Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 2. szám - A Bratianu-kormány helyzete

1928 9 január 16 csője, onnan került ki az illető nemzeti államokba, melyek akkor még jó ideig török fennhatóság alatti hűbértartományok voltak. A budai egyetemi nyomda adott ki először a reformáció korabeli ősnyomtatványok leszá mításával szerb és román könyveket. A Szrbszka Maticát 1820 február 26-án alapította Pesten hat itteni szerb kereskedő és egy újvidéki jogász, aki ezen az egyetemen tanult. A kereskedők elnöknek az indítványozó Hadzsics Jován jogászt választották meg. Az egész egyesületnek célja ekkor még csak az volt, hogy biztosítsa Magarasevics György folyóiratának, az 1825-ben Pesten megindított Szrbszka Letopisznek, a legelső szerb nyelvű időszaki nyomtatványnak megjelenését. Ebből a kis magból hatalmas társadalmi és kultúrintézmény nőtt ki, mely erős várává vált a magyarországi szerb intelligenciának, majd Budáról Újvidékre való elhelyezése után a délvidéki szerb köznépnek is. Nagyon hamar politizálni is kezdett és melegágya lett a magyarországi szerb irredentának. Jó ideig alapszabályai sem voltak, csak titokban működött asztaltársasági alapon a pesti szerb kereskedővilág összetartására. A szabadságharc előtt lépett fel először nyíltan a politikában: március 17-én, két nappal a magyar szabadság megszületése után a Matica ifjúsága is felvonult a Nem zeti Múzeum elé s mint a magyarországi szerb nép küldöttsége, 17 pontban hirdette ki a szerbek követeléseit. Mire ezekkel a követe lésekkel az első magyar felelős kormány foglalkozhatott volna, már megdördültek a délvidéken a szerb lázadók puskái s az osztrák tisztektől vezetett lázadók Szerbiából betörő komitácsikkal erősbödve, megkezdték a fegyvertelen és békés magyar polgári lakosság irtását Szent-Tamáson, Óbecsén, Titelen és a többi nagy községben. Az osztrák hála velük szemben sem maradt el ezekért a szolgálatokért, épp úgy. mint az erdélyi románsággal szemben. A szabadságharc leveretése után Protmann, a pesti rendőrség hírhedt főnöke nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia megnyitását akadályozta meg. hanem bezáratta a Szrbszka Maticát is. 1864-ben még mindig az alkotmány szünetelése alatt helyezték át a Maticát Újvidékre, mert Pest kezdett már igen magyar hely lenni. Népies kiadványok tömegéve] kezdte meg az egyesület a szerb köznép kultúrális ébresztését, de nem zárkózhatott el a magyar kultúrhatás elől sem. Kiadásában megjelent Arany János Toldija szerb fordításban', majd Zmaj-Jovanovics János, a Matica tisztviselője, a szerbek eddig legnagyobb költője. Arany, Petőfi és Madách müveit sorra lefordította. Az Újvidéki ünnepélyen sok nagy beszédet mondtak, nagy programmbeszédeket tartottak, nagyban ünepelték a jubiláló egyesületet, mint a szerb kultúra és irodalmi élet megindítóját, a Letopisz 102-ik évfolyama külön kiadásokat adott, egyről azonban következetesen elfelejtkezett mindenki azon az ünnepélyen: arról, hogy a török elől elbujdosott szerbek Magyarországon találtak új hazát, a magyar fővárosban magyar kultúrhatás alatt kezdték meg irodalmi életüket, indították meg sajtójukat, a magyar vendégszeretet otthonában virágoztak fel gazdaságilag és szellemileg, hogy aztán hálából Délmagyarország legszebb területét elrabolják. HOGYAN NYOMJÁK EL A Pozsony, jan. 10. A

felvidéki sajtóviszonyokkal kapcsolat ban hangzott el a múltban Magyarország ellen az a vád, hogy a felvidéki tót sajtóval szemben mindig kegyetlenül bánt és valósággal megfojtotta a tótok szabad sajtóját. Erre vonatkozólag Seaton Watson a Felvidékről írt könyvében az alábbi adatokat hozza „elrettentő" példaként. 1905—1908. években, tehát 3 év alatt a felvidéki tót sajtó 14 lapjában 55 cikket cenzúráztak meg és 43 cikk miatt indítottak eljárást. Hogy mennyire humánusabb volt a magyarok eljárása a tót sajtó ellen, mint a cseh testvéreké, azt érdekesen mutatták éppen az ő könyvének adatai. Ma a csehek valósággal megfojtják a tót testvéreik lapjait és egy év alatt több lapelkobzás van a tót földön, mint a magyar uralom alatt 5 éven keresztül. Csehszlovákiában tudvalevőleg az alkotmánytörvény értelmében nincsen előzetes CSEHEK A TÓT LAPOKAT? cenzúra. A kész újságot tehát nem a kinyomatás előtt, hanem a kinyomatás után, közvetlenül a terjesztés megkezdésekor kell bemutatni a cenzornak, aki — ha kivetni valót, illetőleg a büntető törvénykönyvbe, vagy a rendtörvénybe ütköző közleményt talál benne — bemutatja azt az államügyésznek, akinek jogában áll elrendelni az elkobzást. A pozsonyi államügyészségen két beosztott rendőrtisztviselő végzi a cenzori munkát: Kalotay Viktor rendőrfőbiztos és Kusselbauer Gyula rendőrtisztviselő. Kalotay dr. az éj szakai, Kusselbauer pedig a nappali cenzor. Munkájuk Boriczky dr. vezető ügyész felügyelete alatt áll, aki szlovenszkói működése alatt a magyar nyelvet már annyira elsajátította, hogy a magyar lapokat olvassa. A Prágai Magyar Hírlap egyik munkatársa látogatást tett az államügyészség 75. számú szobájában, ahol a két cenzor hivataloskodik. A helyiség egyáltalán nem mondható pazar kényelemmel berendezettnek s ami a legkelle-