Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 8. szám - Olaszország szerepe a békekonferencián. V. V. Tilea román publicista érdekes könyve a román diplomácia munkájáról
1928 . 3 . április 20 testvéries kooperáció nemcsak segíteni fog nekünk, hanem energikus erőt ad nemzeti követeléseinknek és bizonyára hathatósan előmozdítja nagy nemzeti céljainknak mielőbbi valóra váltását. Minden jó magyar hazafi megnyitja tehát szívét olasz testvéreink előtt és a magyar és olasz szívek lelkes ritmusban dobbannak össze. OLASZORSZÁG SZEREPE A BÉKEKONFERENCIÁN — V. V. Tilea román publicista érdekes könyve a román diplomácia munkájáról — írta Vitéz NAGY IVÁN dr. 1 A kisebbségi sorsba verődött erdélyi magyarság nemzeti érdekeiért nagyszerűen küzdő nemzetpolitikai szemlének, a Magyar Kisebbségnek kiadásában jelent meg magyarra fordítva Tilea Viorel Virgil dr., Vajda-Vojvod Sándor, volt román miniszterelnöknek titkára tollából nemrégiben egy nagyfontosságú történelmi dokumentumnak számítható könyv, Románia diplomáciai működése 1919. novembertől 1920. márciusig címmel. A könyvben ez a fiatal román publicista személyes ta pasztalatai és naplószerű feljegyzései alapján ismerteti a békekonferenciára kiküldött ro mán delegáció működését, aminek megjelentetésével Jakabbffy Elemér nagy szolgálatot tett a revíziós törekvéseknek. A könyv első részében Tilea dr. részletesen kifejti a békekonferencia nagyhatalmainak álláspontját, amelyek a román külön békekötés következtében nem akarták elismerni azt a titkos szerződést, amelyben az ántánthatalmak 1916. augusztus 17-én elfogadták a románok követelését a következő területekre: Erdély, az egész Bánát a Maros torkolatával, Orosháza, Békéscsaba, Vásárosnamény és a Szamos vidéke. A román békedelegáció első vezetője, Bratianu Jonel azonban a nagyromán nemzeti ideálok érdekében hajlíthatatlanul sürgette ezeknek a területi átengedéseknek kimondását, jóllehet, a Temesvár—báziási vasútvonaltól nyugatra eső területeket ekkor már Jugoszláviának ítélték oda. A nagyhatalmak azonban mégsem mutattak engedékenységet és ekkor alakult meg a Vajda-kormány amely elhatározta, hogy mindenképpen visszaszerzi a nagyhatalmak bizalmát és tárgyalásokat kezd közvetlenül Csehországgal és Jugoszláviával is, a máramarosi és a bánsági határvonal kedvezőbb megállapítása végett. A könvv hosszasan ismerteti ezután VajdaVojvod londoni látogatásának (1920. január 28—február 3) részleteit, amelyen ott elsősorban ,,a magyaroknak Románia ellen kifejtett propagandáját (?) igyekezett ellensúlyozni". Itt Maniu Gyulával együtt Vajda külön sajtóirodát állított fel, úgyhogy rövidesen sikerült is néhány lapban rokonszenves cikkeket megjelentetni a román állapotokról és kívánságokról. A következő fejezetek sorraveszik Vajda-Vojvod tevékenységét a magyarionián határvonal megállapítása körül, melynek kitűzése, mint maga is elismeri, ,,meglehetős nehézségekkel járt". ..A szakértők — ugyanis — első ülésüket 1919. február 8-án tartották. Az olasz kiküldöttek álted proponált határvonal Soborsintól nyugatra. Belényes mellett húzódott felfelé Csúcsa irányában, úgyhogy Szatmár, Nagykároly, Nagyszalonta és Arad Magyarországnak maradtak volna. Az amerikai kiküldöttek állal fenntartott határvonal kevéssel tólta ki nyugatra e vonalat s a nagyobb városok közül (csak) Mária-Radnát akarta Romániához csatolni. A franciák a jelenlegi határvonallal majdnem azonos határvonalat proponáltak, de úgy, hogy Békésgyula (!) is Romániához került volna. Az angolok Makó (!) városát is Romániának szánták és a Jugoszláviával együtt képezendő hármas határpontot Szegedtől valamivel keletre tervezték. A négy állam által proponált határvonalból és az ehhez kapcsolt érvekből megismerhetjük azt is, hogy a különböző nemzetek milyen érzelmeket tápláltak irányunkban. A végeredmény kompromisszum lett. őszinték kell, hogy legyünk, úgymond Tilea, és el kell ismernünk, hogy ez a kompromisszum nekünk kedvezett."' 'Tudnillik a románoknak. 41—42. o.) Olaszországnak irántunk való barátságos magatartása ennek a publicistának emlékira tából is tehát már ekkor is őszintének és nagy(3003) CORDATIC ü TÖKÉLETES AUTÓPHEU! FŐELftRUSiTflS ül., mOZSÁR-UTCA 9. (4-24)
