Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 16-17. szám - A BÉCSI COLLEGIUM HUNGARICUM

1928 • 7 • Szeptember 1 testvérekkel, de hogy ezek mennyire nem bíztak benne, bizonyítja az, hogy Mihály fejedelem, amikor odamenekült, bezáratta. A vo.lt magyarországi szerb nép távolabb áll a szerbiai szerbtől, mint a horváttól. Egy időben volt külön politikai koncepciója is, nevezetesen az, hogy a magyarokkal és a balkáni szerbekkel szövetkezve, szembeforduljon Béccsel. Ez csak múló tünet volt, esetleg taktika. A Szerbiához való csatolás után nem kezdett önálló politikát, hanem elhelyezkedett a szerbiai két politikai pártban: a radikálisban és a demokratában. Azóta is ott van, de mindegyiknek csak laza függvénye. Egyébként is még akkora számot sem tesz ki ez a szerbség, mint a vele együtt elszakított terület magyar népe, a horvátokkal, bosnyákokkal és szlovénekkel szemben, tehát nagyon kevéssé politikai tényező. Ezen a területen a magyar és sváb elem van abszolút többségben, az pedig aligha kér akár nyugoti, akár keleti koncepciójú délszláv alakulatból. A magyar délvidék népe a szerb-horvát nagy küzdelemben hallgat és őróla is hallgat mindkét fél. Ez a legjobb bizonysága annak, hogy mennyire nincs köze az észak felé megnyújtott Balkánhoz, akár Nagyszerbia legyen az, akár a délszláv népek föderatív állama az Adriától a Fekete tengerig, mint ahogy most Zágrábban hirdetik. Földrajzi, gazdasági, kultúrális és minden egyéb elképzelhető kapcsolatok a magyar anyaországhoz utalják vissza. G. J. A BÉCSI COLLEGIUM HUNGARICUM írta: vitéz NAGY IVÁN Dr. ,,A nemzetek művelődése mindenütt két-háromezer ember kezébe van letéve. Ennek a szellemi vezető rétegnek színvonalától függ az egész nemzet kulturális jelentősége . . . A hazai főiskolát végzett tehetséges ifjakat nagy számmal kell tehát külföldre küldeni. Klebelbsberg Kunó gróf. Annak a nagyszabású kultúrpolitikának, mely kultuszminiszterünk alkotásain át szinte már meg is szabta a magyar szellemi élet fejlődési irányát talán erre az egész századra, egyik legkiemelkedőbb s a közeljövőben legiobban ható összetevője: a magyar fiatalság külföldi nevelésének elősegítése. Klebelsberg Kunó gróf újból megnyitotta azokat az utakat a tanúlni vágyó ifjak előtt, melyeket Bologna, Páris, Halle, Berlin, Róma felé a trianoni sorompók lezártak, sőt a „Külföldi magyar intézetekről és a magyar műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról" szóló 1927: XIII. törvénycikkel soha nem látott mértékben, száz meg száz tehetséges, szorgalmas, kiváló magyar fiatalembernek teszi lehetővé évrőil-évre, hogy külföldi híres professzorok mellett s nagyszerűen felszerelt egyetemi intézetekben képezhessék ki magukat elsőrangú szakemberekké, akikre bizony izolált és árva népünknek nagy szüksége van. 1921 őszén még csak 9 főiskolás ment külföldre, Párisba, azok is a — francia kormány ösztöndíjával, 1924-ben már hatvanhatan mentek ki magyar ösztöndíjjal, 1925-ben 105-re emelkedett ez a szám, az idén meg már éppen 144-en indulnak majd ki, hogy elismerést szerezzenek a magyar névnek. A bécsi Collegium Hungaricum 1924 őszén nyílt meg és az elmúlt négy év alatt száztizennégyen keltek belőle szárnyra: 17 jogász és közgazdász, 27 orvos, 44 németszakos tanárjelölt, 18 más szakos bölcsészethallgató, 3 mérnök és öt művésznövendék. A Kollégium az egykori magyar nemes testőrség székházában, Bécs egyik leggyönyörűbb barokkpalotájában talált otthonra, melyet vagy kétszáz esztendeje a híres Fischer von Erlach épített Trautson herceg számára nyári kastélyul. A herceg nem fukarkodott a palota díszítésével: a homlokzat 54 szobra, az oszlopos előcsarnok, a márvány lépcsőház, a freskós télikert, a stukkós termek egész sora hirdeti kiváló ízlését, melyeknek helyreállítása után az Osztrák Műemlék Bizottság által műemléknek deklarált palota maga is pompás kerete lesz a magyar szellemi élet itt dolgozó ifjú gárdistáinak. A ilegnagyobb külföldi magyar intézetnek élén Lábán Antal dr. áll, mint annak megszervezője s kezdettől fogva igazgatója. Lábán igazgató előzőleg tizenkét éven át a nemes ifjak Theréziánum-nevelőjében tanította magyar szívvel és magyar lélekkel a császárvárosba került fiataloknak nyelvünket és nemzeti irodalmunkat; innét hívta meg az újonnan felállítandó főiskolai kollégium élére Klebelsberg Kunó gróf, aki az ő személyében a legidevalóbb, tudományos összeköttetésekkel rendelkező, megbecsült, lelkes ambícióval dolgozó, a nagy magyar ideálokért hevülő és munkálkodó embert nyerte meg, akinek működésén keresztül már is nagyszerű eredményeket lehet elkönyvelni a magyar tudományosság számára. Nemcsak irányítja a Bécsbe kerülő főiskolások és fiatal tudósok munkáját, hanem maga is fáradhatatlanul dolgozik szaktudományának előbbrevitelén, melynek értékes elismerése, hogy a bécsi tudományegyetem — százados fennállása óta először — az idén júliusban a „magyar irodalom" magántanárává habilitált egy magyar tudóst: Lábán igazgatót. Az új professzor tanulmányához a Metternichkorabeli titkos rendőri jelentéseket dolgozta fel, melyekből az 1792—1848 közötti idők magyar irodalmi életéről és művelődési mozgalmairól kapunk egészen új képet s bepillantást, hogy miként is látták a külföldiek ezeknek az évtizedeknek magyar szellemi életét. Annál is inkább jelentősekké váltak szamunkra ezek a tanulmányok, mert a bécsi Igazságügyi Palota tavalyi leégése alkalmával az itt elhelyezett s éppen ezeket a rendőri jelentéseket tartalmazó belügyi levéltár nyolcvan százaléka a tűz martaléka lett. Az őszi szemeszterben Lábán dr. már meg is kezdi előadásait, melyeket A magyar irodalom története kezdettől Mária Teréziáig és Petőfi, Tompa, Arany költészete címmel hirdetett meg, heti öt órában. Megindul egyúttal a magyar szeminárium munkássága is, úgyhogy remélhetően nem egy helytelen s a magyarságra nézve káros beállítás fog tisztázódni, mert sajnos történelmi és irodalmi tekintetben is igen sok ferde felfogás uralkodik még az osztrákoknál is a magyarságról. Ezek eloszlatásához fog járulni az a nagyszabású német munka is, amely Lábán professzor elgondolása szerint, lexikális formában ismertetné a germán kultúrkör s'zámára Magyarország és a magyarság múltját, műveltségét, irodalmát, művészetét, néprajzát, jogviszonyait, alkotmányát, gazdasági erőit, szóval a magyar élet teljességét. Sokszor Jehet hallani a kákán is csomót keresők-