖLCSÖNÖSSÉGI ALAP A KISEBBSÉGI JOGOK TERÉN

1928 • 15 • December 16 KÖZGAZDASÁG Görögország és Magyarország kereskedelmi forgalma írta: Gyulay Tibor dr. a Kereskedelmi és Iparkamara ügyv. titkára Magyarország és Görögország között a háború előtt élénk gazdasági összeköttetés állott fenn. Bár Görögország kimondottan mezőgazdasági ország és Magyarország is állandóan fejlődő ipara ellenére szintén elsősorban agrárországnak tekinthető, mindazonáltal, ha közelebbről vizsgáljuk meg a helyzetet, megállapítható, hogy e két ország termelése olyan különbségeket mutat fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági terményekben fennálló szükségleteiket is kölcsönösen kiegészítsék és a két ország között nagyob'baránvú árúcsereforgalom alakuljon ki. Az osztrák-magyar monarchia idején életben volt vámtarifának a fejlett iparú Ausztriával való közös volta arra kényszerítette a magvar ipart, hoery külföldön és elsősorban a kedvező geoerráfiai helyzeténél fogva erre predesztinált Keleten keressen ipartermékei számára felvevő piacot. A balkáni piacok között Görögország igen alkalmas felvevő területnek bizonyult és a háborút megelőző utolsó év statisztikai adatai a magyar ipar egyre nagyobb lendületet vett térfoglalásáról tesznek tanúbizonyságot. Azok között a változások között, amelyeket a világháború és annak következményei okoztak, új képet nyertek a grörög-magyar gazdasági kapcsolatok is. A túihosszú ideig megzavart gazdasági élet regenerálásának megindulása mindkét országban részben már észlelhető és ha egy rövid pillantást vetünk a két ország kölcsönös kereskedelmi forgalmára, láthatjuk, hogy az árúcsereforgalöm kialakulása jó irányban halad és remélni lehet, hogy ez az árúcsere már a közel jövőben erőteljes lendületet fog venni. E kilátásokat megerősítik azok a benyomások, melyeket Görögország legelőkelőbb közgazdasági és egyéb közéleti tényezőinek ezévi november hó első napjaiban tett látogatásuk alkalmával kölcsönösen szereztünk. Megállapítható, hogy a kölcsönös barátság élénk jelének tekinthető eme látogatás, melynek nyomán a két országgazdasági köreinek gyakrabbi szívélyes érintkezése várható. A két ország kereskedelmi forgalmának bázisa az 1925. évi június hó 4-én kötött legtöbb kedvezményt kölcsönösen biztosító — Magyarország részéről tarifális mérséklést is tartalmazó — kereskedelmi megegyezés. Magyarország és Görögország külkereskedelmi forgalma egyébként az utolsó két és fél évben a következőképen alakult: Az 1926. évben Magyarországnak Görögországba irányuló kivitele 6.6 millió pengő értékű (összkivitelünk 0.75%) volt, 1927-ben pedig 5.4 millió pengő (összkivitelünk 0.68%) értékben szállítottunk árút Görögországba. Görögországnak Magyarországba irányuló kivitele a magyar hivatalos statisztikai adatok szerint így alakult: az 1926. évben a Görögországból behozott árúk értéke 3 millió pengőt (összbehozatalunk 0.32%.) tett, az 1927. évben behozott árúk értéke 1.1 millió pengő (összbehozatalunk 0.09%) volt. Az 1928. év első hat hónapjában Magyarországnak Görögországba irányuló kivitele 3.9 millió pengő értékű (összkivitelünk 0.68%) volt, míg a Görögországból ugyanezen időszak alatt behozott árúk értéke 3.4 millió pengőt (összbehozatalunk 0.40%) tett. A hivatalos statisztikai adatok szerint Görögország az 1927. évben igen figyelemreméltó mennyiségben szállított Magyarországba nyers dohányt (398.000 P), fenyőgyantát (161.000 P), déligyümölcsöt (138.000 P), nevezetesen mazsolát — mely utóbbi cikkre Magyarország a kereskedelmi szerződésben tarifális mérséklést is biztosított —, bort (82.000 P), nyer fémeket (127.000 P) stb. Görögország főleg szeszt (1,596.000 P), burgonyát (1,333.000 P), kenderfonalat (314.000 P), gépeket és készülékeket, (nevezetesen cséplőgépek, tisztító- és konkolyozógépek, szecska- és répavágógépek, dynamógéoek, elektromotorok, transzformátorok, malomipari gépek és készülékek (264.000 P), gyógyszereket (264.000 P), vasárukat, főleg vas- és ólomlemezekből készített árúk, kábel és szigetelt drót, lámpák) (204.000 P), lisztet (194.000 P), pamutszövetet (125.000 P), villamos izzólámpát (123.000 P), villamos készülékeket (73.000 P), cukrot (96.000 P) stb. vett fel Magyarországból. A magyar ipar termékeinek Görögországban való elhelyezése szempontjából továbbmenőleg is számottevő lehetőségei nyílhatnak. A görög kormánynak a termelés fokozására irányuló politikája, nagykiterjedésű területeknek a törökországi görög menekültekkel való benépesítési akciója stb. a görög gazdaSZENT ISTVÁN AUMM FU&DŐTEILIEP Víz fjöfoka C 29. + + Az összes medencékben naponta friss termál vlzl .... ... .. . ... Éttermek és szállodai ,, , , Artézi strandfürdő 50X25 méteres medence\el! szobák,valamint kii- Kernek kerthelyiség, tánc- és színházterem. Stra..dbuffet, Játszótér, homok- és napfürdök! lön társas háló- Hudapestről autóút 1 óra. Uszodák külön! 4 Gőz- és kádfürdők! ujonnankDerenS ^Pont a ü - onat és 3 ha jó Budapestről. Penzió rendszer bevetetve. Bútorozott mugánlakások előjegyzését elfogadja és prospektust küld a fürdőtelep tulajdonosa. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26