Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - MAGYARY GÉZA

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 20. szám 1928 október 16 TARTALOM om Magyary Géza f 1 Románia életproblémái 2 Milyen feltétellel járulna hozzá Franciaország az „Anschluss"-hoz? 4 Lukács György: A párizsi nemzetközi diplomáciai akadémiáról 4 Federalista Franciaország felé 6 A pánholland mozgalom 7 Rejtelmes politikai hadmozdulatok Európa keleti részén 8 Szelke Árpád: Az új magyar tengerhajózás . . 10 A pittsburgi szerződés törvénybeiktatása . ... 11 A tervezett Páneurópa államai és népei . ... 12 Rovatok f . . 13 MAGYARY GÉZA f jm/f agyary Géza elmúlása nagy veszte­sége a magyar hazának, amelynek trianoni nyomorúságában nagy szüksége volt a kitűnő nemzetközi jogászra. Magyary szaktekintély volt a nemzetközi jog terén, akinek hívatottságát a külföld is teljes mér­tékben elismerte. Jele ennek az, hogy az In­ternational Law Association őt tagjai díszes sorába iktatta. „Die internationale Schieds­gerichtsbarkeit im Völkerbunde" című Ber­linben megjelent munkája a világirodalom legjelesebb termékei közé tartozik, mond­hatni : forrásmunkája a nemzetközi döntő bíráskodásnak. Magyary Géza kitűnő jogá­szi elméje nagy hasznára vált a magyar ki­sebbségeknek és általában a kisebbségek ügyeinek is. Jól tudjuk, hogy a kisebbségek szörnyűséges elnyomottságának főoka ab­ban rejlik, hogy a kisebbségek az úgyneve­zett kisebbségi szerződésekben garantált jo­gaikat nem tudják érvényesíteni, mert nem tudnak hozzáférkőzni nemzetközi védő ható­ságaikhoz: a nemzetek szövetségének taná­csához és a nemzetközi állandó bírósághoz. Ennek oka a mai kisebbségi eljárás rendkí­vüli fogyatékosságaiban rejlik. Ugyanis ma csak a népszövetségi tanács tagjainak van meg az a joga, jobban mondva privilégiuma, hogy valamely kisebbségi panasznak, sére­lemnek a tanács által való kötelező tárgyalá­sát követelhessék. Továbbá csak oly kisebb­ségi vitás kérdések juthatnak a nemzetközi állandó bíróság elé, melyeket a tanács oda terjeszt. Minthogy pedig a tanács és a ta­nács tagjai 8 év óta, mióta a nemzetek szö­vetsége fennáll, a legnagyobb közömbösséget tanúsítják a nemzeti kisebbségek iránt, en­nélfogva nincs a kisebbségi panaszoknak gondozója, aki felkarolná és az illetékes fó­rumok elé vinné a kisebbségek sérelmeit. Magyary Gézának a kisebbségi eljárás re­formájáról készült kitűnő elaborátuma, amely a Külügyi Társaságból és. a vele szoros kap­csolatban levő Népszövetségi Ligák Uniójá­nak magyar csoportjából indult ki hódító út­jára, gyönyörűen szedte paragrafusokba arra irányuló követeléseinket, hogy az aktoratus kisebbségi ügyekben a nemzetek szövetsége minden tagja részére, tehát az összes álla­mok részére s így a magyar állam részére is, továbbá maguk a nemzeti kisebbségek, hogy zetesen azok országos kultúrális és gazda­sági szervezetei részére biztosíttassék, hogy ezenfelül kisebbségi ügyekben az eljárás kontradiktorius legyen, tehát necsak a ki­sebbségek fölöttes állami hatósága hallgat­tassák meg az eljárás során, hanem maga a kisebbség is előadhassa sérelmeit ós kifejt­hesse jogi érvelését. Ez a kitűnő munká­lat sok előkelő jogi elmét megnyert már a kisebbségek ügyének és fő faktor lesz abban, ha végre sikerülni fog a mai eljárás meg­reformálása révén a kisebbségeket nemzet­közi szerződésekben biztosított jogaik tény­leges élvezéséhez hozzájuttatni. Magyary nagy űrt hagy maga után és ezt a roppant veszteséget leginkább érzi az elárvult magyarság, amely a kitűnő nemzet­közi jogásztól még oly "sokat várt, de éppen úgy érzi a Magyar Külügyi Társaság is, amelynek mindvégig legtevékenyebb, díszt adó tagja volt. Nagy tudós volt, egyben igénytelen és szerény, mint az igazán nagy ember. Művei örök életűek maradnak és ha­lála után is gyümölcsöket fognak teremni szenvedő magyar testvéreinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom