Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - A MAGYAR-FRANCIA SZELLEMI KAPCSOLATOKRÓL

Magyar Külpolitika • 8 • száni A MAGYAR-FRANCIA SZELLEMI KAPCSOLATOKRÓL Elmondta: BARREY EMIL A magyar-francia kapcsolatokat a történelem egész folyamán a szimpátia nyomán fakadt megértés és megbecsülés jellemezte. Ezeknek a kapcsolatoknak terén a vasút korszaka új étappot jelent, mert ettől kezdve a személyes kapcsolatok lépnek előtérbe és válnak mind intenzívebbekké. Az első magyarok egyike, aki Párisban telepedett le, Liszt Ferenc volt, akit rajongva ünnepeltek úgy koncertteremben, mint a legelőkelőbb párisi társaságokban. Horn Ede az 1848-as emigráció sajtófőnöke is Párisban ütötte fel főhadiszállását és meghódította a magyar ügynek a francia közvéleményt. Bartha Sándor, a zeneszerző, Justh Zsigmond az író, Kont Ignác a Sorbonne tanára és velük egyidőben mások is, mind eredményesen járultak hozzá a magyarfrancia szellemi kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A modern Magyarország kiváló íróínak nagyrésze Párisban szívta magába a francia kultúra iránti szeretettel együtt a formaérzéket, a stílus eleganciáját és csiszoltságát. így Ambrus Zoltán, Pékár Gyula, Színi Gyula, Vészi József, Heltai Jenő egyrészt a francia dalköltészetet plántálta át Magyarországra, másrészt a francia színpadi irodalomnak lelkes apostola, aki közei száz francia színdarabot ültetett át magyar nyelvre. Páris, a francia élet, a francia irodalom nagy rajongója, Ady Endre, akinek legszebb verseiben jut ez a rajongás csodálatos tüzű és mélységű kifejezésre. Ady után és részben az ő hatása alatt fiatal költők és írók tömegesen keresték fel Párist, s bizonyos, hogy a két ország közötti szellemi kapcsolatok fejlődését előmozdította. De nemcsak az irodalom, hanem a képzőművészet terén is már régtől — a XII. század elejétől — érvényesül Magyarországon a francia befolyás, előbb az építőművészetben, majd a festészetben. Mányoki Largillierenek, id. Markó Károly Claude Lorrain és Poussinnek, Madarász Viktor Delacroixnak irányát követte. A nagy Munkácsy hatalmas művészetére Courbet volt döntő befolyással, míg barátja Páál László, az erdők mély érzésű festője, a barbizoni iskolának volt egyik legtehetségesebb tagja. A legfrandább — nemcsak a technikában, de lélekben és szellemben — a Párisjárta művészek közül RipplRónai. Az említetteken kívül a nagytehetségű és komoly művészek egész sora tanult hosszabb-rövidebb ideig Párisban. Ezeket a barátkozásokat a háború megakasztotta ugyan, de már 1923-ban új áradat indul meg a művészi inspiráció kiapadhatatlan forrása: Páris felé. Az elsők egyike, aki a háború után Párisba ment, a fiatal és nagyon tehetséges Zilzer Gyula, akinek fejlődésére Picasso, Matisse, de főképpen a XII. századbeli francia építészet volt hatással. Diener-Dénes, a PontNeuf festője is Matisse iskolájából került ki. Csáky József a szobrász és Vértes Marcell a rajzoló és illusztrátor Páris legismertebb művészei közé tartoznak. Kint élt két évig Végh Gusztáv, a finom és előkelő művészetű grafikus, a „Fioretti" remek illusztrációinak mestere. Áttérve a háború után Párisba ment írókra, elsősorban meg kell említeni Lázár Bélát, akinek finom és mély tanumányai jelentek meg úgy magyar, mint francia nyelven. Érdekes könyvet adott ki Leipnik Zoltán a Loire-menti kastélyokról. Bölöni György, Göllner Aladár, Honti Ferenc részint állandóan kint élnek, részint gyakran tartózkodnak hosszabb ideig Párisban és fordításokkal, cikkekkel, tanulmányokkal, személyes propagandával szolgálják a magyar-francia barátkozás ügyét. Egészen külön feladatkört töltenek be Baranyai Zoltán és Eckhardt Ferenc, akik Genfből irányított lapjukban a tudományos kapcsolatok kiépítésének tesznek igen kiváló szolgálatot. A Magyarországon járt franciák közül; Berlioz utazásának emléke a „Faust elkárhozásáéban felhasznált Rákóczi-induló. Sayous Edouard, a besanconi egyetem tanára magyarországi útja után megírta mesterművét: Histoire Générale de Hongrois címen. 1885-ben Magyarország szeretettel ünnepelte az itt járt francia írókat és művészeket: Coppée, Richepin, Delibes, Massenet, Polignac, Mme Adam, Claretie, Jules Verne, stb. Ennek a látogatásnak eredménye a magyar művek franciára fordításának intenzívebb megindulása volt. E fordítási munkában és általában a magyar-francia szellemi kapcsolatok kiépítésében tevékeny részt vettek: Saint René Taillandier, Melchior de Polignac, Bigault de Casanove, Blondel, a Tharaud fivérek, Raymond Recouly stb. FIRST HOUSE OF COINS AND MEDALS BUDAPEST JOSEF von STÍÍRMER V., CSAKY-UTCA 8. II 1. Richest Stock in Coins and Medált of all Times and Countries! :-: Praehistorical and antique Excavations I Purchuse and Sale! (2001.)