Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 21. szám - TIZ ÉV MÉRLEGE

192$ • 3 • November 1 rekvéseinek. Wilson kiadta a népek önrendel­kezési jogának a jelszavát, Franciaország korteseszköznek az ellenséggel szemben át­vette, ma pedig saját nemzetiségei vele szem­ben is érvényesítik. Az Egvház és állam kettéválasztásával úgy látszott, ihogy elte­mette a vallási problémákat, kénytelen lebon­tani Combes művét, visszaengedni a szerze­tesrendeket, visszaadni vagyonukat, 'hogy pár év múlva az egyház újra állam legyen az államban. Iparcikkeinek elhelyezésénél sincs sokkal jobb helyzetben, mint Anglia, politikai védelmére pedig őrült fegyverkezést kényte­len folytatni. Nemcsak odahaza emészti ez fel jövedelmeit, .hanem kénytelen a beléka­paszkodott keleti szövetségesek barbarizmu­saiért is vállalni a felelősséget, ráadásúl eze­ket is állandóan pénzzel tömni. Pedig tisztá­ban van vele, hogy bármiféle komoly sors­fordulatnál úgysem várhat tőlük semmiféle támogatást. De ha megtagadja, az állandóan zsarolt kölcsönöket, már most is nyíltan ellenségeikhez szegődnének. A frank feljaví­tása sikerült, de pénzügyi helyzete állandóan olyan kényes, hogy elég egy olyan esemény, mint most a luxemburgi nagyhercegségnek az a határozata, hogy értéktőzsdét állítson fel s Franciaország pénzügyi körei máris kapva kapnak, hogy így megkerüljék a külföldi értékpapírok megadóztatásának törvényét. A párisi kormány nyugtalan, hogy ez a tőzsde kiszámíthatatlan károkat fog okozni pénz­ügyileg a francia adórendszernek. A háború előtt a Földközi tengeren nem voltak gondjai, Savoyát, Korzikát, Tuniszt nem kellett féltenie, ma mindenütt ugrásra készen áll a sűrű szaporaságú olasz testvér, hogy veszélyeztesse a francia pozíciókat. Az olasz bevándorlók Franciaország délkeleti megyéit sorra árasztják el. Falu -falu után kerül kezükbe, mert a nagyobbigényű és gyermektelen francia költözik be a városba. Franciaország új békehadrendje jövő év­ben lép életbe és mutatja, mennyire Olasz­ország ellen készülődik. Az anyaország húsz katonai területre oszlik és ezek közül a 14. és 15. — Lyon és Marseille, — éppen olyan erősen ki van építve, mint a 6. és a 20., tehát Elszász-Lotharingia. Az olasz ellenkészülődé­sek szintén nem maradnak el és Párisnak sok álmatlan éjszakát okoz az a gond: nem kergeti-e Amerika szövetségébe a sok európai visszautasítás Olaszországot. A kisantant A győztesekhez számítja magát a kisantant és Lengyelország is. Lengyelország feltáma­dása egyetlen pozitív és igazságos eredménye a világháborúnak, de Lengyelországnak is sokkal jobb lenne, ha nem mint az antant, illetőleg Franciaország függvénye élvezné a maga feltámadt államiságát, hanem békés megegyezésben lehetne Németországgal is. Ha a tengerhez korridort nem a német területek kettészakításával kapja, hanem lefelé, a Fekete-tengerhez, Besszarábián vagy egy szövetséges Ukrajnán keresztül, gazdaságilag is nagyobb érték volna kezében, politikailag pedig meg lenne biztonsága, amit Franciaországtól hiába vár. A kisantant államait jobban ismerjük annál, semhogy gyilkos problémáikat újra fel kellene sorolni. Csehországról már meg­emlékeztünk. Romániát és Délszláviát nem­csak politikai, de anyagi gondok is emésztik. Hónapok óta tart mindkettőnek külföldi köl­csönkeresési akciója, de eredménytelenül. Mindkettőnél nyíltan szemben áll az új terü­letek faj rokon népe a kizsákmányoló régi királyságokkal. A tót nép, vezetői egy részé­nek árulása ellenére is, ragaszkodik az auto­nómiához, a Ruthénföld minden népe egy­hangúlag követeli a már nemzetközileg ga­rantált országos autonómiát, a délszláv államban a horvátok perszonál-uniót óhajta­nak, s az erdélyi románság csak azért nem kö­vetel autonómiát, vagy perszonál-uniót, mert Bratianuék uralmának lassú felőrlődése re­ményt ad ahhoz, 'hogy ők üljenek a régi királyság nyakára, s egyetmást visszaszerez­zenek abból, amiből ezalatt az évtized alatt # kiforgatta őket a hegyekentúli testvér. A Locarno-politika csődje Németországban a leszerelési konferencia csődje a locarnoi politika csődjét is előidézte. Az ország első faiskolája •INüHT/iKI MHII iKiCii í Budapesti irodája: Ti., ANDRÁSIW it fá. Szállít mindenféle gyü­mölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld

Next

/
Oldalképek
Tartalom