Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - TITKOS TÁRSASÁGOK KÍNÁBAN

1928 17 április 20 III van tehál a székesfőváros közvetlen közelé­ben egy remekszép kirándulási útvonal, melyet hir­detni, propagálni kellene, melyre, ha a Magyaror­szágba jövő idegeneket elvinnénk (autóbuszjárattal), nemcsak, hogy megismernék a csonka ország egyik legszebb részét, de annak hálás propagandistái is len­nének örökre. Visegrád, a maga erdejével és páratlan kilátásával s a várromokkal, aztán Gizella-telep, majd a. Duna-szoros Dömösnél, a szép kultúrváros, Eszter­gom, a hercegprímási palotával és a bazilikával, mindezek olyan szépségek, amiket az idegenforgalmat kereső országok már rég kiaknázlak volna. Ezt az utat egy többoldalas, szépen illusztrált pro­pagandafüzetben, érdekes leírások kíséretében kellene ismertetni, főleg pedig ennek gazdag változatossá­gára volna kívánatos felhívni a Budapesten megfor­duló idegenek figyelmét, mert az úl magába zárja még a Római-fürdői is történelmi nevezetességeivel, Szentendrét, az ország egyik legöregebb városát. Leányfalut és Tahit, mint Duna-menti nyaralóhelyek, aztán az újpesti híd lelett levő fövenyiürdőket, a Csillagfürdőt stb. Különös figyelemmel kellene lenni Dunabogdány, mint virágzó, tipikus sváb falu bemutatására is. meri épp ill nyílna útbaesőleg alkalom demonstrálni a minket körülövező ellenségeink által annyira megté­vesztett külföldiek előtt, hogy nálunk a nemzeti ki­sebbségeknek mennyire kedvező a helyzetük. Ennek az igazolásául egyébként el is szokták vinni a minket meglátogató külföldiekéi Törökbálintra, pedig mennyi­vel félreesőbb, költségesebb és kevésbbé mutatós autóút ez! Továbá mulassuk be Visegrádot romjaival, mint Magyarországnak fénykorabeli királyi nyaralóhelyét, a Duna-szorost Dömösnél, — minek szépségeivel még a Rajna sem vetekedhetik, — és az ott kifejlődőit regattasportot, s végre Esztergomot, melynél érdeke­seid) városi nálunk idegennek mutatni nem lehetne. Mindeme hely már magában véve is kuriózum, de hol találni még egy fővárost,melynek közvetlen kör­nyékén a természeti szépségeknek és történelmi nc­\ezetességeknek ilyen variációja lenne felhalmozva? Az ez utat kellően ismertető propagandafüzetnek olt kellene lennie majd Budapesl és Bécs legjobb szá­lodáiban, ugyancsak lehetne propagálni a Bécs felől autóval jövő idegenek közt is. Ilyen utasoknak a ha­tár mentén a rendőrség vagy vámhivatal adhatna ál egy propagandafüzetet, mely az utasok figyelmét Esztergom, Visegrád, Szentendre és Római-fürdőre felhívná, meri ahogy a dolog most áll, ezt a páratlan szép és érdekes utat az idegenek egyáltalában nem látják; a piszkos falvakban keresztülvezető bécsi or­szágúton pedig csak a lehető legrosszabb benyomást kapják. E kellően propagált, említett körutazás legalább is egy nappal prolongálná a Budapestre jövő idegenek tartózkodását sazonkívül nemcsak idegenforgalmi és propagandaszempontból éreztetné a maga jó hatását, hanem ez a hazai turistaforgalom terén is hamar érezhető lenne. Oda kellene továbbá halni, hogy rendes autóút épüljön ki ezen a rövid vonalon. Ha ugyanis egyszer olajjal borított, igazán jó makadám autóutat építenek «dt, akkor akadni fog sok autóvállalat is, mely megha­tározott, mérsékelt díjszabásért, de hajóúttal kombinált retúrjeggyel bonyolítaná le ott a személyforgalmat