Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 19. szám - Az Egyesült Államok jövője. A XIX. század tanulságai - Zarándoklás a városba - A civilizáció és a népszerüség viszonya - Az éghajlat mint közgazdasági tényező - Orientáció a középnyugat felé - A jövő élelem és nyersanyag gondjai - Mi lesz a korlátlan lehe

Magyar külpolitika • 18 • 19. szám Primo de Rivera köszönete Primo de Rivera spanyol miniszterelnök köszönötáviratot intézett Vass József helyettes miniszterelnökhöz, aki a madridi színházégés alkalmával a magyar kormány részvétét tolmácsolta. Október 15-én kezdődik a Külügyi Szeminárium A Magyar Külügyi Társaság nagysikerű Külügyi Szemináriuma f. évi október 15-én kezdődik a Közgazdasági Egyetemen. A Szeminárium megszervezése tárgyában Eöttevényi Olivér ny. főispán elnökletével tartott ülésen, melyen Lukács György v. b. t. t., Csekonics Iván gróf r. k. követ, Szász Zsombor, v. orsz. képviselő, Gerevich Zoltán külügyminiszteri tanácsos, Horváth Jenő egyetemi tanár stb. vettek részt, beható vita alapján elhatározták, hogy a Külügyi Szeminárium rövid karácsonyi szünettel, február végéig tart és a fősúlyt az eddigiektől eltérőleg, az úgynevezett főkollégiumi rendszerre vetik. Főkollégiumi tárgyak: a nemzetközi köz- és magánjog, a diplomáciai történelem, a politikai földrajz, a kisebbségi kérdés, a nemzetközi szociál-, valamint gazdasági- és közlekedési politika lesznek. A tengeri kereskedelmi és hadi jog, valamint a trianoni békeszerződés stb. speciál kollégiumként szerepelnek. Mindennemű felvilágosításért a Magyar Külügyi Társaság titkárságához (Parlament, XI. kapu, Telefon 130—18.) lehet fordulni. A sopron-kőszegi vasút ügye A Népszövetség Tanácsa a sopron—kőszegi vasút ügyében döntőbírákul Guerero Salvadori, Kalff holland és Mayer francia delegátusokat nevezte ki. A Tanács napirendjén szerepelt még a Boldva-völgyi vasút ügye is, amelynél a Tanács a döntőbírák kinevezését a legközelebbi ülésszakra halasztotta. Hevesy Pál miniszterrezidens a tnácsülésben kiemelte, hogy a vasúttársaság a magyar kormánnyal megegyezett és csupán a cseh kormánnyal nem tudott megegyezni. Politika és igazság Szubotics Dusán szerb döntőbíró, aki a Hágában székelő vegyes döntőbíróság tagja, a lapok jelentése szerint Belgrádban kijelentette, hogy azért jött vissza Hágából, mert az a veszély fenyegetett, hogy a döntőbíróság illetékesnek mondja ki magát Frigyes főherceg bélyei birtokperében, s letárgyalja az ügyet, ami pedig egyet jelent a per elvesztésével. A döntőbíróság elnöke ugyanis azt az előterjesztést tette, mondja ki a bíróság a maga illetékességét és ítélje vissza Frigyes főhercegnek a bélyei birtokot. Erre a jugoszláv delegáció kijelentette, hogy az érdemleges tárgyalásokon nem vehet részt s elutazott Hágából, megakadályozva azt, hogy a bíróság illetékességét megállapítsa. Szubotics nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a döntőbíróság előtt fekvő több más perben Jugoszláviát elmarasztalták. * NtVflÜUTflftl CONDdlAf fElliDtfi KÖZGAZDASÁG Szerbiában az adóknak csak öt százalékát tudják behajtani — Zágrábi tudósítónk jelentése — A horvát lapok behatóan foglalkoznak a délszláv állam pénzügyi helyzetével és megdöbbentő adatokat tárnak fel a gazdasági válságról. A zágrábi sajtó megállapítja, hogy az állam igen nehéz válságba jutott és ennek főleg az az oka, hogy 1918 után túlságosan optimisztikusan ítélték meg a gazdasági helyzetet és nem számoltak a realitásokkal. Ehhez hozzájárult még az is, hogy a belpolitikai helyzet tíz év óta úgyszólván megszakítás nélkül rendkívül feszült és az állandó válságok miatt az ország nem fejlődhetett úgy, mint azt el lehetett volna várni. A rossz agrárreform legalább másfélmilliárd dinár kárt okozott az államnak és a sok felesleges minisztérium is rengeteg pénzt emészt fel. Az állam költségvetése soha sem volt összhangzásban az adófizetők képességével. Délszlávia külföldi adóssága óriási. Tartozásai között szerepel 66,8-37.000 dollár, 26,994.676 font sterling, 2.354,659.310 frank, 121,402.414 aranykorona és 743,234.350 papírkorona, aimi összesen 22.100.000.000 dinárnak felel meg. Ehhez hozzájárul 8.826,000.000 belföldi kölcsön és így a tartozás majdnem harmincegy milliárd dinárt tesz ki, vagyis minden polgárra 2.380 dinár adósság esik. Ebbe az összegbe azonban nincsenek beleszámítva a háborúelőtti adósságok, pedig Szerbia Franciaországnak vagy 80 millió aranyfrankkal tartozik és ebben az ügyben a hágai döntőbíróság fogja kimondani az utolsó szót. Délszlávia ugyanis nem akarja valorizálva fizetni a háborúe.lőtti tartozásokat és ajánlatot tett, hogy 1.800,000.000 dinárral kiegyenlítené ezt a tartozást. Franciaország azonban valorizálva közel 9 milliárd dinárt követel és ha álláspontja győz, évenként csak kamatokra 400,000.000 dinárt kell előirányozni a költségvetésben, ami azt jelenti, hogy a délszláv állam tartozása meghaladja az ötvenmilliárd dinárt. Az adózás terén tapasztalható nagy káosz az oka annak, hogy az ország bevételei csökkennek, hiszen Szerbiában még ma sincsen kataszter és a régi Szerbiára kivetett és a többi tartományokhoz arányítva alig 30 százalékot kitevő adóból mindössze 5 százalékot lehet behajtani. A kereskedelmi mérleg is nagyon gyenge és 1928 első négy hónapjában a kivitel csak ^801 millió dinárt tett ki, míg a behozott árúk értéke 2572 millió dinárra rúgott. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi mérleg már az első négy hónapban 771 millió dinár paszszivát mutat és kereskedelmi körökben arra számítanak, hogy a hiány év végére eléri legalább is a félmilliárd dinárt, mnthogy a rossz ciraen FIEDLER SÁNDOR báró, a Külügyi Társaság segédfogalmazója igen érdekes füzetet adott ki, melyben szerző a népszövetségi eszme fejlődését, illetve az arra vonatkozó irodalmat ismerteti a legrégibb időktől a Nemzetek Szövetségének megalkotásáig. Szerző egyben kitér arra a fontos szerepre is, amelyet a Pápaság, általában a Római Katolikus Egyház a béke érdekében az évszázadok folyamán betöltött. A füzet ára 2. pengő.