Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - A kifosztott Székelyföld. Az uj magyar-román optánsper

1928 • 15 • November 16 A KIFOSZTOTT SZÉKELYFÖLD Az uj magyar-román optánsper Az ősrégi Szárhegy (Sarhigiu) a Szár­mányhegy oldalán, festői környezetben terül el. A hegy maga fehér márvány, a világ­hírű karrarai márványnak a mása. A hegy lábánál van a wróf Lázár-féle kastély, amely már romokban hever s csak azoszlopsorok s a hatalmas kapu fölé épített őrtorony hirdeti a Lázár grófok múltját. Abban a kastélyban töltötte gyermekéveit és nőtt fel Bethlen Gá­bor egykori erdélyi fejedelem. Most, ez a ma­gyar történelmet hirdető százszázalékos szé­kely község is román uralom alatt tengődik, mint maga az egész gyergyói f ensík, ahol hat­vanezer színszékely él együtt évszázados lelki közösségben. Az egykor híres és nevezetes Gyergyó, ahol nyolcvan fűrész ontotta a székely erdők ter­mékét, a kereskedelmi fát s a kontinensen és Amerikában oly híres gyergyói hangszerfát, ma csendben, halódik! A gyárak megszűntek. A székelynek nincs keresete s a híres székely nép, amely soha ki nem tette lábát „Gyergyó tartományából", most Amerikába vándorol s a legszomorúbb kanadai hómezőkön keresi új hazáját. Magyarországba szakadt lelkes szé­kely magyarok megpróbálták, hogy a kiván dorló székelyeket az eladásra szánt magyar földbirtokokon letelepítsék, de hivatalos he­lyeken félnek attól, nehogy a székelység meg­mozdult része magyar földre jöjjön, — hát, hadd menjenek a székely magyarok — Kana­dába, Kubába, Délamerikába. A határőrvidéki „csiki magánjavak" A székelység, Szent László magyar király óta, mint politikai test él Erdélyben, ősi, hon­foglaló nép. A honvédelemre kötelezett szé­kely nemzet főnemesekből, lófőnemesekből és darabontnemesekből áll. Mikor 1762-től 64-ig szervezkedett a Határőrvidék, a székelvek, kiváltságaik épségben tartása mellett teljesí­tettek határőri szolgálatot. 1769-ben határki­igazítás folytán bizonyos erdőségek vissza­csatoltattak Magyarországhoz (Alpes revin­dicate), amely erdőségeket József császár 1783 május hó 27én 3680. sz. alatt kelt elha­tározásával „a határőr-katonaság javára és előmenetelére adatni" rendelte. (Eredeti ok­irat orsz. levéltár 1772—1783-ig.) 1848—49-ben a székelyek a szabadságharc­ban résztvettek s ezért I. Ferenc József ak­kori császár 1851-ben „katonai védelem" alapján a revindikált havasokat a kincstár javára „kártérítésül" lefoglalta. Az alkotmá­nyos uralom helyreállta után 1869 február 16-án 10.599. sz. alatt legfelsőbb elhatározás­sal a császár által elkobzott javak „örökre, visszavonhatatlanul, feloszthatlanul, telje ; tu­lajdonjoggal" Csikvármegye közönségének visszaadattak. A háborítatlan birtoklás egész 1923 feb­ruár 26-ig tartott, amikor a Comitetul Agrár 11. sz. alatt hozott határozatával „a csikme­gyei volt határőrezredeket alkotott községek székely lakosságának tulajdonát képező „ru­házati alap", röviden „Magánjavak" név alatt ismert vagyonkomplexumot a román állam tulajdonának nyilvánította s mint ilyen, min­den ellenérték nélkül elvette. Miből áll a csiki székely közvagyon? Ingatlanokban: 1. 54.515 hold erdőből; 2. 8014 hold legelő, rét, szántó és beltelekből, összesen 62.604 kat. hold területből, mely területeken építettek és lé­tesítettek: 1. Csíkszeredán egy modern egyemeletes kőház, gazdasági épületekkel, polgári leányiskola és internátus céljára; 2. Csíkszeredán egy Vigadó­épület színház- és bálteremmel; 3. Csíkszeredán egy hatalmas kaszárnya, melyet a magyar állam impé­rium alatt a honvédség céljaira a magyar állam bé­relt; 4. Csíkszeredán 2 drb egyemeletes és 1 föld­szintes bérház; 5. Csíkszeredán egy 150 kat. hold birtokon mintagazdaságot folytató földmívesiskola; 6. Csiksomlyón egy 90 árva ingyenes nevelésére apácák vezetése alatt berendezett „árva és szeretet­ház"; 7. Borszék fürdőn egy 22 szobás villa, a'va­gyonhoz jogosult szegénysorsú betegek részérő, jesen berendezve; 8. Tölgyesen s a birtok több helyén gazdatiszti és tisztviselői lakások, erdőőri lakok, stb.; 9. A birtok különböző részén az erdők kitermeléséhez szükséges vízművek, fűrészek, stb. Ingóságokban: 1. Csík, Gyergyó, Kászonszék ki­segítő takarékpénztárból, annak összes kihelyezett vagyonából; 2. az egész javak igazgatásához szük­séges mindenemű ingósági felszerelésekből, mint irodai és tisztiszálló bútorok, tűzmentes szekrények, irattárak, gazdasági felszerelések, állatállomány, fo­gatok, autók, stb. Az alap célja 1. Csikvármegye területén oly intézményeket léte­síteni, fentartani és segíteni, melyek a földmívelés, kézmű- és gyáripar, bányászat, kereskedelem emelé­sére és a nép oktatására szolgál; 2. ösztöndíjak és segélypénzek adományozása által a földmíveláshez, kézmű- és gyáriparhoz, bányászat­hoz, kereskedelemhez és a tudomány minden más ágához értő egyéneket nevelni; 3. a közgyűlés által meghatározandó olcsó kamat­lábú kölcsönök nyújtása által a csiki székely népet anyagilag támogatni. SZENT ISTVAN-FURDO SZAUO ESZTERGOM Minden időben szobák kaphatók. Közös turista hálóterem (2007) 50 ággyal. Autógarázs. Modern színpad az épületben. ízléses magyar konyha. Kitűnő borok SÖRÖS EDE, bérlő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom