Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - A revizió elkerülhetetlen. Olasz javaslat a határkiigazitásra

1928 November 16 \ A REVÍZIÓ ELKERÜLHETETLEN Olasz javaslat a határkiigazitásra írja FRANCO VETTANI DIONISI, az Augustea október 15-iki számában A Rómában megjelenő Augustea október 15-iki számában Pranco Vettani Dionisi hosszabb cikkben foglalkozik a magyar kérdéssel. A revizióról és a ha­tárkiigazításról a következőket írja: J\ legostobább és legrövidlátóbb embernek Jr*- is szemébe kell, hogy tűnjön az a bor­zasztó igazságtalanság, amit Magyarország­nak a szomszédállamok javára történt felda­rabolása jelentett és be kell látnia, hogy a re­vízió elkerülhetetlen. Még Magyarország el­lenségeinek is el kell ismerniük a revízió szükségességét, legalább is a szó szűkebb értelmében. Nekünk azonban szélesebb érte­lemben kell vele foglalkoznunk, már csak Ma­gyarország missziója érdekében is, ami miatt ez az ország nemcsak a kizárólag magyarok által lakott területeket kell, hogy visszakapja, hanem azon tartományokat is, amelyek év­századokon keresztül hozzátartoztak, az ő ci­vilizációjában nevelkedtek, s amelyeknek új­ból hozzá való tartozása feltétlenül szüksé­ges ahhoz, hogy Magyarország teljesíthesse a világtörténelem által ráhárított védőbás­tyái és villámhárítói feladatát a dunai álla­mok között. A cseh és jugoszláv határok kiigazítása úgy nép-, mint földrajzi szempontból igen vi­lágos és könnyű. Sokkal nehezebb és kénye­sebb a román rész kérdése etnikai szempont­ból, mivel a románoknak egy hatalmas tö­mege választja el a magyar határmenti ma­gyar tömböt a székelyek földjétől. Azonban egy dolog itt is világos és tiszta: az erdélyi magyar szigetek mind magukban foglalják a jelentékenyebb városokat és a legfontosabb zónákat. A tisztán román lakosságúnak fel­tüntetett területek terméketlen és legna­gyobbrészt lakatlan hegyvidékekből állanak. Vannak, akik megoldhatatlannak tartják ezt a problémát, mivel ha a székelyeket a ma­gyarokkal egyesíteni akarnák, egy lehetetlen korridort kellene létrehozni. Ezzel szemben azt mondhatjuk, hogyha Erdély románlakta déli részét meghagynánk Romániának, úgy Magyarország egy széles sávon keresztül csatlakozást találhatna a székely területek­hez (ez a sáv hasonlatos lenne Csehszlovákia keleti részéhez). Ilyen módon az az 1,705.000 magyar, amely jelenleg román uralom alatt él. felszabadulna s ezzel szemben mindössze néhány tízezer román kerülne magyar fenn­hatóság alá. Ezen terv mellett még azt is fel­hozhatjuk, hogy ezek az erdélyi magyarok alkotják az erdélyi városok legnagyobb ré­szét, külön magyar történelmük, civilizációjuk és kultúrájuk van és mindenkor magyarok voltak, míg a fenti románok műveletlen pa­rasztok, akik úgy numeraliter, mint mora­liter jelentéktelen kisebbséget alkotnak s aki­ket évszázadokon keresztül úgyis magyarok­nak tekintettek. Ezenkívül, ha Románia megtartaná Erdély déli részét, egy bizonyos számú magyar is maradna román fennhatóság alatt, így tehát paritás állana fenn a két új helyzet között s különben is tudjuk, hogy az ilyen kis etnikai kivételek és koncessziók elkerülhetetlenek. Azok, akik ma tisztán az etnográfiai tér­kép alapján akarják megítélni a helyzetet, tévedésben vannak, mivel nem veszik figye­lembe, hogy ebben a hatalmas zónában úgy a kultúra, mint a történelem tisztán magyar s a románságot mindössze az írni, olvasni nem tudó hegylakó pásztorok és parasztok­nak egy szétszórt, nem kompakt tömege kép­viseli, amelynek sem városai, sem valamire való jelentékenyebb falvai, sem kultúrája, sem semmiféle történelmi tradíciója nincsen. Azonban a fent jelzett megoldás mellett még ezen analfabéta tömegek jogait sem sérte­nék meg. Mindazonáltal, ha el is ismerjük, hogy az erdélyi helyzet egy kissé kényes, az azonban kétségen felül áll, hogy Erdélynek a jelen­legi magyar határhoz kapcsolódó nyugati ré­széről ugyanezt nem mondhatjuk el, mivel ennek lakossága városokban és falvakban egyaránt kompakt tömegekben élő magya­rokból áll. m%wM= , rekeszenként minden irányban nagyobbít­hatok és pótolhatók. Praktikus, olcsó és jó! Kapható: IINftll K/UtOUtf Il/tl ELSŐ MAGYAR FA ÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR 120 MIN'TASZOBÁBÓL ÁLLÓ IPARMŰVÉSZETI LA KBERENDÉZÉ­SUNKET SZÍVESKED­,IÉK MEGTEKINTENI 200!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom