Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 11. szám - A NÉPSZÖVETSÉG JÚNIUSI TANÁCSÜLÉSE

1928 Június 1 sággal példás türelmességgel viseltetett a határain belül élő, más lakossággal szemben. Annak az embernek bőkezűsége, aki egész életében nagylelkű jótékonyságot gyakorol, nem homályosul el azért, mert egy' bizonyos időszakban, amikor létéről van szó, gazdaságosabban bánik el a reábízott földi javakkal. Ma a bölcseség, amely Szent István tanaiban megnyilatkozik, hitelvesztettnek látszik, de jönni fog egy idő, amikor megint átmegy a köztudatba az a gondolat, hogy jó az, ha különböző fajú polgárok működnek közre egy közös haza boldogulására és ezzel együtt saját jólétük előmozdítására, .— és amikor majd ez a belátás bekövetkezik, akkor érkezünk majd el Magyarország igazi feltámadásához. A magyar nemzet hazafisága sohasem más nemzetek gyülölésében, hanem inkább saját polgárai és hazája iránti szeretetben állt és igazságtalan az a sors. amely megbüntette Magyarországot a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított türelmességeért és vendégszeretetéért. Mostani helyzetünkben nem részvétet kívánunk, de igazságot. Magyarország sohasem áhítozott idegen területekre és a világháborúban is ellenezte a területi hódításoknak még a gondolatát is. Amikor Tisza István gróf hosszú ellenállás után végre hozzájárult a Szerbiához intézett ultimátum elküldéséhez, ezt kifejezetten azzal a feltétellel tette, hogy győzedelmes háború esetén nem fogunk elvenni semmit sem déli szomszédunktól. Óhajaink csak oly, részben tisztán magyarlakta területek visszaszerzésére irányulnak, amelyek mindig a mieink voltak, és ezekre a területekre nem azért vágyódunk, hogy elnyomjuk a szabadokat, de, hogy felszabadítsuk az elnyomottakat. Tudjuk, hogy számszerűleg kis nemzet vagyunk, de igyekszünk lelkileg nagynak mutatkozni az európai civilizáció iránti kötelességeink teljesítésében, nagynak mutatkozni azoknak a megpróbáltatásoknak elviselésében, amelyeket a kifürkészhetetlen isteni Gondviselés ránk mért. Minél nagyobb a mostani megaláztatásunk, annál mélyebb a mi hálánk azért az önzetlen, nemes támogatásért, amelyben igaz ügyünk oly kiváló személyisége részéről, mint amilyen mai kedves vendégünk is és kiváló atyja, aki jelentékeny a saját hazájában is és akit mi besoroztunk saját történetünk nagy alakjai közé is. Ily önzetlen férfiak támogatásával remélhetjük, hogy az a gyászos kor, amelyet a sors a mi szeretett hazánkra kiszabott, nem fog többnek bizonyulni, mint egy szomorú epizódnak Magyarország dicső és romantikus törtéhetében. Isten áldja meg mindazokat, akik bennünket megsegítenek, Isten áldja meg különösen a mi nemes vendégünket, Esmond Harmswor'h ural és kiváló atyját, Lord Rothermeretl A Külügyi TársaságHarmswoith ebédje. Balról jobbra: Sigray Antal gróf, Sir Percival Phil ips, Lukács György, hsinond Harmsworth, Apponyi Albert gróf. Mr. Mard Frice, Popovics Sándor, Sommerset Maxwell, Teleki Pál gróf Ilaniu-iworíh válasza. Gratz Gusztáv beszédére Esmond Haimsworth a következőkben válaszolt: — Elsősorban elismerésemet kell kifejenem azért a nagyszerű angolságért, amellyel Gratz kegyelmes úr üdvözölt engem. Sajnos, hogy mi angolok nem bírjuk olyan jól a magyar nyelvet. Remélem, hogy idővel és kemény munkával képes leszek én is magyarul beszédet mondani. — Az az ékesszóló beszéd, amelyben önök üdvözöltek engem, igen szépen emelte ki a magyar történelemnek azon vonásait, amelyeknek elsősorban köszönhető az a nagyfokú és meleg szimpátia, amely a külföld világosan látó közönsége körében annyi barátot szerzett és még állandóan szerez a magyar ügynek, ön, Uram — szólt Haimsworth Gratz Gusztáv felé — a magyar nemzeti tradíciókról és az erős magyar alkotmányos érzésről beszélt. A magyar politikának ezek a jellemző sajátosságai, amelyek atyám figyelmét a legelsősorban irányították a magyar ügy felé. Az az erőteljes akció, amelyet ő a múlt esztendőben megindított, nem volt semmiképen sem pillanatnyi elhatározás eredménye. A kampány megindítása a magyar viszonyok hosszas és tüzetes tanulmányozása és a mai állapotokban rejlő veszedelmek lelkiismeretes vizsgálása előzte meg. Az eredmény, amire Rothermere lordot e vizsgálódások vezették, az volt, hogy nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt az egész civilizáció békés fejlődésének érdekei kívánják, hogy Magyarország folytathassa ezeréves törA Külügyi Társaság Haímswoilh ebédje. Balról jebbra : Vészi József, A Külügyi Társaság Harmsworlh ebédje. Balról jobbra: Belatiey Józan Miklós, Radisics Elemér, lect.ert Gjula, Mr. Tanger, Teleki Artúr, Paykert Alajos, John Banister, Kirchknopf Ernő, Kiss Ferenc, Gyula gróf. Szász Zscmtor, Eöttevényi Olhér, Tasnédy Szűcs Andiás Heylmann Ottroár, Póka Pivny Béla, Zichy Ernő gTÓf, Vermes.Béla, Horváth Jenő