Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 12. szám - Revizió és neonacionalizmus. Magyarországot semmiféle szerződéssel nem lehet megölni - A Corriere del Ticino című svájci lap cikke

1928 11 Június 16 tehát be, amíg a sor rájuk kerül, hanem éjjel átszökdöstek Magyarországba. A határmenti magyarországi községek megteltek vend me­nekültekkel. (Lásd American Windish Voice 1921 nov, és 1922 ápr. és máj. számait.) A Nagykövetek Tanácsa közbelépett és az elfogottak kisebb-nagyobb pénz- és börtön­büntetések elszenvedése után szabadon bocsát­tattak, a Magyarországba menekültek pedig salvus conductust kaptak a visszatérésre. A romlatlan, naiv vend nép azonban nem­csak e tüntetésekkel, hanem még meghatóbb módon is megmutatta ragaszkodását ezeréves hazájához. Az 1922-ik év újoncai ugyanis nem a jugoszláv ezredekhez vonultak be, hanem ,,elhagyták szülőföldjüket, itt hagyták apju­kat, anyjukat, szeretett testvéreiket, összes hozzátartozóikat és éjnek idején átlopták ma­gukat a most már nekik idegen országba" és a magyar ezredeknél jelentkeztek szolgálatté­telre. Az idézett szavak Lipovsek jugoszláv kerületi főnök 1922 február 15-én kiplakatí­rozott magyarnyelvű hirdetményéből való, amelyben az apákat és anyákat felszólítja, hogy hívják vissza fiaikat. Nem túlzás, amikor azt mondjuk, hogy az újoncok túlnyomó nagy többsége jött át Magyarországba. A jugoszláv lapok ,,600, sőt több katonai szökevényről" ír­nak és hozzáteszik, hogy ez a szám később még megnövekedett (Novine 1922 szeptember 3-iki száma.) Igen jellemző jelenség ezzel kapcso­latban még az, amelyre külön fel kell hívni a figyelmet, hogy a jugoszlávok, akik azt hir­dették, hogy a vendséget szlávnyelvű nép "lakja, amely örömrepesve várja azt a pillana­tot, amikor a magyar iga alól felszabadul és szláv testvéreivel egyesülhet, kénytelenek e ki­vételes alkalommal magyarnyelvű hirdetményt kiragasztani, hogy a rájuk nézve megszégye­nítő esemény következményeitől megmene­kedjenek. . . . Egy szerződés nem lehet sírbolt. A világ­történelem sohasem ismert örökké tartó szer­ződéseket. .. MUSSOLINI. 1928 március hó 27-én Rothermere lordhoz inté­zett szavai a magyar revíziós törekvésekre vo­natkozólag. REVÍZIÓ ÉS NEONACIONALIZMUS Magyarországot semmiféle szerződéssel sem lehet megölni — A „Corriere del Ticino" című svájci lap cikke A revíziós gondolat mérföldes léptekkel halad előre. Nemcsak, hogy napról napra újabb és újabb hatalmas barátai támadnak a magyar ügynek, hanem most már egyszerre egész országok lépnek be a magyar revíziós mozgalom támogatóinak sorába. Anglia és Olaszország után az idáig meglehetősen rossz­indulatéi lag semleges Svájc sajtója és közvéle­ménye is Magyarország mellé állott. A német és francia-svájci lapok után legutóbb az Olasz­Svájc legnagyobb lapja a Luganóban megje­lenő Corriere del Ticino vezércikkben fog­lalkozik a magyarországi „neonacionalizmus­sal" és ezzel kapcsolatosan rendkívül biza­kodó és bíztató hangon ír Magyarország jö­vőjéről. A Corriere del Ticino vezércikkét az alábbiakban ismertetjük: Magyarországon egy új mozgalom van ke­letkezőben, ezt az új mozgalmat Klebelsberg gróf kultuszminiszter nconacionalizmiianak nevezte el. Hogy ennek a lényegét megérthes sük, röviden ismertetnünk kell azokat a moz­galmakat, amelvek Magyarországon az ellen­forradalom izgahnas éveiben a magyar népet rövidebb vasrv hosszabb ideig izgalomban tar tották. Mindjárt a forradalom után felütötte fejéi a „turánisia" mozgalom és rögtön utána megalakult a fajvédők'' pártja. A turan izmus természetes reakciója volt annak a hálátlan eljárásnak, amelyet Európa az őt századokon át védelmező maavnrokkal szemben írnusí­tott, területének kétharmad részétől megra­bolván az ezeresztendős magyar királyságot. A turánisták levonva ennek a konzekvenciáit a hálátlan Nyugattal való végleges szakítást és a Keleten élő ural-altaji rokonok felé való orientálódást hirdették. A fajvédők viszont meg akarták tisztítani Magyarországot a kü­lönféle beszivárgó nem kívánatos elemektől. Azonban ezen mozgalmak egyike sem tudott mélyebb gyökereket verni a magyar nép lel­kében. A magyarok ugyanis mint par excel­lence hazafiak sehogy sem akarták azt meg­érteni, hogy miért akarja ez, vagy az a cso­port, vagy klikk kisajátítani és monopolizálni a hazafiságot, a haza jobb jövőjéért való küz­delmet, holott ebben a küzdelemben az egész magyar nemzet részt akar venni párt-, feleke­zet- és osztálykülönbség nélkül. Hogy a magyar nemzet egésze mennyire át van hatva a hazafias eszméktől, ahhoz kétség sem férhet, hiszen anélkül a borzasztóan he­ves és rendkívül nagy átütő erejű nacionaliz­Feleki M. és Társa angol úri szabósága 2004) Budapest, IV.ker., (4_13) Irányi-u. 21. (félem.) N agy választék skót szövetekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom