Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - SZEMÉLYI ÜGYEK AZ EGYIPTOMI ALKOTMÁNYHARC HÁTTERÉBEN

1928 • 19 • December 1 KÖNYVESHÁZ A Külügyi Szemle január elején újból megjelenik A Külügyi Társaság legutóbbi igazgatósági ülésén a Külügyi Szemle c. külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóiratának újra való megjelentetését határozta el. A folyóirat, mely egyelőre negyedévenként — első ízben december első napjaiban _ vaskos könyvalakban jelenik meg, aktuális külpolitikai és világgazdasági tanúlmányain kívül a nemzetközi jog, a nemzetközi szociálpolitika, a kisebbségi kérdés, a nemzetközi bíráskodás, a szellemi együttműködés, a Nemzetek Szövetsége, valamint egyéb nemzetközi szervek és kapcsolatok problémáit öleli fel, egyben ezen intézmények működéséről számol be krónikás hűséggel és szakszerűséggel. A különféle külpolitikai és nemzetközi vonatkozású kérdések elsőrendű szakértőiből álló, mintegy 20 tagú szerkesztő-bizottság élén Gratz Gusztáv dr., v. b. t. t., ny. külügyminiszter áll, helyetteséül az Igazgatóság Eöttevényi Olivér dr., ny. főispán, ügyvezető alelnököt delegálta, míg a lap főszerkesztője Horváth Jenő dr., egyetemi tanár, felelős szerkesztő pedig Drucker György dr., a Külügyi Társaság titkára lett. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Országháza, XI. kapu. Olasz könyv a mai Magyarországról Rodolfo Mosca: L'Ungheria contemporanea (Zanichelli kiadása. Milano 1928.) A Magyar Külügyi Társaság fennállása óta szivós küzdelmet folytat abban az irányban, hogy a külföld rosszul tájékoztatott s nagyobbára csak ellenségeink szócsövein keresztül informált közvéleményét Magyarország valódi helyzetéről, múltjáról és jelenéről az igazságnak megfelelő adatokkal lássa el. Ezt a célt szolgálják azok az idegen nyelveken megírt és kiadott önálló müvek és brosűrák, amelyek a Társaság kiadásában már eddig is megjelentek. Hasonló elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a Magyar Revíziós Liga, valamint a Magyar Nemzeti Szövetség is. Ellenségeink azonban mindezzel szemben azt a — bár alaptalan — kifogást tehetik, hogy a magunk ügyében elfogultak vagyunk. Éppen azért nagy örömmel kell üdvözölnünk minden olyan eseményt, midőn külföldi egyén, kizáróan a maga tanulmányai és tapasztalatai alapján a maga elhatározásából ír rólunk. Hálánk csak fokozódik, mikor valamelyik külföldi tudós vagy író önálló, nagyobb munkában végzi ezt, melynek a hatása is kétségkívül szélesebb körü. Ilyen eset állott be most, mikor Rodolfo Mosca a paviai egyetem doktora írt szépen kiállított munkát a fenti címen. Olaszországban az utóbbi évek alatt egyre nagyobb az érdeklődés a magyar probléma iránt és ez a nagyérdekességü könyv, az egész magyar kérdést felöleli. A műhöz Arrigo Solmi olasz történetíró, egyetemi tanár, aki az idén tavasszal járt Magyarországban s aki mint a Fascista Parlament képviselője, egyúttal az ottani Külügyi Bizottság előadója is, irt előszót, amelyben kifejti, hogy a fascismus modern eszközökkel óhajtja megvalósítani azokat a régi római alapelveket, amelyek Itáliát szolidárissá teszik Magyarországgal az igazságtalan béke ellen folytatott harcában. Az „Ungheria contemporanea" ezt a tételt a politikai tudomány eszközeivel szolgálja. Mosca könyvének az első részében oknyomozó alapossággal vizsgálja azokat az eseményeket, amelyeknek a trianoni szerződés lett a következménye, köztük a nemzetiségi mozgalmakat, a régi Nagy-Magyarország külpolitikai tétlenségét, illetve függő helyzetét Ausztriától, majd a szláv kérdést a román kérdéssel együtt, amelyek a trianoni igazságtalanság révén balkáni helyzetet teremtettek Európa szívében. Magyarországnak Ausztriával való viszonyát vizsgálva, Mosca megállapítja, hogy ez mennyire káros volt mindenben mireánk, magyarokra nézve és egyúttal leszögezi azt a ma már egyébként világszerte ismert igazságot, hogy a világháború kitörésében nekünk, magyaroknak semmi részünk sem volt és hogy Tisza István gróf, aki tisztán látta a világkonfliktus szörnyű következményeit, egyenesen ellene is volt a háborúnak, amely Magyarország számára semmiféle előnyt sem jelenthetett. Mosca, a magyar tragédia okait vizsgálva, ennek egyik eminens magyarázatát a kisebbségek vezéreinek ügyes és lelkiismeretlen politikájában látja, de ugyanakkor Károlyi Mihály gyönge és ellentmondásokkal teli jellemében is, aki a Diaz-féle szerződés biztos bázisait feladva, naiv reménységekkel a franciák karjaiba vetette magát, majd amikor a helyzet döntőre fordult, az ország sorsának irányítását a kommunistáknak engedte át. Objektív előadásban, a diplomáciai akták lelkiismeretes áttanulmányozásával mutatja be Mosca könyvének második részében a trianoni béke megszületésének tragédiáját és az ebből fakadó, egész Európa sorsára kiható eseményeket. Mosca szerint a győztesek már annyira ki voltak merülve, hogy amikor a magyar béke megkötésére került a sor, fáradtságukban és türelmetlenségükben, lelkiismeretlen felületességgel, sőt tudatlansággal, engesztelhetetlennek mutatkoztak minden magyar követeléssel, sőt felvilágosítással szemben is. Akkor kényszerítették a magyarokat a béke aláírására, amikor a szerbek, csehek, románok már megszállva tartották a magyar területeket, amelyeket el akartak szakítani Szent István birodalmától. Béketárgyalás — tárgyalás nélkül! Éppen az ellenséges hatalmak kérlelhetetlensége a béke diktálásában, adja meg a jogot Magyarországnak, hogy annak revízióját követelje, amit a Millerand-féle kísérőlevél is kilátásba helyezett, de amit eddig még nem rendeltek el. V FI IF 6'és 8'hen9eres smerikai i L L l L autó vezérképviselet SCHMALZ JÓZSEF AUTÓPALOTA • (2005) DOHÁNY-UTCA 22—24 TELEFON: JÓZSEF 425—68