Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 22. szám - A kifosztott Székelyföld. Az uj magyar-román optánsper
1928 • 15 • November 16 A KIFOSZTOTT SZÉKELYFÖLD Az uj magyar-román optánsper Az ősrégi Szárhegy (Sarhigiu) a Szármányhegy oldalán, festői környezetben terül el. A hegy maga fehér márvány, a világhírű karrarai márványnak a mása. A hegy lábánál van a wróf Lázár-féle kastély, amely már romokban hever s csak azoszlopsorok s a hatalmas kapu fölé épített őrtorony hirdeti a Lázár grófok múltját. Abban a kastélyban töltötte gyermekéveit és nőtt fel Bethlen Gábor egykori erdélyi fejedelem. Most, ez a magyar történelmet hirdető százszázalékos székely község is román uralom alatt tengődik, mint maga az egész gyergyói f ensík, ahol hatvanezer színszékely él együtt évszázados lelki közösségben. Az egykor híres és nevezetes Gyergyó, ahol nyolcvan fűrész ontotta a székely erdők termékét, a kereskedelmi fát s a kontinensen és Amerikában oly híres gyergyói hangszerfát, ma csendben, halódik! A gyárak megszűntek. A székelynek nincs keresete s a híres székely nép, amely soha ki nem tette lábát „Gyergyó tartományából", most Amerikába vándorol s a legszomorúbb kanadai hómezőkön keresi új hazáját. Magyarországba szakadt lelkes székely magyarok megpróbálták, hogy a kiván dorló székelyeket az eladásra szánt magyar földbirtokokon letelepítsék, de hivatalos helyeken félnek attól, nehogy a székelység megmozdult része magyar földre jöjjön, — hát, hadd menjenek a székely magyarok — Kanadába, Kubába, Délamerikába. A határőrvidéki „csiki magánjavak" A székelység, Szent László magyar király óta, mint politikai test él Erdélyben, ősi, honfoglaló nép. A honvédelemre kötelezett székely nemzet főnemesekből, lófőnemesekből és darabontnemesekből áll. Mikor 1762-től 64-ig szervezkedett a Határőrvidék, a székelvek, kiváltságaik épségben tartása mellett teljesítettek határőri szolgálatot. 1769-ben határkiigazítás folytán bizonyos erdőségek visszacsatoltattak Magyarországhoz (Alpes revindicate), amely erdőségeket József császár 1783 május hó 27én 3680. sz. alatt kelt elhatározásával „a határőr-katonaság javára és előmenetelére adatni" rendelte. (Eredeti okirat orsz. levéltár 1772—1783-ig.) 1848—49-ben a székelyek a szabadságharcban résztvettek s ezért I. Ferenc József akkori császár 1851-ben „katonai védelem" alapján a revindikált havasokat a kincstár javára „kártérítésül" lefoglalta. Az alkotmányos uralom helyreállta után 1869 február 16-án 10.599. sz. alatt legfelsőbb elhatározással a császár által elkobzott javak „örökre, visszavonhatatlanul, feloszthatlanul, telje ; tulajdonjoggal" Csikvármegye közönségének visszaadattak. A háborítatlan birtoklás egész 1923 február 26-ig tartott, amikor a Comitetul Agrár 11. sz. alatt hozott határozatával „a csikmegyei volt határőrezredeket alkotott községek székely lakosságának tulajdonát képező „ruházati alap", röviden „Magánjavak" név alatt ismert vagyonkomplexumot a román állam tulajdonának nyilvánította s mint ilyen, minden ellenérték nélkül elvette. Miből áll a csiki székely közvagyon? Ingatlanokban: 1. 54.515 hold erdőből; 2. 8014 hold legelő, rét, szántó és beltelekből, összesen 62.604 kat. hold területből, mely területeken építettek és létesítettek: 1. Csíkszeredán egy modern egyemeletes kőház, gazdasági épületekkel, polgári leányiskola és internátus céljára; 2. Csíkszeredán egy Vigadóépület színház- és bálteremmel; 3. Csíkszeredán egy hatalmas kaszárnya, melyet a magyar állam impérium alatt a honvédség céljaira a magyar állam bérelt; 4. Csíkszeredán 2 drb egyemeletes és 1 földszintes bérház; 5. Csíkszeredán egy 150 kat. hold birtokon mintagazdaságot folytató földmívesiskola; 6. Csiksomlyón egy 90 árva ingyenes nevelésére apácák vezetése alatt berendezett „árva és szeretetház"; 7. Borszék fürdőn egy 22 szobás villa, a'vagyonhoz jogosult szegénysorsú betegek részérő, jesen berendezve; 8. Tölgyesen s a birtok több helyén gazdatiszti és tisztviselői lakások, erdőőri lakok, stb.; 9. A birtok különböző részén az erdők kitermeléséhez szükséges vízművek, fűrészek, stb. Ingóságokban: 1. Csík, Gyergyó, Kászonszék kisegítő takarékpénztárból, annak összes kihelyezett vagyonából; 2. az egész javak igazgatásához szükséges mindenemű ingósági felszerelésekből, mint irodai és tisztiszálló bútorok, tűzmentes szekrények, irattárak, gazdasági felszerelések, állatállomány, fogatok, autók, stb. Az alap célja 1. Csikvármegye területén oly intézményeket létesíteni, fentartani és segíteni, melyek a földmívelés, kézmű- és gyáripar, bányászat, kereskedelem emelésére és a nép oktatására szolgál; 2. ösztöndíjak és segélypénzek adományozása által a földmíveláshez, kézmű- és gyáriparhoz, bányászathoz, kereskedelemhez és a tudomány minden más ágához értő egyéneket nevelni; 3. a közgyűlés által meghatározandó olcsó kamatlábú kölcsönök nyújtása által a csiki székely népet anyagilag támogatni. SZENT ISTVAN-FURDO SZAUO ESZTERGOM Minden időben szobák kaphatók. Közös turista hálóterem (2007) 50 ággyal. Autógarázs. Modern színpad az épületben. ízléses magyar konyha. Kitűnő borok SÖRÖS EDE, bérlő.