Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 13. szám - OLASZORSZÁG PÉNZÜGYI POLITIKÁJA

1928 Július 1 Ennek a két megállapodásnak megvolt az a rendkívül nagy előnye, hogy lehetővé tette az egységes és stabil pénzügyi programm kiépítését és követését. Itália külföldi adósságainak konszolidálása tehát sikerült. Nem mutat azonban ilyen kedvező képet a belföldi adósságok ügye, amelyeknek összege 1927. év végén 86.5 milliárd lirát tett ki, amiből tehát a háború előtti belső adósságokra mindössze 12.3 millió lira jut. A belföldi adósságok fent kimutatott összegében nem foglaltatik benne a jegybank által az állam számlájára forgalombahozott bankjegymennyiség, amely 1927. év végén 4127 millió lirát tett ki. Mindenesetre eredményként kell azonban elkönyvelni, hogy a belföldi adósságok összege 1927-ben az 1923-iki tartozással szemben cca 10 milliárd lírával apadt. Elhatározó és az egész olasz gazdasági életre kiható lépést tett a kormány a stabilizáció terén, amikor 1927. december 21-én a kényszerárfolyam megszűntetését és a jegybank bankjegyeinek aranyra való beváltási kötelezettségét elrendelte. Ez az aranyra való beváltási kötelezettság 1927. december 22-iki érvénnyel életbe is lépett és pedig 100 papirlira — 7,919.052 gramm finom arany arányban, mely arány a f. é. február 26-án kelt dekrétum szerint 100 papirlira —7,919.113 gramm finom aranyra módosult. Elővigyázatossági szempontból, továbbá egyéb külföldi államok példáját követve, a Banca d'Italia két jelentékeny valutahitelt szerzett és pedig 75 millió dollárt 14 állam aranyvalutájú jegyintézetétől, további 50 millió dollárt pedig egy a Morgan vezetése alatt alakult európai és amerikai pénzcsoporttól. Ezeket a már folyósított hitelösszegeket azonban mind a mai napig nem vették igénybe. A stabilizálási dekrétum életbelépése óta csak pár hónap múlt el, tehát túlrövid idő ahhoz, hogy egy ilyen nagyhorderejű intézkedésről végleges bírálatot lehessen mondani. Az ügy technikai megszervezésére vonatkozólag azonban mindenesetre megállapítható, hogy azt jobban keresztülvinni aligha lehetett volna. A lényeget illetően ezzel szemben be kell várni a végleges vélemény megalkotása előtt, hogy miképen fog a fizetési és kereskedelmi mérleg alakulni. A fizetési mérlegre nézve csak régi becslések állanak rendelkezésre, melyeket itt nem használhatunk. A legutolsó fizetési mérleg az 1925. évről való; ez az idegenforgalom és a külföldön élő olaszok keresetének hazaömlése folytán aktív volt. Ezzel szemben a kereskedelmi mérleg már hosszú idő óta és így 1927-ben is passzív volt, amennyiben a behozatal a kivitelt 4759 millió lírával múlta felül. Az 1926. évvel szemben ennek ellenére is jelentékeny javulás konstatálható, amenynyiben 1926-ban az import 7214 millió lírával haladta meg az exportot. Kérdéses azonban, hogy a javulás tartósnak tekinthető-e. Az 1927-es eredményben még nem jelentkezik ugyanis a stabilizálás hatása. A stabilizálásnak és az államháztartás szanálásának kisérő jelenségei előttünk is — sajnos túlságosan — ismeretesek. Ezek a jelenségek Olaszországban sem maradtak el. A stabilizálás a kiviteli lehetőségeket kedvezőtlenül befolyásolta és ez a körülmény a termelés egész területén érezteti hátrányos hatását. Mértékadó gazdasági körök ennek ellenére is optimisztikusan ítélik meg a helyzetet és a helyzetnek az egyes iparágakban mutatkozó halvány javulását egy rövidesen bekövetkező általános javulás előjelének tekintik. A szituáció mindenesetre gondolkodóba ejti a gazdasági tényezőket és egyre komolyabb formában foglalkoznak a racionalizálás kérdésével. A gyakorlatban is kezdenek az üzemek más alapokra helyezkedni: a munkarendszereket modernizálják, a termeivények minőségét emelik, koncentrációkat létesítenek, stb. stb. Hogy az elérendő eredmény meg fog-e felelni a várakozásoknak, azt az idő fogja igazolni. Én csak a tényállást konstatálom : a stabilizálás óta a likvidációk, üzemkorlátozások, bukások száma feltűnően nagy. Ezzel szemben a kormány segítőkezet nyújt az arra rászoruló rétegeknek és a támogatás eredményeképen kétségtelenül tapasztalható is bizonyosfokú enyhülés a helyzetben. FIRST HOUSE OF COINS AND MEDALS BUDAPEST JOSEF von STÜRMER V., CSÁKY-UTCA 8. II 1. Richest Stock in Coitis and Medals of all Times and Countries! :-: Praehistorical and antique Exca vations! Purehase and Sale .' (2001.) SZENT ISTVÁN ARTÉZI FttRDŐ EMIEROONBAM TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26 Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! Éttermek és szállodai Remek kerthelyiség, tánc- és színházterein Strandbulfet, játszótér, homok- és napfürdök! ^JJJ;^1 újonnan8 VÍZ hö,oka c • Budapestről autóút 1 óra. Külön uszodák! • Gőz-és kádfürdők! berendezve. • • Vasút és hajóállomás. + «