s hozzáférhetővé lenné ezzel a közlekedést a kevésbbé módos turisták és elsősorban a Duna környékbeli lakósok számára is. Egy jól épített dunamenli, por­mentes betonos, vagy olajjal borított makadám autóul, micsoda eldorádója lenne a budapesti autóutasoknak! Közgazdasági szempontból pedig micsoda jelentősége lenne egy Szentendre—Visegrád—esztergomi útnak. Szervezett személy- és leherautóbuszjáratokkal nem kevesebb, mint tíz dunamenti községet lehetne a téli elszigeteltségéből kiemelni, terményeiket gyorsan a pesti piacra hozni, a lakosok gyermekeit pedig hoz­záférhetőbben iskolákba járatni. Az autóbuszjáratok engedélyét pedig ne engedjék át gyengekezű, kisvállalatoknak, hanem tökeerős, produkálni tudó, komoly és az idegenforgalom lebo­nyolításához értő társaságoknak, melyek sűrű autó­buszjáratokkal az egész környék gazdasági életét fel­lendítenék, e vidéket a pestiek állal is lakhatóbba tennék s a turizmus, vagy idegenforgalom előmozdí­tása által is hasznot hoznának az országnak. E tárgyban elsősorban alkalom kínálkoznék nyi­latkoznia az Ibusznak, hogy a menetjegyirodája által kezdeményezeit autókörjáratok keretében megindított vidéki (mezőkövesdi és balatoni) társas autóturák mennyire váltak be s így azoknak a most jelzett irány­ban való további kiépítése mennyire lenne kívánatos' A Magyar Külügyi Társaság idegenforgalmi szak­osztálya készséggel fogad minden, e tárgyhoz való levélbeli hozzászólást, addig is. míg az e rovatban elő­adott kérdés megvitatását, egy szakosztályi ülésünk keretében, fogjuk majd az érdekeltségek meghívásával diskusszió tárgyáva lenni. A Külügyi Társaság- vacsorája Botfai tiszteletére. Nemzetközi Gyorsíró Kongresszus lesz Budapesten. A milánói 1926-i nemzetközi gyorsírókongresszus, amelyen huszonkét nemzet képviseltette magát, a m. kir. kormány meghívására egyhangúan elhatározta, hogy a következő nemzetközi gyorsírőkongresszust 1928-ban Budapesten fogja tartani. Ennek a buda pesli kongresszusnak szervezőbizottsága a Nemzet­közi Gyorsíró-Kongresszusok Összekötő-Bizottságában megnyilvánult óhajnak megfelelve, a kongresszus meg­tartására folyó évi szeptember l-löl (i-áig terjedő időt állapította meg. A szervezőbizottság elnöksége a kon­gresszusra meghívja minden nemzet valamennyi gyors­íróegyesületét és gyorsíróját rendszeri különbség nél­kül, úgyszintén a gyorsírás iránt érdeklődő intéz­ményeket és egyéneket és így a jelentkezések, eset leges indítványok és javaslatok f. évi április hó 30-ig a Budapesti 1928-iki. Nemzetközi Gyorsiró-Kongresz­s:us szervezőbizottsága elnökségéhez (Bpesl, V., Gróf Tisza István-utca 2.. a Kereskedelmi Bank palotájá­ban) címzendök; A szervezőbizottság elnöki lagjai: dr. Murányi Ernő kir. tan., ügyvéd; dr. Traeger Ernő miniszterein, oszt.-tan., a gyorsírási ügyek kormánybiztosa; dr. Schaek Béla udv. tan., a felső keresk. iskolák ny. kir. főigazgatója; Kőnyi Hugó kormányfőtanácsos és Glock Tivadar honvédtábornok. A Kongresszus napirendje- a Nemzetközi Gyors­író-Kongresszus Összekölö-Bizollságának ezidőszerint Milánóban székelő központi bizottságával egyetértően lesz megállapítva. A „Magyar Külpolitika"' nem pártoké, vagy társadalmi osztályoké, ha­nem az egész világ magyarságáé és mindenkié — akit Magyarország megcsonkítása érint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom