Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 23. szám - Gilbert Murray levele. Stanley Baldwin, Anglia miniszterelnökének magyarbarát nyilatkozata
Magyar Külpolitika • 6 mert az Unió ünnepélyes ülésén annak tiszteletbeli elnöke, Stanley Balüwin alkalmat talált arra, hogy mind a brit nemzet, mind peüig a brit kormány Magyarország iránt való barátságos érzelmeinek kifejezést adjon. Mi reméljük, hogy az egyes országok népeinek őszinte és kölcsönös kooperációjavai — amely célja úgy az Önök Uniójának, mint a Magyar Külügyi Társaság munkájának is — a Nemzetek Szövetségének nagy eszméi megvalósulnak és az emberiség eléri azt a békét, amely az igazságon alapszik". Az angol Népszövetségi Ligák uniója részéről Professzor Gilbert Murray az Unió végrehajtóbizottságának elnöke a következő levélben mond köszönetet a Külügyi Társaságnak : — Uraim! A Népszövetségi Ligák Uniójának végrehajtóbizottsága részéről őszinte köszönettel vettem kézhez az Önök szíves levelét, amelyet a „Magyar Külügyi Társaság" nevében intéztek hozzám és az Unió végrehajtóbizottsága felkért engem, hogy írásban fejezzem ki önöknek az ő hálájukat az önök . 23. szám részéről kifejezett jókívánságaikért, amelyet ők a legszívélyesebben viszonoznak az önök egyesülete számára. — Nekünk magunknak is nagy örömet szereztek azok a barátságos szavak, amelyekkel Mr. Baldwin megemlékezett Magyarországról, Ausztriáról és Bulgáriáról a Népszövetségi Ligák Uniójának ünnepélyes közgyűlésén és mi különös örömmel fogadtuk az ő kijelentéseit, mert mi elsősorban a nemzetek közt fennálló barátságos kapcsolatok kimélyítésén dolgozunk, oly kapcsolatokén, aminők máris fennállanak Anglia, Franciaország és Németország között. — Őszintén remélem, hogy Uniónk és a „Magyar Külügyi Társaság" sokáig barátságosan együtt fog működni egymással és mindama hasonló egyesületekkel, amelyeknek célja, hogy a nemzetek szövetségével a világ népeinek a béke és igazság legyen az osztályrésze. KÉTFÉLE ÁLLAMPOLGÁRSÁG A DÉLSZLÁV ÁLLAMBAN A világháború előtt csak Románia tett különbséget állampolgárság tekintetében, most már a délszláv állam is erre az útra lépett. Most küldte szét a belgrádi belügyminisztérium az ősszel megszavazott és a királytól szentesített állampolgársági törvényt, mely ugyan még nem lépett életbe, mert végrehajtási utasítása még hiányzik, de ha ez az utasítás mint törvénymagyarázat enyhíthet is egyet-mást a szakaszokon, lényegében csak megmarad a törvénynek az a rendelkezése, hogy a délszláv állam is különbséget tesz szláv és nem szláv polgárai között, illetőleg külön feltételek mellett adja meg az állampolgársági jogot szláv és nem szláv lakóinak. A rendkívül komplikált és zavaros törvény úgy intézkedik, hogy szláv nemzetiségű egyének, ha a 24-ik életévüket betöltötték és legalább 10 éve Délszláviában tartózkodnak — a tíz évet 1918 december 1-étől számítva — automatikusan délszláv állampolgársághoz jutnak. Kiterjed ez a jog azokra is, akik 1918 december 1 után költöztek a délszláv állam területére, amennyiben kitöltik a tízéves tartózkodást. Kiterjed ez a kedvezmény az orosz emigránsokra is, illetőleg ezek minden feltétel nélkül megkaphatják a délszláv állampolgárságot, ha fajoroszok, az oroszországi zsidók, mongolok vagy másfajú egyének azonban csak más külföldiekkel azonos feltételek melletí. Nem szláv nemzetiségű egyének nem tíz, hanem 30 évi ottlakás után kapják csak meg az állampolgárságot, 1900 január 1-től számítva. 1930 december 31-éig tehát a délmagyarországi sok ezer meg ezer magyar család, aki az 1886. évi magyar törvény hézagos volta miatt formálisan nem szerezte meg az állampolgárságot, nem is szerepelhet délszláv állampolgárként. Amennyiben azonban szláv nemzetiségűek ezek a polgárok, azonnal állampolgárokul ismertetnek el, ha erre vonatkozó kérvényüket 1927 november l-ig beadták, vagy ha legalább 5 éve egy helyben laknak. Azok a magyarok és németek, akik 1918 december l-e után költöztek a délszláv államba, állampolgári kérvényüket csak kétévi ottlakás után adhatják be és a miniszter egyéni elhatározásától függ, hog megadja-e nekik, vagy nem, az állampolgárságot. A szlávokra ez a kikötés nincs benne a törvényben. A bonyolódott és zavaros törvényszöveget még a végrehajtási utasításnak kell közérthetőnek tenni, annyi azonban máris kiderül belőle, hogy tipikus balkáni alkotás, az itt hagyományos szándékos homályokkal és félremagyarázhatóságokkal, melyek mind azt célozzák, hogy a hatóságoknak tág terük legyen a törvény formáinak megtartása mellett tetszésük szerint visszautasítani azokat a kérvényezőket, akik nincsenek kedvükre, vagy akik nem tudnak kellőleg fizetni. Szóval újabb alkalom a nemzeti elfogultságból való soviniszta üldözésre és a hatósági zsarolásra. Fővárosi fasor-szanatórium Legjobb, legmegbízhatóbb, legelőkelőbb intézet (2012) Buda pest, Vilma királynő-út