Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 8. szám - TITKOS TÁRSASÁGOK KÍNÁBAN
1928 17 április 20 III van tehál a székesfőváros közvetlen közelében egy remekszép kirándulási útvonal, melyet hirdetni, propagálni kellene, melyre, ha a Magyarországba jövő idegeneket elvinnénk (autóbuszjárattal), nemcsak, hogy megismernék a csonka ország egyik legszebb részét, de annak hálás propagandistái is lennének örökre. Visegrád, a maga erdejével és páratlan kilátásával s a várromokkal, aztán Gizella-telep, majd a. Duna-szoros Dömösnél, a szép kultúrváros, Esztergom, a hercegprímási palotával és a bazilikával, mindezek olyan szépségek, amiket az idegenforgalmat kereső országok már rég kiaknázlak volna. Ezt az utat egy többoldalas, szépen illusztrált propagandafüzetben, érdekes leírások kíséretében kellene ismertetni, főleg pedig ennek gazdag változatosságára volna kívánatos felhívni a Budapesten megforduló idegenek figyelmét, mert az úl magába zárja még a Római-fürdői is történelmi nevezetességeivel, Szentendrét, az ország egyik legöregebb városát. Leányfalut és Tahit, mint Duna-menti nyaralóhelyek, aztán az újpesti híd lelett levő fövenyiürdőket, a Csillagfürdőt stb. Különös figyelemmel kellene lenni Dunabogdány, mint virágzó, tipikus sváb falu bemutatására is. meri épp ill nyílna útbaesőleg alkalom demonstrálni a minket körülövező ellenségeink által annyira megtévesztett külföldiek előtt, hogy nálunk a nemzeti kisebbségeknek mennyire kedvező a helyzetük. Ennek az igazolásául egyébként el is szokták vinni a minket meglátogató külföldiekéi Törökbálintra, pedig mennyivel félreesőbb, költségesebb és kevésbbé mutatós autóút ez! Továbá mulassuk be Visegrádot romjaival, mint Magyarországnak fénykorabeli királyi nyaralóhelyét, a Duna-szorost Dömösnél, — minek szépségeivel még a Rajna sem vetekedhetik, — és az ott kifejlődőit regattasportot, s végre Esztergomot, melynél érdekeseid) városi nálunk idegennek mutatni nem lehetne. Mindeme hely már magában véve is kuriózum, de hol találni még egy fővárost,melynek közvetlen környékén a természeti szépségeknek és történelmi nc\ezetességeknek ilyen variációja lenne felhalmozva? Az ez utat kellően ismertető propagandafüzetnek olt kellene lennie majd Budapesl és Bécs legjobb szálodáiban, ugyancsak lehetne propagálni a Bécs felől autóval jövő idegenek közt is. Ilyen utasoknak a határ mentén a rendőrség vagy vámhivatal adhatna ál egy propagandafüzetet, mely az utasok figyelmét Esztergom, Visegrád, Szentendre és Római-fürdőre felhívná, meri ahogy a dolog most áll, ezt a páratlan szép és érdekes utat az idegenek egyáltalában nem látják; a piszkos falvakban keresztülvezető bécsi országúton pedig csak a lehető legrosszabb benyomást kapják. E kellően propagált, említett körutazás legalább is egy nappal prolongálná a Budapestre jövő idegenek tartózkodását sazonkívül nemcsak idegenforgalmi és propagandaszempontból éreztetné a maga jó hatását, hanem ez a hazai turistaforgalom terén is hamar érezhető lenne. Oda kellene továbbá halni, hogy rendes autóút épüljön ki ezen a rövid vonalon. Ha ugyanis egyszer olajjal borított, igazán jó makadám autóutat építenek «dt, akkor akadni fog sok autóvállalat is, mely meghatározott, mérsékelt díjszabásért, de hajóúttal kombinált retúrjeggyel bonyolítaná le ott a személyforgalmat s hozzáférhetővé lenné ezzel a közlekedést a kevésbbé módos turisták és elsősorban a Duna környékbeli lakósok számára is. Egy jól épített dunamenli, pormentes betonos, vagy olajjal borított makadám autóul, micsoda eldorádója lenne a budapesti autóutasoknak! Közgazdasági szempontból pedig micsoda jelentősége lenne egy Szentendre—Visegrád—esztergomi útnak. Szervezett személy- és leherautóbuszjáratokkal nem kevesebb, mint tíz dunamenti községet lehetne a téli elszigeteltségéből kiemelni, terményeiket gyorsan a pesti piacra hozni, a lakosok gyermekeit pedig hozzáférhetőbben iskolákba járatni. Az autóbuszjáratok engedélyét pedig ne engedjék át gyengekezű, kisvállalatoknak, hanem tökeerős, produkálni tudó, komoly és az idegenforgalom lebonyolításához értő társaságoknak, melyek sűrű autóbuszjáratokkal az egész környék gazdasági életét fellendítenék, e vidéket a pestiek állal is lakhatóbba tennék s a turizmus, vagy idegenforgalom előmozdítása által is hasznot hoznának az országnak. E tárgyban elsősorban alkalom kínálkoznék nyilatkoznia az Ibusznak, hogy a menetjegyirodája által kezdeményezeit autókörjáratok keretében megindított vidéki (mezőkövesdi és balatoni) társas autóturák mennyire váltak be s így azoknak a most jelzett irányban való további kiépítése mennyire lenne kívánatos' A Magyar Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztálya készséggel fogad minden, e tárgyhoz való levélbeli hozzászólást, addig is. míg az e rovatban előadott kérdés megvitatását, egy szakosztályi ülésünk keretében, fogjuk majd az érdekeltségek meghívásával diskusszió tárgyáva lenni. A Külügyi Társaság- vacsorája Botfai tiszteletére. Nemzetközi Gyorsíró Kongresszus lesz Budapesten. A milánói 1926-i nemzetközi gyorsírókongresszus, amelyen huszonkét nemzet képviseltette magát, a m. kir. kormány meghívására egyhangúan elhatározta, hogy a következő nemzetközi gyorsírőkongresszust 1928-ban Budapesten fogja tartani. Ennek a buda pesli kongresszusnak szervezőbizottsága a Nemzetközi Gyorsíró-Kongresszusok Összekötő-Bizottságában megnyilvánult óhajnak megfelelve, a kongresszus megtartására folyó évi szeptember l-löl (i-áig terjedő időt állapította meg. A szervezőbizottság elnöksége a kongresszusra meghívja minden nemzet valamennyi gyorsíróegyesületét és gyorsíróját rendszeri különbség nélkül, úgyszintén a gyorsírás iránt érdeklődő intézményeket és egyéneket és így a jelentkezések, eset leges indítványok és javaslatok f. évi április hó 30-ig a Budapesti 1928-iki. Nemzetközi Gyorsiró-Kongreszs:us szervezőbizottsága elnökségéhez (Bpesl, V., Gróf Tisza István-utca 2.. a Kereskedelmi Bank palotájában) címzendök; A szervezőbizottság elnöki lagjai: dr. Murányi Ernő kir. tan., ügyvéd; dr. Traeger Ernő miniszterein, oszt.-tan., a gyorsírási ügyek kormánybiztosa; dr. Schaek Béla udv. tan., a felső keresk. iskolák ny. kir. főigazgatója; Kőnyi Hugó kormányfőtanácsos és Glock Tivadar honvédtábornok. A Kongresszus napirendje- a Nemzetközi Gyorsíró-Kongresszus Összekölö-Bizollságának ezidőszerint Milánóban székelő központi bizottságával egyetértően lesz megállapítva. A „Magyar Külpolitika"' nem pártoké, vagy társadalmi osztályoké, hanem az egész világ magyarságáé és mindenkié — akit Magyarország megcsonkítása érint.