Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - Rejtelmes politikai hadmozdulatok Európa keleti részén. Pilsudski útja

1928 Október 16 kezdett meg, hogy Varsón, Krakkón, Erdélyen, Bukaresten és Szófián keresztül folytassa. Le Rond útjának célja az volt, hogy francia vezetés alatt frontot hozzon össze a szovjettel szemben. Franciaország újra felmelegítette az ukrajnai kérdést, melylyel Petuljura hetman idején a világháború után fegyveresen is kísérletezett, de eredménytelenül, mert a bolsevikik Kievnél megverték és visszaűzték az önálló Ukrajnát felállítni akaró csapatokat. Franciaországnak több pénzében van ez a kísérlet, talán ezért tér vissza megint hozzá. Most a Dnyepertől keletre eső ukrán területekből akar külön államot alkotni, hogy Oroszországot gyengítse. Párisban valóságos dogma, hogy Oroszország — akármilyen kormánya lesz is, — a jövőben a legszorosabb politikai közösségben fog élni Németországgal. Ezért akarja Franciaország a lehetőségig gyöngíteni az orosz birodalmat. A Dnyeszter és a Dnyeper közé eső fehérorosz és az ukrán területeket Lengyelországgal akarja egyesíteni s csak a többi területből lenne Charkov székhellyel önálló állam, de Franciaország protektorátusa alatt. így nemcsak Oroszország gyengülne, hanem a német és orosz között erősödnék Lengyelország, mely megkapná a Donec-medence gazdag vas- és feketeszénbányáit, melyekből Franciaország majd kárpótolná magát valahogy Oroszországban elvesztett pénzéért. A terv katonai részét Lengyelországnak és Romániának kellene kivinni. Romániának nagyon kedvére van a terv, mert így lengyel korridor választaná el Oroszországtól és nem kellene tovább féltenie Besszarábiát. Lengyelországra különösen azért előnyös a terv, mert Odesszán át vasútvonallal ellátott nagyszerű kijáratot kapna a Fekete tengerhez. Az országnak ilyen nagy külföldi területtel való gazdagítása kellő népszerűséget szerezne otthon Pilsudskinak ahhoz, hogy a háború után nagy Lengyelország királyává kiálthassa ki magát. Franciaország nemcsak pénzzel, hanem katonasággal is segítené ezt a tervet. Embereit vagy Danzigon át szállítaná vízi úton vagy közvetlenül Németországon keresztül, ha a német kormány hozzájárul; ebben az esetben Franciaország esetleg hajlandó volna a danzigi korridort is visszaadni a németeknek. Anglia sem ellenzi a tervet, mert neki is érdeke Oroszország gyengítése, hiszen akkor ő is jobban védekezhetik az indiai kommunista propagandával szemben. A Berliner Tageblatt jól értesült romániai körei még többet is tudnak erről a tervről, illetőleg Le Rond szerepéről. Prágában és Belgrádban azért járt, hogy ezek támogatását is megszerezze Oroszország ellen. Szerbiában azonban a közhangulatra való tekintettel, nem lehet semmi lépést tenni az oroszok ellen, ellenben Csehország örömmel fogadta a tervet, mert Benes reméli, hogy a francia vezetés alatt álló keleti blokk irányítása az ő kezébe kerülne. Ez a blokk állana Lengyelországból, Ukrajnából, Csehországból, Ausztriából, a Délszláv államból és Romániából, szükség esetén pedig erőszakkal belekényszerítenek Macryarorszáaot és Bulgáriát is. A blokk létrejötte esetén Ausztria olyan piachoz jutna, hogy a Németországhoz. való csatlakozásra nem gondolna, Németország pedig meg sem mozdulhatna. Hátra volna Olaszország, Bulgária és Magyarország. Le Rond azért járt Bulgáriában, hogy azt is megnyerje ezeknek a terveknek, de legalább is arra kötelezze, hogy nem fenyegeti Romániát, ha az Oroszországgal háborúba keverednék. Az ország súlyos belpolitikai helyzetére való tekintettel Bulgáriában nem sokat végezhetett a francia tábornok. A lap szerint az sem véletlen dolog, hogy nemrég Párisban tartózkodott Pecsics tábornok, a délszláv hadsereg vezérkari főnöke és Sztaniszlajevics tábornok, az ottani hírszerző szolgálat vezetője. Pilsudski romániai útjával kapcsolatban a másik regényes magyarázatot egy nappal későben, tehát október 5-én a zágrábi Morgenblatt hozza, ez a cseh érdekeltségű tekintélyes horvátországi német lap. Ez változatosságból Budapestről keltezi és itteni beavatott körökből származtatja. Azzal kezdi, hogy Pilsudski és Bethlen gróf, a magyar miniszterelnök, szövetségi tervekkel foglalkoztak s e terv talán meg is valósult volna már, ha Bratianu román miniszterelnök nyíltan ellene nem szegül. Bethlen ügyes sakkhúzással azt a hírt terjesztette, hogy az ősszel Berlinbe megy, hogy egy új gazdaságpolitikai orientációt hozzon létre Magyar- és Németország között. Erre a hírre Varsó a legkomolyabban tiltakozott, mire a magyar miniszterelnök lemondott tervéről, mely különben sem volt komoly, csak a lengyeleket akarta befolyásolni a magyar szövetség érdekében. A magyar diplomácia igyekezett Romániát úgy mutatni be Varsóban, mint amely állam gazdaságilag teljesen katasztrofális helyzetbe jutott. Túlságosan nem kellett magát megerőltetnie, mert Lengyelország maga sem sok bizalmat meríthetett azokból az eseményekből, melyek egymásután következtek be Romániában az utóbbi hónapok alatt. Lengyelországban egyre több hang szólalt meg amellett, hogy az értéktelen román szövetség helyett jobb volna Magyarországgal szövetkezni. Pilsudski végre elhatározta, hogy személyesen fogja megvizsgálni a romániai viszonyokat, ezért ment el oda nyaralni. Romániába érve, még mielőtt Bukarestbe ment volna, felkereste Majláth gróf erdélyi magyar püspököt, amit mellesleg nagyon rossz néven vettek neki Bukarestben és attól tájékoztatta magát részletesen. Hogy ebből a tájékoztatásból mi született meg, azzal már adós marad a csehek zágrábi lapja, ellenben szemére veti Lengyelországnak, hogy elébe helyezi Magyarországot Romániának, holott az előbbi le van fegyverezve, az utóbbi pedig állig fegyverben. Ha Pilsudski mégis Magyarországot választja, ez csak azt mutatja, hogy jobban van informálva Magyarország katonai erejéről, melyet komolyabbnak tart Romániáénál. A berlini és zágrábi változat után igazán érdekes volna hitelesen megtudni, mi is történt Bukarestben azon a nevezetes katonai és diplomáciai megbeszélésen, melyre vonatkozólag a romániai ellenzéki sajtó csak anynyit közölt, hogy Pilsudski meg akarta nyerni Romániát egy új szövetségnek, melynek tagjai volnának majd Olaszország, Görögország, Bulgária és Lengyelország. Bratianu azonban épen olyan határozottan viszszautasította azt, hogy olyan szövetségben helyezkedjék el Románia, melynek Magyarország is tagja, mint a közvetlen megegyezést Magyarországai bizonyos területi koncessziók alapján. S2SENT ISTVÁN-FÜRDŐ SZÁLLÓ ESZTERGOM Minden időben szobák kaphatók. Közös turista hálóterem (2007) 50 ággyal. Autógarázs. Modern színpad az épületben. ízléses magyar konyha. Kitűnő borok SÖRÖS EDE, bérlő.