Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 14-15. szám - Hogyan ítélik meg a németek a reviziós mozgalmat? A Deutsche Tageszeitung a magyar reviziós mozgalom súlyáról és komolyságáról

Magyar Külpolitika • 10 • 14—15. szám nekünk visszaajándékozni, mint olyanok, akik már messze fölöttünk állnak a technikában és szellemi­leg. Megtanulják tudományainkat egyetemeinken és viszik haza, mint a szorgalmas hangyák eledelüket. Bejutnak gyárainkba és mint azt nemrég egyik nagy svájci óragyárral tették, hazaviszik annak pontos másolatát és ott építenek a régi mintájára egy újat. Nem lesz semmi különbség a kettő közt, csak az, hogy míg eddig tőlünk vették az órát, ezután már csak saját országuk gyártmányát fogják venni. Nagyon egyszerű, csak a külföldi árut nagyobb vám­mal kell megterhelni, mint eddig és azzal vége. A svájci óragyár bezárhatja üzletét, de a másik, me­lyet ennek mintájára szerveztek sokezer kilométerrel odébb, annak nagyszerűen megy. így van ez. A sárga veszedelem igen erősen érezteti hatását. Náluk semmiből épülnek a legnagy­szerűbb városok, mondják ők, csakhogy ez annyit jelent, hogy közben a mieink tönkremennek. Náluk virágzó élet van mindenhol, nálunk kihalt városok és pusztaság. Náluk nagyszerű egyetemek. Ilyenek vannak nálunk is, de a sárgák tartják megszállva. Egészen újfajta élet kezdi bontogatni fejét odaát, melyet eddig nem is ismertek. így azután mondhat­juk, átvették a sok jóval a mi átkunkat. Ez a külö­nös élet az, mely bennünket megöl, mely szétroncsolja az idegeinket. Ez az, amit az én kis japán barátom nem ért. Minek ez, mi a jó ebben ? És a Ti szerelmetek is olyan beteg, mondta Van Dam . . . Az egyetem az egyetlen hely, mely egész életét betölti. Néz, figyel és tanul. Mindent meglát, mindent megfigyel és mindent megtanul. És aztán ? Azután sietve Ansszamegy majd hazájába, itthagyja ezt a bűnös földrészt, melyen olyan kis területen lakó embercsoportok harcolnak egymás ellen életre­halálra, mint amily hazájának egytized, vagy éppen egyszázadrésze. Amit látott és hallott, annak oda­haza nagy hasznát veheti, miközben rettegve gondol vissza erre a földrészre, hol olyan áldott, jó, átkozott a szerelem. Borzadály fut majd végig kis sárga há­tán, ha ránk gondol, akiktől tanult, akiktől a tudo­mányt kapta. Bizony úgy érzem, sárga veszedelem van ké­szülőben. HOGYAN ÍTÉLIK MEG A NÉMETEK A REVÍZIÓS MOZGALMAT? A „Deutsche Tageszeitung" a magyar revíziós mozgalom súlyáról és komolyságáról ünkösdkor volt egy éve, hogy Rother­mere lord újságkonszernjének tiz tag­jával tanulmányútra Magyarországra jött. Mialatt a lord maga Budapesten tartózko­dott és különféle politikusokkal tárgyalásokat folytatott, munkatársai keresztül-kasul jár­ták az országot ,s főképpen a trianoni határo­kat. Hét napos budapesti tartózkodása után Rothermere lord épp olyan feltűnés nélkül, mint ahogy jött, elhagyta Csonka-Magyaror­szágot (a sajtó egy sort sem írt budapesti lá­togatásáról) s egy héttel később megjelent a Daily Mail-ben azóta már híressé vált első cikke „Magyarország helye a nap alatt" cí­men. Magától adódik a kérdés, hogy mi az eredménye idáig az egy esztendős Rother­mere akciónak. Rothermere lord a magyar kérdést s ez­zel együtt részben a revízió kérdését is mint olyat, az európai politika napirendjére tűzte. Bizonyos, hogy Rothermere lord még nem je­lenti a hivatalos Angliát. Ha azonban elgon­doljuk, hogy Scotus Viator, aki az osztrák­magyar monarchiának többet ártott, mint egy egész hadsereg, hasonlíthatatlanul szerényebb eszközökkel fogott romboló munkájához, mint a lord, akkor el kell ismernünk, hogy a Rothermere akciót nem lehet lekicsinyelni s a kisantant tisztában is van ennek a jelentő­ségével. A revíziós gondolat tulajdonképpen már a trianoni szerződés aláírása óta állandóan felszínen van Magyarországon. Számos poli­tikus és közöttük igen előkelő állásúak is, számtalanszor kijelentették úgy a parlament­ben, mint a parlamenten kívül, hogy Magyar­ország sohasem nyugodhatik bele a trianoni békeszerződésbe s hogy illúzió volna azt hin­ni, hogy revízió nélkül még csak gondolni is lehessen tartós békére a Duna medencéjében. Ez a gondolat, s a Nagy-Magyarország fel­támadásába vetett rendíthetetlen hit kitöröl­hetetlenül bevésődött az egész magyar közvé­lemény, de főképpen a magyar ifjúság lel­kébe, mint valamely metafizikai vagy vallá­sos igazság. Még a szociálista képviselők is, nehogy elveszítsék a szocialista ifjúságot, kénytelenek voltak kijelenteni a parlament­ben, hogy pártjuk — ha talán nem is olyan utakon és módokon, mint a kormánypárt — szintén megingathatatlanul Nagy-Magyaror­szág visszaállítására törekszik. Rothermere fellépése óta a magyar reví­ziós mozgalom határozott formákat öltött. Nem sokkal a Rothermere első cikkének meg­jelenése után a magyar közönség és a magyar nagyiparosok támogatásával Herczeg Ferenc a legnagyobb magyar iró vezetésével megala­kult a Revíziós Liga, amely rövid fennállása óta máris igen hasznos és eredményes mun­kára tekinthet vissza. A Liga égisze alatt több angol, francia és olasz nyelvű kiadvány látott már napvilágot s a Liga anyagi eszkö­zökkel is támogatja a magyarbarát propagan­dát Angliában, Amerikában és Olaszország­ban. Esmond Harmsworth, Rothermere lord fia, Magyarországi útjáról több kofferra való revíziós anyagot vitt magával Angliába, az angol sajtóban való sorozatos leközlés céljá­ból. Amint hírlik, a Revíziós Ligát fokozato­san ki akarják bővíteni egy kisebbségi kér­déssel foglalkozó főiskolává, hogy a revíziós mozgalom számára szakképzett embereket neveljenek. Egy évvel Rothermere lord első cikke után Esmond Harmsworth ugyancsak pün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom