Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - Szlovenszkó gazdasági pusztulása

192H április 20 a fegyverkezés útjain kénytelen haladni. Meri a leszerelt Franciaország, egyesek személten nem a követendő jó példát jelentené, hanem a kísértést. Franciaország a saját biztonságáért fegyverkezik. L'armée francaise est une force au service de la paix. (A francia hadsereg a béke szolgálatába állított erő.) Miután ilyenformán megtudtuk, hogy a francia hadsereg csakis a békét szolgálja, még létszámának emelésére vonatkozólag tudtunk meg részleteket Painlevétől: Az új katonai szervezés és a hadsereg létszámának emelése csakis Afrikában és Szíriában jut érvényre és ott is csak azért, hogy a békét biztosíthassák. — Az európai államokat Amerika versenyt' arra kényszeríti, hogy együttműködjenek. Mert ha a gazdasági együttműködés nem jön létre az európai nemzetek közt, akkor ez a földrész a legsötétebb kilátásokk(d indul a jövő elé. mert Amerika elsodor mindent és minden­kit, aki nem bizonyítja be, hogy erösebb nála. A franciák hadügyminisztere beszélt így Thoiryban a békéről. Abban tehát mindkét fél megegyezik, hogy csak a béke mentheti meg a pusztulástól Európát, lényeges eltérés közöt­tük abban van. miképen valósítható meg ez a béke. A németek és általában a többi nemze­tek legnagyobb részének véleménye szerint az igazi béke akkor valósul meg. ha a nemzetek leszerellek. Painlevé viszont úgy látja a hely­zetet, hogy a béke csak akkor lehet igazi béke. ha a nemzetek fegyverkeznek, mert ..a fran­cia hadsereg a béke érdekében dolgozik '. Kinek van igaza? A gazdasági tényezők kényszerítő ereje hamarosan meg fogja mu­tatni. . . . Övömmel látom, hogy e Társa­ság hivatalos lapja, a „Magyar Kül­politika" tartalomban és terjedelem­ben ily szépen fejlődik és nagyon szükségesnek tartanám, hogy ez az orgánum az ország népességének men­nél szélesebb körébe jusson el, — ott legyen minden magát intelligensnek mondó ember asztalán és a legkisebb falusi olvasókör helyiségében is. UGRÓN GÁBOR v. b. t. L, v. m. kir. belügyminiszter, o i 'szággyű lés i kép v ise lö EGY HÍRNEVES KiNA-KUTATÓ ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN W ilhelm Richárd személyében rendkívül ér­dekes vendége volt nemrég a Külügyi Társaságnak. Wilhelm Richárd, aki egyébként teológiai és filozófiai doktor és jelenleg a majna-frankfurti tudományegyetem tanára. 1873-ban Stuttgartban született s a tübingeni egyetemen filozófiát és teológiát hallgatott. 1899-ben Kínába távozott, ahol a bennszülöt­tek részére Kiautsouban főiskolát szervezett s e mellett rendkívül élénk irodalmi tevékeny­séget fejtett ki, többek között megalapította a Konfucius egyesületet s a Csingtauban létesí­tett kínai könyvtárnak igazgatója lett. A meg­szállás alatt az ottani Vörös Kereszt tevékeny ségében vett élénk részt. 1920—21-ben Német­országban tartózkodott, míg 1922—24-ig Pe­kingben, ahol a német követségnek volt tudo­mányos tanácsadója s egyúttal az ottani kínai Birodalmi Egyetemen tanárkódott. Jelenleg is levelező tagja a pekingi egyetem Kinológiai Intézetének. A tudományos irodalomban rend­kívül előkelő helyet vívott ki magának, nagy­számú, a kínai kultúrára vonatkozó önálló munkájával. Többek között Jénában jelent meg „Die Religion und Philosophie Chinas" című, eredeti okiratokból lefordított müve. azonkívül feldolgozta Kunk Futsche beszédeit is. A kínaiak életfilozófiájáról is kiadott egy könyvel és megírta több kínai filozófus élet­rajzát. Feltűnést keltett ..Die Seele Chinas" című munkája, nemkülönben kínai iro­dalomtörténete és most van nyomás alatt kínai műtörténelme. Mindez az irodalmi tevékeny­sége őt ma nemcsak a német, hanem az egész világirodalom Kína-szakértői első sorába jut­tatta. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és tudományos szakosztályainak Apponyi Al­bert gróf és Berzeviezy Albert elnökletével tar­tott együttes ülésén Wilhelm Richárd majna­frankfurti professzor mindenekelőtt megálla­pította, hogy Kínának nyugathoz való vi­szonya sokkal régibb, amint azt azelőtt gon­dolták. Már a kínai kultúra kezdetén találko­zunk ilyen összeköttetésekkel. Újabb ásatások már mutatnak bizonyos összeköttetésekre, amelyeket Kína a Hun-völggyel fenntartott. A kínai művelődés képződése Krisztus előtt 10()()-ben Tscheou törzs nyugatról való be­nyomulásán alapszik. Ennek a törzsnek nem­csak kínai, de turáni alkatelemei is voltak. Ezen turáni népek befolyása volt. hogy a tör­PRÍMA CASA PEI MONETE E MEDAGLIE DL BUDAPEST JOSEF von STÜRMER VIII., JÓZSEF-KŐRÚT 661, BUDAPEST II piu ricco deposito di MONETE e ME­DAGLIE di tutti Tempi e Paesi! • SCAVI preistorichi e antichi! O TOMPÉRA e VE NDITA! Domandate i Cataloghi No. 11 e 12! • Per Collettori gratis! (2001.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom