Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 14-15. szám - A döntőbírósági elv veszedelemben. Erős támadások Chamberlain ellen az angol sajtóban
1928 • 3 • Augusztus 1 borúkat egy akarattal ki akarja küszöbölni a világ, amikor a nemzetek közt felmerült ellentéteket békés úton és jogi alapon akarja elintézni vagy nincs, illetőleg a papirosról soha át nem mehet az életbe, akkor a kis népeknek nincs mit várniok a Népszövetségtől, ügyeiket rá nem bízhatják, igazságot tőle nem kérhetnek és marad a világon továbbra is úgy, mint eddig az ököljog és a gyilkoló fegyver. Az angolokat érdekelte elsősorban ez a kérdés, mint olyan nemzetet, melynek érdekellentétei nincsenek senkivel Európában, mely tehát felette állhat az alkalmi államcsoportosulásoknak s amelynek legjobbjai évek óta napirenden tartják a Páris körüli igazságtalan békék revíziójának szükségességét. Az angol munkáspárt három képviselője: Buxton, Wedgeewodd és Kenworthy szólalt fel július első napjaiban az angol alsóházban a trianoni békeszerződés revíziója érdekében, de nagyobb visszhangot nem keltettek. A külügyi államtitkárhoz intézett interpellációjuk és a reá adott felelet, melyet minisztere helyett Cusendum lord adott meg, nem oldta meg ezt a kérdést. Cusendum lord azt hangoztatta, hogy Nagybritánnia egyedül, nem intézheti el a kisebbségek sérelmeit, minthogy a népszövetségi paktumot és a kisebbségi szerződéseket nemcsak Nagybritánnia, hanem hat más nagyhatalom is aláírta. Azután Parmoor lord szólalt fel a felsőház július 11-iki ülésén, előadta a magyar-román döntőbírósági konfliktus történetét, melyen csak a trianoni béke revíziója segítene, de ő maga is úgy látja, hogy ennek a revíziónak ideje még nem érkezett el. A kormány nem látta szükségesnek, hogy a lordok házában folyó igen tartalmas vitában résztvegyen és ebben a vitában a felszólalók kivétel nélkül Magyarország igazát bizonyítgatták. A vita azonban mindenesetre idegessé tehette a koros külügyminisztert, akinek konzervatívizmusa annyira irtózik minden új kezdeményezéstől. Ez a döntőbírósági konfliktus másfél éve üldözi őt s a lord másfél esztendeje kénytelen jobb belátását, igazságszeretetét alárendelni akut politikai szempontoknak. A francia barátság törhetetlen híve, a francia barátság kedvéért másfél éven keresztül kénytelen volt az igazságot lábbal taposni. Talán ez az idegesség vezette, amikor a július 13-iki ülésen az alsóházban Sanders lord képviselőnek arra a kérdésére, vájjon a magyar-román döntőbírósági per még nyitva maradt-e és a Népszövetségi Tanács meg fogja-e tenni a szükséges lépéseket a magyar-román döntőbíróságban megüresedett állás betöltésére, ingerülten így válaszolt: „Nem, Uram, a kérdés lezáratott". Nem igen hisszük, hogy tudatában lett volna az angol külügyminiszter kategorikus válasza rettenetes horderejének. Nem az igazság erejében vetett hitünk alapján mondjuk ezt, hanem nem hisszük, hogy Chamberlain annyira rossz taktikus volna, hogy az általa eddig annyi gonddal dédelgetett Népszövetségre ilyen halálos csapást akart volna mérni. Mert eddig, ha sejtette is a világ, hogy a Népszövetség voltaképen a nagyhatalmak játékszere s hogy épen a nagyhatalmak közül Angliának van a Tanácsban döntő súlya, soha be nem ismerte ezt egyik nagyhatalom felelős embere sem. Épen az angol parlamentben a július eleji vitákban Cusendum lord fennebb ismertetett válaszában még arra hivatkozik, hogy hat más nagyhatalom is aláírta a kisebbségi szerződéseket és a népszövetségi paktumot, Anglia tehát egyedül nem tehet semmit azért, hogy ezeket a szerződéseket meg is tartsák. Most pedig Chamberlain kereken kijelenti, hogy a döntőbírósági pert végleg lezárta a népszövetségi tanács. Chamberlain, aki ott sem volt ezen a záróülésen, most a Népszövetségi Tanács nevében beszélt s ily súlyos nemzetközi probléma sorsát maga dönti el, mintha csak diktátora volna ennek a Népszövetségi Tanácsnak, melynek padjain ott ül a német birodalom képviselője is. Ilyen taktikai hibát aligha tételezhetünk fel a mindig meggondolt és mindig begombolkozott angol külügyminiszterről, mert vagy csakugyan diktátora ő a Népszövetségnek, de akkor neki kell legjobban ennek látszatát eltakarni vagy nem diktátora s akkor nem keltheti fel a többi tanácstag féltékenységét. Akárminek tulajdonítható is Chamberlain elszólása, az angol közvélemény hördült fel ellene elsőnek. Az az angol közvélemény, mely legjobban tudja értékelni a Kellog-féle háborúellenes paktumtervezetet s belátta, hogy a brit külügyminiszter ilyen szereplése annak a paktumnak sorsát pecsételi meg. Hogyan bízzék az emberiség a döntőbírósági rendszerben, ha épen a Népszövetség vezető államférfia ilyen könnyen túlteszi magát ennek az elvnek minden kötelezettségén. Sir Pollock, Anglia egyik első jogi szakérSZENT ISTVÁN FÜRDŐ TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26 Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! Éttermek és szállodai Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem Strandbuffet, Játszótér, homok- és napfürdök! shz^erem%nnanS Víz ^ka C 29. * Budapestről autóút 1 óra. Külön uszodák! • Gőz-és kádfürdők! berendezve. • • Vasút és hajóállomás. + +