Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 6. szám - KÜLPOLITIKA ÉS KÖZVÉLEMÉNY

Magyar Külpolitika 18 6. szám és bizalmas tárgyalások indultak meg a szikszói birtokán tartózkodó gróffal. Egy napon azonban a londoni Times kipattantotta a titkot. A bécsi orosz nagykövet szentpétervári utasításra azonnal interveniált a ballplatzi külügyminisztériumban és tiltakozót' Hunyady jelöltetése ellen. A teljesen osztrák érzésű és magyarul nem is értő Kálnoky Gusztáv gróf külügyminiszter, akinek különben sem volt ínyére, hogy a legfényesebb magyar történelmi név viselője jusson trónra, értésére adatta László grófnak, hogy megválasztása esetén az osztrák-magyar monarchia nem fogja elismerni. A tárgyalások ezután Szófia és Szikszó között abbamaradtak. Hunyady gróf belátta, hogyha Ausztria-Magyarország nem fogja elismerni fejedelemnek, a többi hatalom és a török szultán, aki akkor még vazallusának tekintette a bolgár fejedelemséget és a fejedelmet, még kevésbbé adja meg a hozzájárulását. Ekkor lépett akcióba az agilis Zichy Jenő gróf, aki Battenberg Sándor detronizálása után, 1886 augusztus végén egy magyar társasággal, amelyhez Batthyány Elemér gróf. Üchtritz Zsigmond báró és Pejacsevich Gábor gróf tartoztak, lent járt Szófiában és ettől kezdve jó viszonyba lépett Sztambulovval. Neki támadt az ideája, hogy a fiatal Koburg Ferdinánd herceget kellene megválasztani. Először a herceg édesanyjával, özvegy Klementin hercegnővel lépett érintkezésbe, aki valamennyi gyermeke közül legjobban Ferdinándot, utolsó szülöttjét szerette. Klementin hercegnő nagy vagyonnal, rendkívüli intelligenciával és diplomáciai képességgel rendelkezett. Mint Koburg Ágost felesége, sohasem feledkezett meg arról, hogy a francia király leányának született és a bécsi udvarnál is kiváltságos pozíciót biztosított magának. Fölváltva Bécsben, a Seilern-utcai hatalmas Koburg-palotában és a család ebenthali kastélyában tartózkodott. Amikor fia trónjelölésének terve fölmerült, már betöltötte hatvanadik életévét, hallása is meggyöngült, de energiája és ambíciója változatlanul megmaradt. Zichy Jenő ajánlatát habozás nélkül elfogadta és azonnal hozzáfogott a legszélesebbkörű diplomáciai előkészítéshez. Akciójába belevonta legidősebb fiát. Fülöp herceget, Lipót belga király vejét: Franciaország ban élő vérrokonait; József főherceget, lisszaboni, brazíliai és németországi rokonait, leglőkép arra törekedve, hogy fiának megválasztásával szemben az orosz cár semleges magatartását garantálja. Bécsben nem sok biztatást kapott. Komplikációktól tartottak és ligvelmeztették Klementin hercegnőt és Fülöp herceget, hogy Ferdinánd ne számítson aktív támogatásra a monarchia részéről. Kevésbbé energikus nő, mint a 60 éves Klementin hercegasszony, valószínűleg visszariadt volna a vállalkozástól. Hiszen számolnia kellett azzal is, hogy Bulgáriában az oroszpártiak részéről veszély fogja fenyegetni fia életét. A fiatal huszárfőhadnagy azonban megnyugtatta anyját, hogy kész minden ve szedelemmel szembeszállani. Amikor Londonból megérkezel í az értesítés, hogy Viktória királyné szívesen látja a tervet és az angol kormány helyes megoldásnak tekinti, hogy egy Koburg fogalja el a bolgár trónt, Klementin hercegnő megadta beleegyezését, hogy Bulgáriában hivatalosan jelöljék a fiát. Zichy Jenő személyesen tárgyalt Sztambulovval, s leküldött néhány embert Bulgáriába, hogy a Szobranje tagjai közt ..hangulatot'' keltsenek Koburg Ferdinánd mellett. A megbízottak egyike egy Waldapfel Fülöp nevű gabonaügynök, aki elég széleskörű összeköttetésekkel bírt Bulgáriában, a fejedelemválasztás után rendkívül borsos számlával állott elő, amelynek kiegyenlítését Zichy Jenő megtagadta. Pör és botrány támadt a dologból s végül a már trónra jutott Ferdinándnak kellett a „fejedelemcsináló" gabonaügynököt tekintélyes összeggel elhallgattatnia. A fejedelemválasztó országgyűlés 1887 július 7-én ült össze Bulgária régi székhelyén. Tirnovóban és Sztambulov ajánlatára meg választotta Ferdinándot fejedelemnek. Az európai sajtó részint jóindulattal, részint semleges közönnyel fogadta a hírt, csak az orosz lapok ütöttek lármát; azt hangoztatva, hogy a koburgi herceggel Ausztrai-Magyarország veti meg lábát Bulgáriában. Ferdinánd herceg már a választás előtt szabadságoltatta magát ezredétől és Bécsben szorgalmasan kezdett bolgárul tanulni egy Sztancsov nevű vagyonos bolgár családból származó és a bécsi egyetemen tanuló fiatalembertől, aki aztán később kabinetfőnöke, majd párisi követe lett. Kiváló nyelvtalentumával pár hónap alatt annyira elsajátította a bolgárt, hogy mire leutazott új hazájába, nemcsak folyékonyan, de helyes hangsúlyozással tudott beszélni. (Folytatjuk.)