Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 18. szám - JAPÁN ÉLETPROBLÉMÁI

Magyar Külpolitika • 8 • 18. szám szeti, sőt csillagászati és zenetörténeti té­ma is. Az előadások az egész napot (reggel 8—12-ig és délután 3—7-ig) igénybe vették, de természetes, hogy mivel a hallgató maga választotta meg, hogy melyik órákat akarja látogatni, így a nagyon is bő program némi enyhülésre talált. Az egyetem hallgatói az olasz határtól Perugiáig és vissza az állam­vasutakon 30 százalékos menetdíjkedvez­ményt élveznek és szabad belépésre jogosító igazolványt kapnak az olasz múzeumokba, képtárakba és egyéb nyilvános, művészeti és tudományos intézményekbe. Ami pedig az ellátást illeti, a rektorátus gondoskodott ar­ról, hogy a perugiai szállók a rendesnél mér­sékeltebb áron adjanak a hallgatóknak teljes ellátást, azonkívül magánházaknál is kap­ható ez. A tandíj aszerint, hogy a hallgató hányféle kurzusra iratkozik be, változik, azonban minimálisnak mondható, mert átlag 150—200 lirába, vagyis 50—70 pengőbe kerül. A hallgatók az idén is a legkülönbözőbb nemzetbeliek voltak. Angolok, hollandusok, németek, azonkívül feltűnő nagy számban magyarok, különösen a budapesti egyetem olasz nyelvszakos hallgatói köréből. Voltak férfiak és nők, fiatalok és idősebbek. Én ma­gam, aki e nyáron egy hónapot töltöttem ott, örömmel tapasztaltam, hogy nem én vagyok a legöregebb a tanulni vágyók közt, amennyi­ben voltak ott még 70 éves angol missek is. így aztán ez a máskülönben vegyes társaság — t. i. a kor, a foglalkozás, az előképzett­ség, a nemzeti hovatartozás stb. szempontjá­ból meglehetősen vegyes együttes — barát­ságosan keveredett össze a közös cél szolgá­latában. A külföldieken kívül azonban benn­szülöttek is hallgatták az előadásokat, ter­mészetesen, különösen a különböző tudo­mányágak köréből vett érdekes tanulmá­nyokat. Mindent egybevetve, saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a Perugiában léte­sített Külföldiek Egyeteme igen szépen felel meg a hivatásának és kívánatos, hogy azok a magyarok, akik az olasz nyelvben óhajtják magukat képezni, — ezek pedig nemcsak az olasz kultúra magas színvonala és a nyelv zengzetessége miatt vannak elegen, hanem amiatt is, mert a mostani politikai helyzet az olaszokkal való, minél intenzivebb érintke­zést igen kívánatossá teszi — a jövőre is nagy számmal keressék fel Perugiát. A nyári egyetem három hónapon keresztül működik, július elejétől szeptember végéig és a hall­gató akkor és annyi időre köti le magát, ahogyan azt az időbeosztása s egyéb körü1­ményei megengedik. Az bizonyos, hogy aki ott járt s a nyári egyetem tanulságos előadá­sain kívül élvezte Perugia történelmi patiná­jával bevont alkotásait, ősrégi székesegyhá­zát, szép városházát, gazdag múzeumait, azonkívül pedig bejárta a környéknek sok­sok évszázad emlékeitől gazdag városait is, az felejthetetlen emléket hozott onnan magá­val, őszinték voltak tehát azok az emlék­soraim, melyeket Luppatelli rektor kívánsá­gára az Egyetem emlékkönyvébe írtam s me­lyek — rövid olasz tanulmányaim által szer­zett nyelvismeretem felhasználásával — így szóltak: Organizzazione perfetta, conferen­zieri eccellenti e atmosfera storica sono i tre momenti, che assicurano il bellissimo avve­nire dell'Universita Italiana per Stranieri a Perugia, (Tökéletes szervezés, kitűnő elő­adók és történelmi légkör az a három moz­zanat, mely a perugiai Külföldiek Olasz Egyetemének a legszebb jövőjét biztosítják.) JAPÁN ÉLETPROBLÉMÁI írta: MÓRICZ PÉTER \ Kellogg-paktumot Kina is, Japán ís aláírta. Utóbbinak ezzel a cselekedeté­vel különös ellentétben van, hogy haderejé­nek egy része kinai területen áll, s ez a tény egyúttal kellően megvilágítja azt is, minő eredményt várhatunk a béke fentartására nézve keleten ettől az újabb paktumtól. A jelen esetben igaza van ugyan Japánnak, mert a vonatkozó nemzetközi szerződések biztosítják számára a kinai területen való térfoglalást, de igaza van Kínának is, mint ázsiai nagyhatalomnak, amely kinai, illetve kínaiaktól lakott területeket akar minél szo­rosabban saját testéhez kapcsolni és az ide­gen uralomtól megszabadítani. Japán politikáját csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük helyzetét. Ez a helyzet pe­dig éppenséggel nem rózsás, mert Japánnak igen súlyos problémái vannak nemzetközi té­ren is, otthon is. A japán-orosz háború után, mely tudva­levően Japán győzelmével végződött, Japán átvette Mandzsúriában, kivált annak déli ré­szében azt a szerepet, amelyet ott addig Oroszország vitt, sőt gazdasági hódítását ki­terjesztette Keletmongóliára is. Az utolsó 17 év alatt nagy méreteket öltött a koreaiak és a japániak bevándorlása Mandzsúriába és Mongóliába. Jelenleg 558.280 koreai és 199.108 japáni lakik e részében Kínának (egész Kinában 900.000-re tehető a japániak száma).S Japán óriási összegeket költött gaz­dasági célokra; u. i. e két tartományban 17 év alatt 980 millió Yent fektetett be külön­böző közlekedési és iparvállalatokba, vala­mint egyéb üzletágakba. Mindezek a vállala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom