Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 2. szám - A Bratianu-kormány helyzete

1928 11 január 16 A Magyar Külügyi Társaság a brüsszeli konferencián. A Magyar Népszövetségi Egye síi letek Szövetsége, melynek vezetőtestülete a Magyar Külügyi Társaság, január 10-én, kedden délben Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tartott, amelyen Pékár Gyula beszámolt a Népszövetségi Nemzetközi Uniónak múlt évi október havában Szófiában lefolyt üléseiíől. Az ülés a delegáció vezetőjének, Pékár Gyulának, valamint az abban résztvevő Nagy Emilnek, Eöttevényi Olivérnek, Vermes Bélának, Kirchknopf Ernőnek, gróf Zichy Ernőnek és Drucker Györgynek elismerését fejezte ki. Azután részletesen megvitatták a március hó elején Brüsszelben tartandó tanácskozás tárgysorozatát. Jancsó Benedek, Magyari Géza és mások hozzászólása után a javaslatokat egyhangúan elfogadták. Az ülésről különben technikai akadályok miatt, csak legközelebbi számunkban számolhatunk be teljes részletességgel. IDEGENFORGALOM A DUNA MINT IDEGENFORGALMI TÉNYEZŐ Szelke Árpád előadása a Külügyi Társaságban A Magyar Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztálya jan. 12-én Eöttevényi Olivér elnökletével ülést tartott, melyen Szelke Árpád ny. sorhajóhadnagy, tengerészkapitány „Budapest fürdőváros és a Duna" címmel tartott rendkívül érdekes előadást. Az ülésen a Társaság tagjai, az idegenforgalmi érdekeltségek képviselői, úgyszintén a kérdés iránt érdeklődők igen nagy számban jelentek meg. Szelke előadásában,, melyről lapunk legközelebbi számában részletesen beszámolunk, kifejti, hogy az idegenforgalom nagy versenyében Budapestnek fürdővárossá való fejlesztése, vadamint a „Duna Királynője" elnevezésnek jogos propagálása oly előnyöket jelentenek fővárosunknak, melyek nemcsak gazdasági, de politikai téren is éreztetni fogják hatásukat. Budapest gyógyfürdőinek kiválóságát a balneológiai kiállítás lesz hivatva bemutatni, fürdő- és üdülőhelyi jellegét pedig az új és modern strand- és hullámfürdők, sporttelepek, leendő agárversenyek, valamint a Margitszigeti nagystílű szálloda és játékprogrammja fogják kellően kidomborítani. Csakhogy a külföldi túristák zömének, főleg az angolszászoknak a vízisportok és kirándulások lehetősége képezi nyáron a legfőbb vonzerőt. E téren kell fővárosunknak modernizálódni egyrészt a gyors siklócsónakok bevezetésével a távforgalomba, másrészt a helyi dunaszakaszt kell élénkké és túristák részére is hozzáférhetővé tenni vízi-taxikkal, különböző típusú mótor-, vitorlás- és evezőscsónakkal, valamint helyettesíteni az elavult, lassú és füstös propellereket modern Diesel-mótoros járművekkel, melyek a margitszigeti gyorsforgalomban, mint sétahajózás céljaira a pesti közönség érdekeit is szolgálnák." Az előadást rendkívül érdekes vita követte, melyben többek közt Wulf Olaf folyamőrségi vezérkapitány, Nikolics Béla, a MFTR. igazgatója, Szviczsényi Zoltán ny. miniszteri tanácsos, Bánlaky András, ZiUihy Dezső a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, Dormándy Géza, a DGT. ügyv. igazgatója, di\ Németh József ny. miniszteri tanácsos. Schopff Tivadar MFTR. főfelügyelő, dr. Nagy Lajos ügyvéd stb. vetlek részt. Megjelentek az említetteken kívül: Lukács György v. b. t. t., Gömöry-Laiml László külügyin, tanácsos, Medits Károly fővámigazgató, Móricz Péter ny. fökonzul, dr. Peller Imre, az Ibusz. főtitkára, dr. Szabalay Breit József altábornagy, Padisics Elemér ny. min. o. tanácsos, Lutter János egyet. m. tanár, Prcts ezredes, Párdány Ibusz. igazgató, Tausz dr., az Idegenforgalmi Szövetség ügy. igazgatója, Tábori Kornél lapszerkesztő, Heylmann Othmár, Mosonyi Béla és Techert Gyula, a Külügyi Társaság titkárai stb. KÖNYVESHÁZ A NÉMET GYARMATOK — Heinrich Schnee könyve: Germán Colonisation Past and Future — II. Schneet, a német gyarmatokról szóló legújabb könyv szerzőjét, 1912-ben nevezték ki Német-Dél-Kelet-Afrika kormányzójának. Ebben a méltóságban szervezte meg a nyolcmillió lakosú gyarmatbirtok — ma Tanganyika-Land — ötéves ellenállását a világháborúban. A fegyverszünet után visszatért Németországba, kiadta a nagy német gyarmatlexikont és az afrikai mandátumkérdésre vonatkozó munkáit. Az 1918 szeptember 27-én proklamált wilsoni öt pont utolsó pontjának értelmében a gyarmati politikai és gazdasági jogok és igények megállapításánál egyrészről a tárgyalás alá eső területek bennszülötteinek kívánsága, másrészről az európai (így német) kormányok igényei a legmesszebbmenő meghallgatásra találnak. Néhány nappal az ülések megnyitása után azonban Lloyd George váratlanul arra kérte a konferenciát, hogy a gyarmati kérdést a keleti kérdéssel együtt renETABLISSEMENT THERMAL SZÉCHENYI FÜRDŐ (BAINS DE SZÉCHENYI) A L'ENTRÉEDU VÁROSLIGET (Bois de la Ville.) * Confort moderné. Puits artésien de 970 métres de profondeur. BUDAPEST (HONGRIE)