Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - Magyarország lába volt eddig a nyugatnak. a kelet fejének kell lennie ezentúl. Petrides tábornok nyilatkozata - Görög vendégek látogatása Budapesten - A Külügyi Társaság estje

Magyar Külpolitika • 8 • 22. szám Az új Poincaré-kormányból tehát hiányza­nak a radikálisok, s 4 tárcájuk közül a legfon­tosabb, a belügyi tárca élére Tardieu, Poin­caré jobbkeze került, tehát erősen jobboldali ember. De talán még jelentőségteljesebb az a tény, hogy egy másik radikális tárcát, a gyar­matügyit, Maginot volt nacionalista hadügy­miniszter kapta, aki tudvalevően igen élén­ken ellenzi a Rajna-vidék kiürítését. A többi radikális tárcákon a mérsékelt baloldal embe­rei osztozkodtak, pénzügyminiszter pedig Chéron szenátor, volt kereskedelmi minisz­ter lett, aki mellett, sőt fölött azonban ter­mészetszerűleg a miniszterelnök Poincaré irányítja továbbra is a kormány pénzügyi politikáját. Bár a harcos jobboldal vezetőembere, Louis Marin ebből a kombinációból kimaradt, az új francia kormány határozott jobbratolódást mutat. Nem szabad meglepődnünk azon, hogy mindez így történt. A látszólag belpolitikai viszály mögött a valóságban külpolitikai kon­cepcióbeli nézeteltérések rejlenek. Francia­ország, mint azt a jobboldal erősen hangoz­tatja, sorsdöntő tárgyalások előtt áll: a raj­nai zónák kiürítése, s ezzel kapcsolatban a német jóvátételi kérdés végleges rendezése súlyos problémák, melyeknek rendezéséhez a kormánynak s elsősorban Poincarénak, aki francia részről döntő szerepet fog abban ját­szani, szilárd, kompakt, kipróbált többségre van szüksége. Ezért kellett a radikális pártot kiugratni a koalícióból, azt a radikális pár­tot, amelynek szélsőséges frakcióját ma is né­metbarátsággal s a németek kezére játszás­sal vádolja meg lépten-nyomon a francia na­cionalista sajtó. Hogy a Poincaré-kormánynak a jövőben erősebb ellenzékkel kell számolnia, mint ed- • dig, az nem téveszti meg azokat, akik isme­rik a francia parlamenti életet s tudják, hogy az új ellenzék zöme, a radikális párt, eddigi magatartásához híven, nem fog ezután sem egységesen szavazni, hanem jelentékeny rész­ben vagy a kormány mellett szavaz vagy semleges marad. Mert hogy a radikális párt ezúttal sem igen fogja megtagadni önmagát, a tétovázást, a határozatlanságot, az egye­netlenséget, ebben mindenki bizonyos. Raymond Poincaré tehát egy újabb parla­menti győzelemmel a tarsolyában nézhet szembe nemsokára az igazi, a nagy ellenfél­lel : Németországgal. „MAGYARORSZÁG LÁBA VOLT EDDIG A NYUGATNAK, A KELET FEJÉNEK KELL LENNIE EZENTÚL" Petrides tábornok nyilatkozata — Görög vendégek látogatása Budapesten — A Külügyi Társaság estje A Magyar Külügyi Társaság meghívá­sára és Gaidusek Béla, az aténi Hellén­Magyar Kereskedelmi Kamara igazgatója kezdeményezésére, nagyobbszámú görög tár­saság érkezett november legelső napjaiban nyolcnapi tanulmányútra Budapestre. A görögök látogatásának célja kizárólag gaz­dasági jellegű volt. Görögország lakossága ugyanis általában kiterjedt, eleven közgaz­dasági s kereskedelmi tevékenységet folytat. S Venizelos uralomra jutásával, aki egy nagystílű politikus, bámulatos alkalmazkodó képességével és nagyvonalúságával nagy ügyesen folytatja azt a külpolitikát, amit elő­dei szerencsésen kezdeményeztek, belpoliti­kailag konszolidált nyugalmat teremtett és a magángazdaság, amely óriási vagyonokat tud magáénak, elérkezettnek látja, úgy látszik, az időt, hogy az eddiginél intenzívebben bele­kapcsolódjék a görög közgazdasági életbe, amelytől eddig aggodalmasan visszahúzó­dott, — Angliában például ma is óriási ér­tékű görög magántőke kamatozik, — és keresi azokat a szálakat, amelyekkel a kül­földi ipari és mezőgazdasági tényezők, vala­mint a görög piac között állandó természetű kapcsolatot létesíthet. A magyar érdekeltségek az egész vonalon nagy várakozással fogadták a görögöket és mindent megtettek, hogy megismertessék velük mindazokat a cikkeket, amelyek világ­viszonylatban is, versenyképesek. Már az ünnepi fogadás dokumentálta azt a jelentő­séget, amelyet Magyarországon ennek • a látogatásnak tulajdonítottak. A keleti pálya­udvaron gróf Teleki Pál nyugalmazott mi­niszter és a Külügyi Társaság társelnöke, továbbá Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök vezetésével megjelent a Külügyi Társaság­igazgatói és titkári kara, míg a külügy­minisztériumot Moldoványi Sándor aténi magyar ügyvivő és Procopius Béla volt aténi magyar követ képviselte, a főváros ré­széről Lobmayer Jenő tanácsnok, az IBUSz részéről Bársony Oszkár vezérigazgató, az Idegenforgalmi Hivatal részéről Zilahy Jenő igazgató, a Magyar-Görög Kereskedelmi Ka­mara részéről idősebb Szacelláry György elnök, a budapesti görög kolónia képvisele­tében pedig Manno Leonidász jelentek meg a fogadásnál. A görögök sorában a nevezetesebbek vol­tak: Al. Anastassiades, ny. miniszter, az Aténi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Al. Hadjikiriakos, tengernagy, volt külügy­és tengerészeti miniszter, v. főparancsnok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom