Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 5. szám - Az ÚJ SZERB KORMÁNY

Magyar Külpolitika 16 5. szám IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár A balatoni kultúrnapok. Mint a napilapok révén már ismeretes, mult hónapban tartották meg a Városi Színházban a Balatoni Kultúrnapot, amely ünnepély oly fényes külsőségek közt folyt le, hogy valóban apoteózise volt a Balaton kultuszának, mely esemény az idegenforgalmi érdekeit szolgáló szempontból külön is említésreméltó. A közismert hazai idegenforgalmi szervek épp azok, melyek kivétel nélkül hathatós balatoni propagandájukkal az idegenek kisebb-nagyobb csoportját egymásután terelték és terelik a Balaton meglátogatására. Utcai plakátok útján alkalma volt idegenforgalmi szakosztályunknak értesülnie a tervezett balatoni ünnepély nagy programmjáról és a rendezőségnek gondosan előkészítő és körültekintő figyelméről és munkásságáról. KÖNYVESHÁZ A Kossuth-emigráfió Törökországban. Nagy szolgálatot tett a magyar történelmi és politikai tudományoknak Hajnal István, az Esterházy hercegi család főlevéltárosa, ki a található levéltári anyag felkutatásával részletesen megírta Kossuth Lajos és a szabadságharc emigránsai Törökországban tartózkodásának történetét. (A Kossuth-emigráció Törökországban. Szerkesztette és a történelmi tanulmányt írta Hajnal István. I. kötet. Budapest 1927. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. A közel ezeroldalas kötet csupán az Ázsiába internálás idejéig, 1850 elejéig terjed, a kapcsolatos politikai kérdések azonban éppen az európai tartózkodás félesztendejének adják meg a nagyobb fontosságot. A munkában tárgyalt kérdéseket ezért meglehetősen szét kell tagolnunk, ami a tudományos szempontból talán kevésbbé látszott szükségesnek. Külön ki kell emelnünk a külpolitikai vonatkozású anyagból, — mert a szabadságharc likvidációjának, a Görgeyhez való viszonynak és az emigráció megszervezésének mozzanataira nem terjeszkedhetünk ki, — mindenekelőtt a Porta magatartását, kapcsolatban Szerbia és Havasalföld fejedelemségek magatartásával, amelyek semleges területet alkottak. Az Ázsiába való internálás szintén azzal volt kapcsolatban, hogy a Porta semlegességét megtarthassa. Ezt a semlegességet igyekezett megdönteni az osztrák és orosz kormányok fenyegető magatartása, melyet szerző igen érdekesen világít meg, valamint a francia és angol kormányok törekvése, melyre a párisi és londoni levéltárak anyaga fog fényt deríteni. Magyar történeti szempontból igen érdekes a nemzetiségekkel folytatott tárgyalásokra vonatkozó anyag, különösen pedig a lengyel közvetítés, amellyel eddig senki sem foglalkozott, pedig az 1848 tavaszától kezdve magában több kötetre rúgó anyagot szolgál tatna. Meleg elismeréssel adózunk a szerző fáradhatlan és alapos munkájának, melynél nagyobb szabású alig jelent meg az utolsó években. Horváth Jenő. Magyar tudományos munkásság Észtországban. A ,,Dorpáti Magyar Tudományos Intézet" kiadvánj^aiképen jelennek meg a ,,Bibliotheca Hungarico-Estica" füzetei. Céljuk az észt-magyar tudományos kapcsolatok kiépítése. Szerkesztőjük Csekey István, a dorpáti egyetemen a közigazgatási jog ny. r. professzora és a Magyar Intézet igazgatója, a Magyar Külügyi Társaság rendes tagja, három munkával szerepel az említett sorozatban: 1. Die finnisch-ugrischen Völker und die turanische Bewegung, 1924. 2. L'Organisation d lnstituts scientifiques á l'Étranger, 1925. 3. Seaduste váljakuulutamine Eestis. Referat: Die Verkündung der Gesetze in Estland, 1926. Virányi Elemér, az egyetem magyar lektora a következő észtnyelvű értekezésekkel szerepel: 4. Ferenc Herczeg ja téma kirjanduslik toodang. Referat: Franz Herczeg und seine schriftstellerische Tátigkeit, 1927. 5. Ungari ajalookirjanduse peajooned. Referat: Die Hauptzüge der ungarischen Geschichtsschreibung, 1927. 6. Ungari uurimused hőimrahvaste ning algkodu ülesotsimiseks. Referat: Ungarische Forschungen zwecks Feststellung der sprachverwandten Völker und der Urheimat, 1927. E füzetek csinos technikai kiállítása komoly, tudományos mérlegeléseken alapuló tartalommal párosul. A rendelkezésre álló anyagi eszközök szerény és korlátolt volta ellenére is a magyar akaraterő, munkakedv, tudományos felkészültség s nem kevésbbé személyes áldozatkészség tanuságtételéül szolgálnak a messze északon. A folyó év során Csekey, Virányi, Haltenbergcr Mihály és Rahamági professzor tollából hét újabb tudományos munka kiadása van tervbe véve, melyek az előzőknél terjedelmesebbek és önálló kutatások eredményeit tartalmazzák. E három magyar tanár működése bizonnyal mély nyomokat hagy maga után a múltban szinte teljesen hiányzó észt-magyar kulturális közeledés megteremtése terén.