Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 18. szám - Kinai-magyar gazdasági kapcsolat lehetőségei. Beszélgetés a legelőkelőbb kinai bank magyar származású igazgatójával

Magyar Külpolitika • 12­18. szám — Ez a szerződés nagyon ravasz dolog. Kellogg elismeri ugyan, 1928 január 1.-től fogva, Kina alkotmányát, de feltetelül kiköti a legkedvezőbb elbánási klauzulát Amerika számára. — Milyen a nép hangulata a Nyugattal szemben és hogy viselkedik a bolsevista propagandával szem­ben? — A nép sohase cselekszik spontán, — mindig csak a vezérek szavának a vissz­hangja. Az idegenek, — az európaiak — el­leni gyűlölet is csak propaganda eredménye volt és most már szűnőfélben van. A bolseviz­mus terjesztője, Fen-Yu-Csiang tábornok volt, de utóbbi időben ő is szakít vele és lé­nyegesen csökken a Szovjet tanainak terje­dése. — Japánnal szemben még fennáll az ellenséges indulat? — Tsang-Cso-Lin fia szervezkedik Japán ellen, de nem mondható nagyon erősnek a talaja és nem nagy a tábora. — Milyenek a gazdasági viszonyok, — volna le­hetősége egy esetleges magyar exportnak? — A kinai magyar export kifejlesztése nagyon kívánatos volna. Számos magyar mezőgazdasági és ipari cikket lehetne el­helyezni, elsősorban lisztet, cukrot, dohányt, kendert, növényi olajokat, gyógynövényeket, szeszes italokat, mezőgazdasági és villamos­sági gépeket. Nagy előnyt jelent ezen a téren, hogy Kina minden cikket, behozatali engedély nélkül, 71/2 százalékos vámmal enged be az országba. Kinai exportunk kiegészítéséhez szükséges volna, hogy agilis, angolul beszélő ügynököket küldjünk ki és hogy valamelyik nagy magyar bank, — a jövőben igen nagy rentabilitást igérő üzlet érdekében, — felál­lítson Kínában egy vállalatot, a külkereskede­lem lebonyolítására. Rónay Mária. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: Drucker György dr. BUDAPESTI ANGOL NYELVISKOLA BUDAPEST, V., „ tvcAiviu KÖZSÉGI LEÁNY­SZEMERE-U. 3—5 II- EVrULlAM LÍCEUM ÉPÜLETE A Magyar Külügyi Társaság kebelében működő British" Hungárián Socieíy (Angol-Magyar Társulat) és az American - Hungárián Socieíy (Amerikai Magyar Társulat) védősége alatt álló ANGOINYEIVI MNIFOILYAIMIOKI&A a beiratások következő sorrendben történnek: kezdőknek: szept. 28—29., oki. 1—2., régi hallgatóknak és haladóknak: október 3—6-ig délután 5—8 óráig az igazgatóságnál (V., Szemere-u. 3—5., II.) a tan­folyamok megkezdése után az előadási órákban. A tanfolyamok október 8-án, hétfőn kezelődnek. Tanítási idő d. u­4—9 óráig, kezdőknek heti 3 órában, haladóknak heti 2 órában­Külön tanfolyamok a lanulóifjúség részére a kora délutáni órák­ban. Külön irodalmi, társalgási, kereskedelmi levelező csoportok. Tandíj nincs! Beiratási díj egy félévre (4 hónapra) 14 pengő. Kellő számú jelentkező esetén tanfolyamokat soron kívül is megnyitunk. Apponyi előadása Genfben A genfi diákok nemzetközi egyesületének meg­hívására gróf Apponyi Albert szeptember 17-én elő­adást tartott az egyesület klubhelyiségében és an­golnyelvü előadásában tömör összefoglalásban fej­tegette, melyek voltak azok a földrajzi és történelmi tényezők, továbbá azok a nemzeti sajátosságok, ame­lyek a magyar nemzetet képessé tették arra, hogy idegen fajok közé beékelten ezer éven át fentartsa magát. A jelenlevőik zajos tapssal tüntettek gróf Ap­ponyi mellett. Gróf Apponyi sokáig beszélgetett el fesztelenül az egyesület vezető tagjaival és a meg­jelent előkelőségekkel, akik között magyar részről ott voltak: Apponyi Albertné grófné, Szterényi József báró s Baranyai Zoltán. Az Interparlamentáris Unió berlini konferenciája Az Interparlamentáris Unió az idén Berlinben tartotta meg immár huszonötödik jubiláris konfe­renciáját. A konferencia mindenképpen méltó volt a nagynevű testület eddigi érdekes és tanulságos ösz­szejöveteleihez. Magyar részről igen nagy érdeklő­dés mutatkozott, amennyiben Berzeviczy Albert el­nök vezetésével mintegy ötven magyar képviselő és felsőházi tag vett részt a konferencián. A magyarok,, élükön nagynevű elnökükkel, nagyban hozzájárultak a vitának élénkítéséhez és gazdagabbá tételéhez. A konferencia részletes lefolyását egyik legközelebbi számunkban ismertetjük. Eöttevényi Olivér hazatért szabadságáról Eöttevényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke a minap hazatért hosszabb sza­badságáról és átvette ismét az ügyek vezetését. Pi­henőidejének javarészét Olaszországban, de ott is munkában töltötte, amennyiben résztvett a perugiai egyetem nyári tanfolyamán. Tapasztalatainak ered­ményéről jelen számunkban érdekes cikk számol be. Báró Szterényi József a Nemzetközi Közép­osztály Intézet elnöke Az Institut International des Classes Moyennes (Nemzetközi Középosztály Intézet) Brüsselben tar­tott huszonötödik nagygyűlésén az Intézet elnökévé az 1929—1931. évek tartamára egyhangúlag báró Szterényi Józsefet választotta meg. Ez az első eset a háború óta, hogy Magyarország egy nemzetközi intézet élére kerül. Szterényi eddig az intézet alel­nöke volt. Az intézetnek Magyarország részéről megválasztott tagjai báró Szterényi József és dr, Bernáth István felsőházi tag. Horn Emil kitüntetése Cikkei a párisi sajtóban Horn Emilt, a kiváló francia publicistát, a Ma­gyar Tudományos Akadémia kültagját, a Magyar Külügyi Társaság tagját, Magyarország kormány­zója a II. oszt. magyar érdemkereszttel tüntette ki és báró Korányi Frigyes, Magyarország párisi kö­vete a kitüntetettnek az érdemjelet át is adta. Horn Emil, kinek apja Horn Ede a hetvenes "években Ma­gyarországon kereskedelemügyi államtitkár volt, 1875 óta lakik Párisban és ott a legismertebb publi­cisztikai orgánumokban elsőrangú magyar propa­gandát fejt ki. Legutóbb is nagy feltűnést keltett francia körökben a Magyarországgal s főleg a Rothermere-iakcióval foglalkozó cikkeivel, melyek a legnevesebb, legolvasottabb napilapokban és folyó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom