Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 6. szám - Kossuth Lajos a külföldi propaganda fontosságáról. Ismeretlen levele Horn Edéhez
Magyar Külpolitika 6 6. szám volt, hogy letérítse Magyarország képviselőjét a nyílegyenes útról, melyen haladt. De Apponyi gróf, méltóságteljes nyugalmát a már-már személyesélű támadásokra sem vesztette el. Annak ellenére, hogy a tárgyalások délelőtt és délután hosszú órákig tartottak, a te rem mindvégig tömve volt. A hangulat meglehetősen ideges. Mindenki tisztán átlátja, hogy nem arról van itt szó, vájjon Magyarország igazat kap-e vagy sem, hanem legelsősorban arról, hogy a nemzetközi életben észlelhető új irány, mely a döntőbíráskodást akarja alapul venni, érvényre jut-e vagy pedig elbukik. Általános meghökkenést keltett Titulesco beszédének az a része, amikor nyíltan kimondta, hogy Magyarország Románia adósa és ők a hitelezők. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy éppen a genfi világparlamentben az egész világ színe előtt, a fejünkhöz vágta, hogy mi vagyunk a legyőzöttek és ők a győzők. Mikor Titulesco ezeket a szavakat mondta egyenesen Stresemann felé fordult, mintha mondani akarná, hogy az imént elmondott mondat neki is szól. Stresemann mindehhez azonban csak fölényesen mosolygott és legyintett egyet a kezével. A Népszövetség márciusi tanácsülését nem fogják egyhamar elfelejteni azok, aki végig hallgatták a tárgyalásokat. A Népszövetség márciusi tanácsülése, melyet másképen magyar ülésnek is nevezhetünk, nem Magyarországot védte, csak az igazságot. Mert a szentgotthárdi esetben, miről volt szó. Invesztigálni vagy nem invesztigálni. Miért invesztigálni? Miért nem invesztigálni? A Népszövetségben mindig ez a kérdés, mindig ezen fordulnak meg a dolgok. Az optánsberben pedig félve tették a kérdést: Politika vagy jog. Azt kérdezték miért politika? Miért nem politika? Mégis jog lett belőle. És ez a tény minden reminden reménységünk legkomolyabb jog alapja. KOSSUTH LAJOS A KÜLFÖLDI PROPAGANDA FONTOSSÁGÁRÓL — Ismeretlen levele Horn Edéhez — írta HORN EMIL (Paris) M inden nagy hazafi levelezése érdekes és az a levél, melyet alább közlünk, egy oly esemény emlékét idézi fel, mely úgy Angliában, mint Franciaországban nagy port vert fel és Ferenc József, kontra Kossuth Lajos-per neve alatt ismeretes. A levelet, mely e pert említi. Kossuth Lajos, ki akkor Londonban időzött. írta Horn Edének x) Párizsba. 18)9 óta Horn Ede az európai sajtóban Magyarország érdekében elszánt és nagysi*) Horn Ede (szül. 1825, megh. 1875), miután résztvett a szabadságharcban, Kossuthal együtt emigrált s Párizsban mint nemzetgazdász és publicista működött. Szerkesztője volt a Journal des Débatsnak, az egyik legelőkelőbb francia napilapoknak, és mint ilyen nagy befolyással volt a francia közvélemény kialakulására. 1869-ben hazajött, Tisza Kálmánhoz csatlakozott, 1870-ben képviselővé választották, majd 1875-ben kereskedelemügyi államtitkárrá nevezték ki. Hozzá fordul Kossuth Lajos, hogy tollával lendítsen „hazánk jó ügyének". 1860-ban t. i. Kossuth Lajos Londonban, Day Vilmos nyomdájában egy-, két- és ötforintosokat készíttetett, melyek nagyon hasonlítottak az 1848—49-es hazai papírpénzekhez Ausztria Kossuth Lajost beperelte és Kossuth Lajosnak 3000 fontot kellett volna fizetnie. Az összeget ( avour és Napóleon herceg adták össze, a bank jegykészletet pedig az ítélet értelmében az angol nemzeti bank hamvasztókamráiban elégették. kerű kampányt indított,2) számtalan újságcikken kívül brosúrákat is adott ki (Magyarország és Austria 1848—1859 — Magyarország és az európai krízis — Szabadság és nemzetiségek — Magyarország szemben Ausztriával — Ausztria és pénzügyei stb.). mely utóbbi a bécsi tőzsdén az osztrák értékek jelentős áresését idézte elő. Horn Ede éppen egészségi állapotára való tekintettel üdülni készült, amikor ez a per megindult. Ekkor kéri Kossuth Lajos Horn Edét, ne szűnjék meg a magyar ügyet védeni és kérése nem hangzott el hiába. Horn Ede újra felveszi fegyverét: a tollat és megírja Ferenc Józsefnek Kossuth Lajos ellen indított perét és közli a per aktáit. A füzet Párizsban jelent meg. A perről írt még ezen munkáján kívül Horn Ede a „La Revue Gontemporaine"-be is, melyet akkor A. de Calonne gróf szerkesztett. — Érdekes per indult meg most — írja Horn Ede — az angol bíróság előtt. A felperes Ferenc József, alperes Kossuth Lajos. 36 millió lélek uralkodója, aki 600,000 főből álló hadsereg felett rendelkezik, saját nevében -I Lásd a Magyar Külpolitika 1927 október 1-i számát.
