Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 5. szám - Az ÚJ SZERB KORMÁNY

1928 13 március 1 1909 ben pedig kinevezték a nemzeti színház igazgatójának, s ebben az állásában maradi 1924-ig. A politikában kora ifjúságától kezdve résztvett. Előbb radikális volt, azután átlépett a demokrata pártba, ennek jónevű publicistájaként lapot szerkesztett. A háború alatt az emigrált szerb kormány sajtóirodájának volt főnöke. 1924-ben a Davidovics-kormány külügyi államtitkárává, majd konstantinápolyi követévé nevezték ki. 1925 óta Szabadka egyik képviselője és mindig nagy megértéssel viseltetett a magyar kisebbségi kérdéssel szemben, ügy, hogy több ízben eredményesen interveniált is az iskola és egyéb kultúrügyi sérelmeknél. Mint az iskolai ügyek miniszterét, az elszakított magyarság örömmel fogadja és sérelmeinek orvoslását várja tőle, ha ugyan felelős állásában érvényesítheti azokat az elveket, melyeket mint ellenzéki állandóan hangoztatott. INTERPARLAMENTÁRIS UNIQ A prágai ülésszak. Az Interparlamentáris Unió mag.ar csoportja Berzeviczy Albert elnöklésevel tartott legutóbbi ülésén az elnök bemutatta Radisics Elemér dr. főtitkárnak a párizsi konferenciáról való beszámolója!, meiyért elismerését fejezte ki a főtitkárnak. Napirend előtt Illés József üdvözölte melegen Berzc iczy Albertet, akit a német akadémia levelezőtagjául választott. Ezután megalakították a magyar csoport bizottságait erre az esztendőre. Az elnök javaslatára a beosztás a következőkép történt: politikai bizottság: gróf Apponyi Albert és Nayy Emil; jogi bizottság: Gratz Gusztáv és Lakatos Gyula; közgazdasági bizottság: báró Szterényi József és Biró Pál; ethnikai bizottság: Lukács György és Illés József, lefegyverzési bizottság: Berzeviczy Albert és Egry Aurél; szociális bizottság: Kállay Tibor és Petri Pál. Mivel az Unió legközelebbi tanácsülése március végén lesz Prágában, a csoport Pékár Gyula, Lukács György, báró Szterényi József, gróf Apponyi Albert és Illés József felszólalásai után elhatározta, hogy mind a tanácsülésben, mind a bizottságok prágai munkálkodásában résztvesz és a kiküldött albizottságnak f. évi február 29-én megtartott ülésén részletesen megtárgyalta a prágai ülésszakon esedékessé váló problémákat, s Apponyi Albert gróf, Gratz Gusztáv, Kállay Tibor és Pékár Gyula felszólalása után a prágai ülésszakra Gratz Gusztáv titkos tanácsost, nyugalmazott minisztert, Illés József egyetemi tanárt és Radisics Elemér főtitkárt küldte ki. A genfi főtitkárság jelentése szerint a nyári berlini interparlamentáris konferencia tárgysorozatának egyik legfontosabb pontja lesz az államok kollektív életének alapvető elveit szabályozó ünnepélyes nyilatkozat megszövegezésének ügye. Ez a nyilatkozat a vitás kérdések eldöntésére a nemzetközi bíráskodás kötelező elvét óhajtja kimondatni. Gról Apponyi Aliiért javaslatára a csoport a kérdés tanulmányozására albizottságot küldött ki. mely javaslatait közvetlenül terjeszti a genfi központi titkárság elé. A közgazdasági kérdések ügyélten felkérték báró Szterényi Józsefet, hogy a csoport ezirányú munkásságáról jelentését terjessze a bizottságnak prágai ülést elé. Pékár Gyula javasolta még. hogy miután a genfi optánspör alapján a Népszövetségi Ligák szóíiai tanácsülésén szóba kerüli a jogi és politikai felfogásnak a harca, ezt a kérdést a csoport határozati javaslat formájában terjessze az interparlamentáris únió illetékes fóruma elé is. Gróf Apponyi Albert magáévá tette a javaslatot, azzal a megokolással, hogy éppen a kisebb nemzeteknek a politikum kérdésében a dolog természetéből kifolyóan gyakran engedniök kell, ellenben jogi kérdésben egyenrangú léiként küzdhetnek a bíráskodás elvének győzelméért és küzdelmük eredményekép a lokális jellegű kísérlet nagyjelentőségű problémává szélesedhetik. Pékár javaslatát a bizottság magáévá tette és elhatározta, hogy azt a bizottsági munkálat során re hetesen kidolgozza. A legközelebbi konferencia Berlinben lesz — időpontját a prágai tanácsülés fogja megállapítani — s ez alkalommal a németek a résztvevők számát, vendégszeretőén, korlátozni semmiféle formában nem óhajtják. PERJÖNEKku. L AVTKBAFT WAGEN FLVGMOTOBEN - MOTOR PFLVGE ÍTÓEW'WEPKE AKTENGEELSCHAFÍ VOOMALi GEBRÜDER. ÍTOEWEft. JTETTIN