Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1926 / 8. szám - Kik járnak Szaharában?
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. április 16 alició tervének sorsa tehát eleve meg volt pecsételve és eleve adva volt a rodikáUs-radicsianus koalíció fennmaradása, akármit tegyen és beszéljen is össze a parasztpárt ki- és beszámíthatatlan vezére. Az öreg Pasics ezt úgy látszik, nem akarta megérteni, leszámolásra készült Jovánoviccsal, ami egyrészt a radikális pártnak felső helyen nem óhajtott bomlására vezetett volna, másrészt Rádics pártütése után kisebbségi kormányt, új erőszakos választást jelentett volna, amit felső helyen ma nem akarnak megkockáztatni. Pasicsnak tehát buknia kellett. Miniszterelnök azonban az ő embere lett, aki viszont megadta Jovánovicséknak azt az elégtételt, hogy középitészeti miniszterré Jovánovics egy exponált hívét nevezte ki. A radikális párt egysége ezzel egyelőre meg van mentve A horvátokkal kötött paktum ís érvényben marad, Rádicsék megtartották tárcáikat, de hogy Pasics megbuktatásának dicsősége túlságosan a fejükbe ne szálljon, megmaradt belügyminiszternek a Rádicstól annyit szidalmazott és hiába ostromolt Makszimovics, aM\ ma is úgy kormányoz mintha még Rádics bolsevikgyanus ellenzéki vezér volna és tudtára lett alamilyen formában adva Rádicsnak, hogy a külügyhöz és a hadügyhöz továbbra sincs semmi köze, amiért is, utolsó interjújában zengte el a sorok közt fájdalmait. Más kérdés az, hogy tartós lesz-e az Uzúnovics-kormány. A délszláv közvélemény ideiglenes kormánynak tartja. A radikálisok egyik szárnya sincs a megoldással teljesen megelégedve, Rádics és az ellenzék sem, de egyelőre mint átmenetet mindenki akceptálja. Bizonyos az, hogy minden politikai praktikák nagymestere Pasics sem nyugszik meg bukásában. És bizonyos az, hogy a hátbadöfést nem bocsátja meg Rádicsnak. A délszláv belpolitikának rövidesen új és igen mozgalmas fejezetei következnek. * Az új miniszterelnök személye külföldön meglehetősen ismeretlen. 1873-ban született Nisben. Jogi tanulmányait Belgrádban végezte el és a bírói pályára lépett. Mint a nisi törvényszék elnökét a város 1905-ben polgármesterré választotta, 1906-ban pedig radikális programmal képviselőjévé. A balkáni és a világháborút mint tartalékos tiszt küzdötte végig. Miniszterré először 1921. jan. 1-én neveztetett ki, amikor a délszláv állam első Pasics-kormánya megalakult. Azóta majdnem állandóan miniszter, bár csak kisebb fontosságú tárcák élénKÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető: Szakács Kálmán dr. Eger városa a Külügyi Társaságért. A Magyar Külügyi Társaság vidéki propaganda útja során április 18-án Eger városát látogatja meg, hogy ott a magyar külpolitikai kérdések iránti érdeklődést előmozdítsa és hazafias munkájának újabb támpontot nyerjen meg. Hogy a társaságnak ezirányú munkája a vidéki városokban milyen őszinte örömet és mélyről jövő érdeklődést kelt, mutatja az a határozat, amelyet Eger város képviselőtestülete hozott a Külügyi Társaság ama bejelentésére, hogy Egerben díszülést tart, amelyen az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert elnökhelyettes, a Külügyi Társaság delegációjának vezetője fogja mondani. A Külügyi Társaság bejelentését Eger város képviselőtestületében Trak Géza dr. polgármester közölte a törvényhatósági bizottság ülésén, amely a polgármester lelkes s a társaság munkáját szép szavakkal méltató kérésére a következő határozatot hozta: 4535. kgy. 67/926. sz. A Magyar Külügyi Társaság 330/926. sz. átirata az Egerben 1926. április 18-án tartandó ülés tárgyában s ezzel kapcsolatban kérelme a városnak az alapító tagok sorába való belépése iránt. Határozat. A v. képviselőtestület az állandó választmány javaslata alapján örömmel veszi tudomásul, hogy a Magyar Külügyi Társaság Egerben 1926. április 18-án ülést tart, s hogy azon az előadást a külpolitikai témáról annak társelnöke Berzeviczy Albert ő excellenciája tartja, — egyben elhatározza, hogy azon nagyobb számban testületileg fog megjelenni. Továbbá a p. ü. szakosztály és az állandó választmány javaslatához képest kimondja, hogy a Magyar Külügyi Társaság alapító tagjai sorába 100 aranykorona (1,700.000 papírkor.) egyszersmindenkorra fizetendő összeg beszolgáltatásával belép, s ehhez képest a v. tanácsot ezen összegnek nevezett társaság részére leendő befizetésére feljogosítja. Miről a v. tanácsot és a Magyar Külügyi Társaságot értesíteni rendeli. Eger, 1926. március 27-én t. t. ü. Trak Géza polgármester. Politika vagy jogi kérdés-e ma a kisebbségek védelme? A Magyar Külügyi Társaság nemzeti kisebbségi és nemzetközi jogi szakosztályai március 8-án ülést tartottak Lukács György v. b, t- t. elnöklésével, amelyen Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár tartott előadást: Politika vagy jogi kérdés-e ma a kisebbségek védelme? címen. Az előadó szerint a kisebbségi védelmi szerződéseknek szembetűnő jellegzetessége, hogy azok kivétel nélkül egyoldalú hatalmi érdekek szolgálatába vannak állítva. Ez kitűnik elsősorban abból, hogy a kisebbségek védelmét nem tették általános kötelezettséggé. A nagyhatalmak eleve kivonták magukat a kötelezettség alól. De a kisebbségi peticionális eljárás is a hatalmi politika, nem pedig a pártatlan igazság érvényesülését szolgálja. így aztán a kisebbségek védelme mai formájában kifejezetten politikai intézménnyé lett, amely mellett a kisebbségek sérelmei még ántánthangok beismerése szerint is a napirenden maradtak. A kisebbségek jogilag védett helyzetéről épp ezért a mai körülmények között beszélni nem lehet. A kisebbségek védelmét mégis, az előadó véleménye szerint, az új nemzetközi jogból már kiküszöbölni nem lehet. A kisebbségek ma oly jelentős tényezők az államközi életben, amelyek tiszta nemzeti államok létesítésének lehetetlensége folytán figyelmen kívül nem hagyhatók. Különállásuk fenntartása nem ellenkezik az állam egységével, nemzetközi védelmük oedig nincs elentétben •\z államok szuverénitásának új fogalmával sem. Ahhoz azonban, hogy a kisebbségek védelme valóban jogivá és hatályossá is váljék, a szabályozásnak a hatalmi szempontoktól függetlenül egyöntetű általánosítása, a védelmi eljárásban pedig a teljes pártatlanságnak az intézményes biztosítása elengedhetetlen feltételek. INTERPARLAMENTÁRIS UNI0 Párisban lesz a legközelebbi interparlamentáris konferencia. A mult évi washingtoni konferencia tanácsa elhatározta volt, hogy az idén csak abban az esetben tart interparlamentáris konferenciát, ha valamelyik tagállamtól kifejezett meghívást kap. Az interparlamentáris unió végrehajtóbizottsága március 13-án tartott ülésében