Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - BERZEVICZY ALBERT A LEFEGYVERZÉSRŐL

Magyar Külpolitika 7. szám BERZEVICZY ALBERT A LEFEGYVERZÉSRŐL B erzeviczy Albert a lefegyverzésről tar­tott előadást a Magyar Külügyi Tár­saság által szervezett Külügyi Szeminárium második félévi előadási sorozatában március 22-én, csütörtökön. Előadásában ismertette a lefegyverzés kér­dése terén legújabban, főleg a Nemzetek Szö­vetsége körében történteket, elsősorban a ter­vezett lefegyverzési konferencia előkészítésé­vel megbízott bizottság mult évi március— áprilisi működését. Ez annyiban eredmény­telennek mondható, amennyiben a tervbe­vett lefegyverzési konvenció tervezetének csak csekély részére nézve sikerült a francia és angol javaslat s német és másrészről is be­nyújtott módosítások közt már ebben az első tárgyalásban megegyezést hozni létre, a leg­több kérdés eldöntetlen maradt, vagy fenntar­tások által vált bizonytalanná. Ez a proble­matikus értékű munkálat megküldetett a kor­mányoknak s előterjesztetett a Népszövetség tanácsának, mely júniusi ülésezése alkalmá­val reményét fejezte ki, hogy a bizottság no­vemberben folytathatni fogja munkáját. Már az augusztus végén Párisban tartott interparlamentáris konferencia alkalmával kitűnt, hogy különösen Franciaországnak a törekvése: a biztonság (sécurité) kérdését tolni előtérbe s annak megoldásától tenni függővé a lefegyverzés megindítását, a Népszövetséget létesítő paktummal ellenke­zik. Ez a törekvés még határozottabban je­lentkezett és érvényre is jutott a Népszövetség szeptemberi közgyűlése alkalmával. Az előadó ismertette az e népszövetségi közgyűlés ple­náris, úgy mint bizottsági ülésein a lefegyver­zés tárgyalása körül történteket, a figyelemre legméltóbb felszólalásokat — köztük az Ap­ponyiét — s a benyújtott indítványokat és azok alapján hozott határozatokat is. Ez utóbbiak között legnevezetesebb az, mely a háborút egyáltalán megtiltja — amit külön­ben már a népszövetségi paktum is kimond — továbbá az, mely a választott bírósági döntés iránti egyezmények kötését sürgeti és végül az, mely a lefegyverzési konferenciát előké­szítő bizottság mellé egy másiknak kikülde­tését határozza el a választott bíráskodás és biztonság kérdésének tanulmányozására. No­vemberben azután megalakult ez a második bizottság is, miközben az előkészítőbizottság­ban kiújult a vita azon meglepő indítvány következtében, melyben Szovjet-Oroszország nevében Litvinov, ki csak most lépett be a bizottságba, azonnali, általános és gyökeres lefegyverzést javasolt. A biztonsági bizottság­nak előbb három előadója, Holcsi (finn), Po­litis (görög) és Rutgers (hollandi) jöttek össze az elnöknél, Benesnél Prágában s három em­lékiratot terjesztettek elő a választott bírás­kodás, biztonság és a paktum szakaszai al­kalmazásának kérdésében. Ezeket az emlékiratokat a „biztonsági bizottság" most vette tárgyalás alá Genfben, ahol egyidejűleg az előkészítő-bizottság is foly­tatja ülésezését. Szaporodnak a bizottságok, al­bizottságok, előadók és emlékiratok, de az ügy maga, a lefegyverzés nem halad előre. Tudvale­vőleg tavaly a tengeri leszerelés ügyében megkí­sérlett konferencia is Anglia és Amerika meg nem egyezése miatt meghiúsult és eddig meg­hiúsult az Amerika és Franciaország között a háború kárhoztatását kimondó megegyezés iránti tárgyalás is. E kevéssé biztató jelenségek mellett a győztes államok — különösen Franciaország — fegyverkezése mind nagyobb méreteket ölt. A biztonsági elv hívei mindig a locarnói egyezményt állítják oda követendő például, de azt látjuk, hogy a locarnói egyezmény után Franciaország még a nőket és gyerme­keket is honvédelmi szolgálatra kötelezte s Franciaország és Belgium a német határ mentében az erődítések egész új módszerét létesítik. A háborút nemzetközi bűnténynek akar­ják most minősíteni azok, akik hasznot húz­tak belőle, de nem nyilvánítják nemzetközi bűnténynek az olyan békekötést, aminőt a győztesek diktáltak s amely Európa békéjé­nek visszatérését lehetetlenné teszi. Ezek a békeszerződések rosszak voltak már amikor megalkottattak s mind rosszabbakká válnak azáltal, hogy csak a legyőzötteket terhelő részük hajtatik végre, míg a győzteseket kö­telező ígéretek — mint a lefegyverzés is — teljesítetlenek maradnak, ami által az egész békemű hovatovább elveszti minden erkölcsi, sőt jogi alapját is. . . .. „A magyar probléma ma külpolitikai probléma. Azt a látókört, amelyet természet­szerűleg, ha nem vesztettük is el teljes mér­tékben külpolitikai téren, eh amely meg­gyengült a magyar nemzetben, mert kizáró­lag belpolitikai problémákkal foglalkozott, vissza kell szereznünk, még pedig nemcsak a magasabb rétegekben, hanem az egyszerű embereknél, a falvakban is, mert minden­kinek tudnia kell, hogy cselekvésének, gon­dolkozásának, nyilatkozásának következ­ményei vannak nemcsak belpolitikai téren, de külpolitikai téren is". BETHLEN ISTVÁN GRÓF. ERSTE BUDAPESTER MÜNZEN­und MEDAILLENHANDLUNG JOSEF von STÜRMER BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRŰT 66 1. Reichstes Láger an Münzen und Medaillen aller Zeiten und Lander. + Práhistorische und antiké Ausgrabungen. + Kauf und Verkauf! Verlangen Sie unsere Ietzten Kaía­loge Nr. 11 und 12. + Sammlern gratis. (2001.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom