Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - A FÖDERALISTA FRANCIAORSZÁG

Magyar Külpolitika 16 10. szám Pál és Póka-Pivny Béla részvételével a kisebbségi nemzetközi büntetőjogi védelme, valamint e kérdésnek a revízióval való kapcsolata tárgyában rendkívül érde­kes vita volt, mely után Lukács György a Magyar Fe­deráció köszönetét tolmácsolta Pékár Gyulának és tár­sainak fáradhatatlan működésükéit. Eöttevényi Olivér cikke egy délamerikai újságban. A Buenos-Airesben kiadott, s az Argentínában élő magyarok orgánumaként szereplő Magyar Szó című hetenként kétszer megjelenő hírlap f. évi március hó 15-iki száma a szabadságharc évfordulója alkalmából visszaemlékezéseket közöl az 1848-as eseményekről. A lap tárcarovatában Eöttevényi Olivér dr. hosszabb tanul­mánya jelent meg Haynau bukása címmel, melyben a bécsi udvari és állami levéltárban néhány évvel ezelőtt végzett kutatásai alapján érdekes intimitásokat mond el Magyarország gyászos emlékű, egykori diktátorá­nak, az abszolitizmus alatt oly visszataszító szerepet játszó Haynau generálisnak politikai bukásáról. HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Ratifikált magyar-olasz egyezmények. Mussolini miniszterelnök és Hory András kvirináli magyar követ ma a Chigi-palotában a következő rati­fikált okmányokat cserélték ki: 1. A magyar és az olasz kormány által 1925 november 25-én Rómában aláírt és a kettős megadóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt és a hozzátartozó zárójegyzökönyvet. 2. A magyar és az olasz kormány által 1927 május 21-én Rómában megkötött következő egyezményeket : a) a Fiúménak Olaszország által történt annexiója folytán támadt pénzügyi kérdések rendezéséről szóló egyez­mény és a hozzátartozó zárójegyzőkönyvek; b) az olasz polgárok által előterjesztett és az olasz-magyar vegyes döntőbíróság elé terjesztett egyes sérelmek bé­kés rendezéséről szóló egyezményt; c) a magyar-olasz beszámítási eljárásra vonatkozó nyilatkozatokat. 3. Az 1927 július 25-én Rómában aláírt : a) egyezményt a fiúméi magyar tranzitforgalom előmozdításáról; b) a Fiúméban létesítendő magyar kikötői kirendeltségre vonatkozó jegyzőkönyvet; c) jegyzékváltást ama ked­vezményekről, amelyekben egyes magyar áruk a trieszti átmenőforgalomban részesülni fognak. A Népszövetség IX. közgyűlésének napirendje. A Tanács jelenlegi elnöke, Urrutia, Kolumbia kép­viselője, levelet intézett a tagállamok kormányaihoz, melyben a közgyűlés belső szabályzata értelmében, a Népszövetség idei közgyűlését folyó év szeptember 3-án, délelőtt 11 órára hívja össze. A közgyűlés ideiglenes napirendjén, mint minden évben, az elmúlt évről és a vezértitkárság munkájáról szóló jelentés szerepel, valamint az előző évi közgyűlés határozatainak végrehajtását ellenőrző bizottság beter­jesztése, különösképpen a leszerelési konferenciát elő­készítő bizottság és a döntőbírósági és biztonsági bizott­ságok munkájáról. A közgyűlés foglalkozni fog mindazokkal a kérdé­sekkel, melyek 1927 szeptember óta a Népszövetség elé. kerültek. Nevezetesen: gazdasági és pénzügyi szervezés­sel; közlekedés és tranzitforgalommal; egészségügyi szervezéssel; ópiumkereskedelmi kérdésekkel; a gyer­mekvédelmi bizottság munkájával; a szellemi együtt­működés nemzetközi bizottságának jelentésével és a nemzetközi jog kodifikációjára kiküldött szakértő bi­zottság munkájáról szóló jelentéssel. A közgyűlés azonkívül a tanács 3 nem állandó tag­ját fogja megválasztani, azoknak helyébe, akiknek ta­nácstagsága ebben az évben lejár. Végül John Bassett Moore. a hágai nemzetközi állandó bizottság tagja le­mondván állásáról, a tanáccsal egyetértően ki fogja ne­vezni utódját. Lippay Imre. Az amerikai védőbizottság jelentése az el­nyomott romániai felekezetekről. A vallási kisebbségek jogait védő amerikai bi­zottság most hozta nyilvánosságra könyvalakban a mult évben Romániába kiküldött és a kisebbségek hely­zetét tanulmányozó bizottság jelentését. A jelentés rész­letesen vázolja a romániai zsidóüldözéseket és kiemeli, hogy a lakosság közül több mint négymillió nem ro­mán nemzetiségű. Ezek között van mintegy hétszázezer német, akikkel szemben a román kormány nem tar­totta meg a párizsi szerződésből folyó kötelezettségeit. Számos más hitüt arra kényszerítettek, hogy az ortho­dox egyházat anyagilag támogassák. Magyarbarát olaszok egyesülete. A magyarbarát olaszok egyesülete San Martino gróf szenátor elnöklésével ma ülést tartott, amelyen meg­választották az egyesület elnöki tanácsát. Az ülésben örömmel vették tudomásul, hogy a Magyarországon járt olasz parlamenti csoport valamennyi tagja belépett az egyesületbe. REVÍZIÓS HÍREK Magyarország vágyai és reményei. Prof. Francesco Coppola, aki egyike a legkitűnőbb és legjelentősebb politikai íróknak, a római félhivata­los ,,Tribuna"-ban, amelynek külpolitikai szerkesztője, nagy cikket közöl „Magyarország vágyai és reményei" címen. E közleményben a szerző azt akarja bebizo­nyítani, hogy Magyarországnak nem szabad félrevezet­tetni magát a genfi frázisoktól és hiábavaló módon re­ménykedni a trianoni szerződés békés revíziójában. Prof. Coppola szerint Magyarország Genftől nem kap­hat mást, mint fecsegést és csalódásokat. Csak két olyan tényező van, amelyek segélyével Magyarország a rajta ejtett sebeket orvosolhatja: öntudatos, erős aka­rat az újjászületés felé és szövetség egy barát-nemzet­tel, amely támogatni és védelmezni tudja őt. Az olasz sajtó most erősen foglalkozik a magyar ügyekkel. Az „II Popolo d'Italia"-ban a Budapesten időző Gaetano Polverelli egy második cikket közöl „A megcsonkított Magyarország" címen, amely azt bizo­nyítja, hogy végre, legalább is Olaszországban, meg le­het írni a teljes igazságot Magyarország valódi helyze­téről. — Lord Rothermere akciója, írja Polverelli. feltü­zelte a magyarok reményeit. A Duce igazságos és em­beries nyilatkozatát, hogy a szerződéseket nem lehet a népek sírkövének tekinteni, az egész magyar nemzet nagy hálával fogadta, úgy emlékezve meg róla, mint egy nagy igazságról. Magyarország 35.000 főnyi katona­ságával fegyvertelen, amíg a kisantant 500.000 embert tart fegyverben. Teljesen világos, hogy a magyar nemzet sohasem fog belenyugodni a trianoni csonkításba és hogy a béke nem lesz igazi béke mindaddig, amíg a revízió az igazság szellemében meg nem történik. A kisantantnak is érdeke a revízió, mert nem lehet hasz­nos egy felkényszerített béke, amelyet örökös harci ké­szülődésekkel kell fenntartani. A nyugateurópai sajtó nagyon gyakran fordul az igazságos szellem ellen, amellyel Olaszország a magyarok irányában viselkedik. A trianoni szerződésnek sok védője lenne, azonban ke­vésbbé merész és sokkal kevésbbé bízna magában, ha a súlyos valóságot megismerné. Nem változtatható meg egy szerződés, ha az igazság alapján kötötték, de Euró­pát nem kötelezhetik arra, hogy vérrel és pénzzel vé­A „Magyar Külpolitika6' nem pártoké, vagy társadalmi osztályoké, ha­nem az egész világ magyarságáé és mindenkié — akit Magyarország megcsonkítása érint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom