Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 14-15. szám - Hogyan ítélik meg a németek a reviziós mozgalmat? A Deutsche Tageszeitung a magyar reviziós mozgalom súlyáról és komolyságáról

Magyar Külpolitika • 10 • 14—15. szám nekünk visszaajándékozni, mint olyanok, akik már messze fölöttünk állnak a technikában és szellemileg. Megtanulják tudományainkat egyetemeinken és viszik haza, mint a szorgalmas hangyák eledelüket. Bejutnak gyárainkba és mint azt nemrég egyik nagy svájci óragyárral tették, hazaviszik annak pontos másolatát és ott építenek a régi mintájára egy újat. Nem lesz semmi különbség a kettő közt, csak az, hogy míg eddig tőlünk vették az órát, ezután már csak saját országuk gyártmányát fogják venni. Nagyon egyszerű, csak a külföldi árut nagyobb vámmal kell megterhelni, mint eddig és azzal vége. A svájci óragyár bezárhatja üzletét, de a másik, melyet ennek mintájára szerveztek sokezer kilométerrel odébb, annak nagyszerűen megy. így van ez. A sárga veszedelem igen erősen érezteti hatását. Náluk semmiből épülnek a legnagyszerűbb városok, mondják ők, csakhogy ez annyit jelent, hogy közben a mieink tönkremennek. Náluk virágzó élet van mindenhol, nálunk kihalt városok és pusztaság. Náluk nagyszerű egyetemek. Ilyenek vannak nálunk is, de a sárgák tartják megszállva. Egészen újfajta élet kezdi bontogatni fejét odaát, melyet eddig nem is ismertek. így azután mondhatjuk, átvették a sok jóval a mi átkunkat. Ez a különös élet az, mely bennünket megöl, mely szétroncsolja az idegeinket. Ez az, amit az én kis japán barátom nem ért. Minek ez, mi a jó ebben ? És a Ti szerelmetek is olyan beteg, mondta Van Dam . . . Az egyetem az egyetlen hely, mely egész életét betölti. Néz, figyel és tanul. Mindent meglát, mindent megfigyel és mindent megtanul. És aztán ? Azután sietve Ansszamegy majd hazájába, itthagyja ezt a bűnös földrészt, melyen olyan kis területen lakó embercsoportok harcolnak egymás ellen életrehalálra, mint amily hazájának egytized, vagy éppen egyszázadrésze. Amit látott és hallott, annak odahaza nagy hasznát veheti, miközben rettegve gondol vissza erre a földrészre, hol olyan áldott, jó, átkozott a szerelem. Borzadály fut majd végig kis sárga hátán, ha ránk gondol, akiktől tanult, akiktől a tudományt kapta. Bizony úgy érzem, sárga veszedelem van készülőben. HOGYAN ÍTÉLIK MEG A NÉMETEK A REVÍZIÓS MOZGALMAT? A „Deutsche Tageszeitung" a magyar revíziós mozgalom súlyáról és komolyságáról ünkösdkor volt egy éve, hogy Rothermere lord újságkonszernjének tiz tagjával tanulmányútra Magyarországra jött. Mialatt a lord maga Budapesten tartózkodott és különféle politikusokkal tárgyalásokat folytatott, munkatársai keresztül-kasul járták az országot ,s főképpen a trianoni határokat. Hét napos budapesti tartózkodása után Rothermere lord épp olyan feltűnés nélkül, mint ahogy jött, elhagyta Csonka-Magyarországot (a sajtó egy sort sem írt budapesti látogatásáról) s egy héttel később megjelent a Daily Mail-ben azóta már híressé vált első cikke „Magyarország helye a nap alatt" címen. Magától adódik a kérdés, hogy mi az eredménye idáig az egy esztendős Rothermere akciónak. Rothermere lord a magyar kérdést s ezzel együtt részben a revízió kérdését is mint olyat, az európai politika napirendjére tűzte. Bizonyos, hogy Rothermere lord még nem jelenti a hivatalos Angliát. Ha azonban elgondoljuk, hogy Scotus Viator, aki az osztrákmagyar monarchiának többet ártott, mint egy egész hadsereg, hasonlíthatatlanul szerényebb eszközökkel fogott romboló munkájához, mint a lord, akkor el kell ismernünk, hogy a Rothermere akciót nem lehet lekicsinyelni s a kisantant tisztában is van ennek a jelentőségével. A revíziós gondolat tulajdonképpen már a trianoni szerződés aláírása óta állandóan felszínen van Magyarországon. Számos politikus és közöttük igen előkelő állásúak is, számtalanszor kijelentették úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül, hogy Magyarország sohasem nyugodhatik bele a trianoni békeszerződésbe s hogy illúzió volna azt hinni, hogy revízió nélkül még csak gondolni is lehessen tartós békére a Duna medencéjében. Ez a gondolat, s a Nagy-Magyarország feltámadásába vetett rendíthetetlen hit kitörölhetetlenül bevésődött az egész magyar közvélemény, de főképpen a magyar ifjúság lelkébe, mint valamely metafizikai vagy vallásos igazság. Még a szociálista képviselők is, nehogy elveszítsék a szocialista ifjúságot, kénytelenek voltak kijelenteni a parlamentben, hogy pártjuk — ha talán nem is olyan utakon és módokon, mint a kormánypárt — szintén megingathatatlanul Nagy-Magyarország visszaállítására törekszik. Rothermere fellépése óta a magyar revíziós mozgalom határozott formákat öltött. Nem sokkal a Rothermere első cikkének megjelenése után a magyar közönség és a magyar nagyiparosok támogatásával Herczeg Ferenc a legnagyobb magyar iró vezetésével megalakult a Revíziós Liga, amely rövid fennállása óta máris igen hasznos és eredményes munkára tekinthet vissza. A Liga égisze alatt több angol, francia és olasz nyelvű kiadvány látott már napvilágot s a Liga anyagi eszközökkel is támogatja a magyarbarát propagandát Angliában, Amerikában és Olaszországban. Esmond Harmsworth, Rothermere lord fia, Magyarországi útjáról több kofferra való revíziós anyagot vitt magával Angliába, az angol sajtóban való sorozatos leközlés céljából. Amint hírlik, a Revíziós Ligát fokozatosan ki akarják bővíteni egy kisebbségi kérdéssel foglalkozó főiskolává, hogy a revíziós mozgalom számára szakképzett embereket neveljenek. Egy évvel Rothermere lord első cikke után Esmond Harmsworth ugyancsak pün-