Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 6. szám - KÜLPOLITIKA ÉS KÖZVÉLEMÉNY
1928 március 15 vagy délelőtti ünnepeken, különösen akkor, ha tudja, hogy a befolyó jövedelemből a Társaság, vagy a Külügyi Szeminárium, értékes sajtótermékekkel ajándékozza meg — csekély összegért — a magyar nemzetet. Tisztelettel fölkérem Külügyi Társaságunkat, szíveskedjék eszméimet, javaslataimat megfontolni és — feltéve, hogy ez utóbbiakat elfogadhatónak találja — a Szeminárium előadásainak nyomtatásban való ki adását azonnal megkezdetni. Kétségtelen, hogy nem végez hiábavaló munkát a Társaság ezekkel a kiadványokkal, hiszen azok kiváló eszközei lesznek nemzetünk külpolitikai tájékozottsága fejlesztésének és így — bár közvetve, de egészen bizonyosan, hozzájárulnak ahhoz, hogy csonka hazánk közvéleményét olyan útra irányítsuk, amelyen haladva, külügyi kormányunknak erős támasza lehet és amelynek utolsó útmutató táblájára ezek a szent szavak vannak följegyezve: ,,Az ezeréves, integer Magyarország". MIRŐL BESZÉLÜNK PÁRISBAN? írta POHER BEXHEFT LILLY A Cercle Militaire ragyogó díszterme csupa aranyozás, tükör és -bársonyfüggöny és egyetlen szabad falát ma is III. Sándor orosz cár lovas, szakállas portréja díszíti . . . Az emelvényen, cukros vízzel az asztalán Monsieur Bertin foglal helyet, a nagyvilági konférencié. A teremben tábornokok és ezredesek brilliánsokkal felcicomázott, merev tartású feleségükkel tartanak igényt a fenntartott bársonyszékekre, — de egyetlen egyenruha sincs. Mindenki civilben jár. Az előadó pedig — Shakespeare-ről be szél. Sőt még Reinhard német színigazgatót is megemlíti, aki mesébe illő Shakespeare előadásokat rendezett Németországban, teljes illúziót keltő színi beállításban. Párisban Gémier zseniális rendező tehetsége állította színpadra Shylok Velencéjét, .lessika megszöktetésének csodaszerű szcénikai tökéletességével. De a modern — és kitűnő — francia Shakespeare fordítások bemutatásánál még sokkal érdekesebbek az úttörők első törekvései a XVÍII. században. A francia közönség számára elsőnek Voltaire fedezte fel Shakespearet. És Ducis kezdte fordítani. Csakhogy ezek furcsa fordítások voltak. Mert az akSTÜRMER JÓZSEF ELSŐ BUDAPESTI PÉNZ ÉS ÉREMKERESKEDÉSE BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRŰT 66/1. <4> Legdúsabb raktár minden Idők és orszáf ok pénzeiből és érmeiből! Őskori és régi satásokból! Eladás és vétel! Kérje legúiabb 11. és 12. számú árjegyzékünket! Gyűjtőknek ingyen! (2001) kori kényes ízlésnek hódolva ki kelleti belőlük zárni minden durva szót és minden erő szakos jelenetet. 1792-ben merték először olyan előadásban hozni színre OthellóL amelyben a mór nyílt színen megöli Dezdemónát. De erre irtózatos felháborodás tört ki a nézőtéren. A hölgyek elájultak, az urak szenvedélyesen tiltakoztak az ilyen gyalázalosságok ellen és a közönség kifütyülte Shakespearet. Történt ez pedig mindössze néhány hónappal a vérrel és guillotinnal még sokkal szörnyűségesebb forradalom kitörése előtt. A Hotel de Ville élővirágokkal ligetekké alakított termeivel királyt és kiráynét fogadott. A Salle Saint Jean falát egymillió frankot érő óriás gobelin borította — és Surya, afgán királyné a hivatalos személyiségeknél tíz perccel előbb érkezett. Bemutatták neki a jelenlévőket — de senki sem tudott beszélni vele. Mert a szép, fehérbőrű királyné semmiféle európai nyelvet nem beszél ... — Vagyis inkább: nem akar beszélni —, hallottam később egy, a köztársasági udvarnál (mert ilyen is van) igen bennfentes és nagy befolyású diplomata feleségétől. Végre megérkezett Amenullah király Doumergue elnökkel. És ez az ázsiai fejedelem, aki lemondott a többnejűségről, akinek csak egyellen felesége van, legidősebb fiát hat éve Párisban nevelteti — és modern ember akar lenni minden téren és minden áron —. mély basszus hangon: perzsa nyelven tartott beszédet nekünk. Mi pedig lelkesen megtapsoltuk érte. Miért ne legyen itt nyelvszabadság is. ahol mindenféle szabadság van és a katonáknak költőkről beszélünk? HIVATALOS KÖZLEMÉNY? K Rovatvezető: Drucker György dr. Az elszakított Fiume. A Magyar Külügyi Társaság által fenntartott Külügyi Szeminárium március 10. előadásán Dr. Kováts Andor debreceni egyetemi tanár Fiúménak az összeomlás, azaz Magyarországtól való elszakadás óta való történetét ismertette. Kováts professzor előadásokban és cikkekben évek hosszú sora óta foglalkozik Fiúméval s a magyar tengeri expanzió problémáival s annak idején, a béke éveiben ugyancsak idevágólag Magyar imperializmus a Nyugatbalkánon címmel nagyobb dolgozatot is tett közzé. Mostani értekezésében mindenekelőtt a Fiumében az 1918-i tragikus őszön végbement eseményeket vázolta, ismertette a magyar államhatalom képviselőinek Fiúméból való elsietett eltávozását, a horvátok betörését, Fiúménak nemzetközi megszállását. Megemlítette, hogy midőn 1918 novemberében Fiumébe angol megszálló csapatok érkeztek, az angol parancsnok még mindig a fiumei magyar kormányzóval s a fiumei magyar rendőrséggel kereset érintkezést. Ezeket persze a Wekerlekormány már hetekkel előbb visszarendelte volt. Bővebben szólott a fiumei irredentistáknak mozgalmairól, mint amelyeknek köszönhető, hogy a háború végével maga az olasz kormány is igényt támasztolt Fiumére, holott előbb a magyar kikötőváros átvételére a hivatalos Olaszország nem gondolt. A pá-