Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 6. szám - Árny és fény. A népszövetségi ligák uniója elvetette a Magyarország ellen irányuló francia javaslatot - Károlyi Mihály és a Foreign Affairs - Az Union Académique Internationale visszaállította velünk való kapcsolatát

1926. március 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 képviselve, de lojális együttműködésüket biztosították. Az új kormány nem jelent rendszerváltozást a bel- és külpolitikában már csak azért sem, mert hiszen öt tagja az előző kabinetben is helyet foglalt, mindössze a hadügyi kiadások terén a honvédelem fejlesztését illetően, a mérsékelt baloldal által követelt több éves terminust fogadja el. IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár A Magyar Külügyi Társaság a Balatonért A Magyar Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztálya március 11-én Eöttevényi Olivér szakosztály elnök elnöklésével ülést tartott, amelyen a többi között megjelentek: Gordon Róbert, a Déli Vasút vezérigazgatója, Spur István balatoni kormánybiztos, CzájUk István, miniszteri tanácsos, Hamvassy István, székesfővárosi főjegyző, Bánlaky Géza, a Szentgellért fürdő — és Bánó Dezső, a BalatonFüred gyógyfürdő vezérigazgatói, Bodor Antal, a Faluszövetség igazgatója, Breit József altábornagy, Tausz Béla, az Idegenforgalmi Szövetség alelnöke, Matéka Béla, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatóhelyettese, Sömjén Géza. főkonzul, Okolicsányi László, Szabady Antal, a Balaton Társaság titkára, Tábori Kornél és GerlócZy Béla kormányfőtanácsos. Az elnök megnyitójában rámutatott arra, hogy a Külügyi Társaság, mint értékes külföldi összeköttetésekkel rendelkező társadalmi szervezet, a balatoni kultuszt is azért vette fel programmjába, hogy ily módon előkelő idegeneknek hazánkba jövetelét minél intenzívebben szolgálhassa. Természetes, hogy figyelemmel a külföldnek a fürdő- és nyaralóhelyek tekintetében nagy színvonalon álló fejlettségére, mi is csak az esetre tudunk hazai fürdőink számára idegen közönséget szerezni, ha itthoni üdülő helyeink a külföldiekkel való versenyt minden tekintetben kiállják. Ezután Német József ny. miniszteri tanácsos tartotta meg előadását a Balatonról, mint idegenforgalmi tényezőről. Rámutatott arra, hogy még a nyugati nagy nemzetek lexikonai sem írnak úgy a Balatonról, mint üdülő- és gyógyvidékről, sőt a Larousse-féle francia lexikon a Balatont mocsaras vidéknek tünteti fel. Arra kell tehát törekednünk, hogy a külföldön a Balaton valódi képéről helyes fogalmat terjesszünk, ez pedig nem lehet más, mint „mosolygó nyugalom képe", amely az idegennek is, aki pihenésre vágyik, kívánatossá teszi a Balatonra jövetelt gyógyulás cs üdülés szempontjából egyaránt. Javaslatait a következőkben foglalja össze: A legelső és legsürgősebb lenne a fürdőtörvény megalkotása. E törvényben gondoskodni kellene arról, hogy: a) fürdő- és üdülőhe'yi jelleg csak azokra a községekre és telepekre nézve állapíttassák meg hatóságjilag, amelyeknek egészséges vizet szolgáltató vízvezetéke és csatornázása van; b) mód nyújtandó arra, hogy a vízvezetéki és csatornázási beruházásokra a községek hatósági ellenőrzéssel kölcsönt vehessenek föl; c) a törvény tegye lehetővé, hogy gázvagy villanyvilágítás berendezésére több község társulhasson, és hitelt vehessen igénybe; d) az egyesek, részvénytársaságok, erkölcsi testületek által létesített újabb lakóházak, szállodák, amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy az egészségügyi kívánalmaknak megfelelnek, legalább 15 évi adómentességet élvezzenek; ej mivel a Balaton tavi és parti, az ottani élet fejlesztését illető közintézkedések és közlétesítmények csak a fürdőparttól 10—12 km.-nél távolabb nem eső emberi lakóhelyeket érdeklik, de ezeknek viszont a Balatonból, mint fürdő- és üdülőtelepből kimutatható hasznuk van, a törvény állapítsa meg a Balaton mellékzónáját, kétféle, t. i. fürdőparti és mögöttes területi érdekeltségi fokkal s ez a zóna járuljon a b) és c), valamint a jelen pontban említett költségekhez; f) a törvény gondoskodjék arról, hogy a Balatonmellők nagyobb kulturális vagy közegészségügyi intézményei az állami költségvetés terhére is támogattassanak; g) adja meg a módot a törvény arra, hogy a Balatonon érdekelt három törvényhatóság közös kooperáló szervet létesítsen, amely biztosítsa a Balatonra vonatkozó intézkedések és rendszabályok egyöntetűségét; h) a Balaton szintjének ismert nagy ingadozásai ellen való biztosítása föltétlenül az állami költségvetésre háruló feladat. Közgazdasági társadalmi feladatokul kell megállapítanunk: 1. a tavi közlekedésnek már említett irányú megjavítását, 2. a fürdőpartot a mögöttes területtel összekötő útak kiépítését s rajtuk motoros közlekedés fenntartását, 3. az élelmiszertermelésnek a fürdőtelepi fogyasztás igényeihez illő mennyiségi és minőségi fejlesztését, 4. a magyar gyáripar termelésének kiterjesztését a fejlődő fürdőéletben folyton gyarapodó piacra találó idénvcíkkek, luxuscikkek, emléktárgyakra, csónakázó-, hajózó- és egyéb, a Balaton melleitt űzött sport szükségleteire. Meg kell javítani a tavi közlekedést. Az élelmiszer termelés és a fürdőtelepek ellátásának szervezése és javítása, a fürdőtelepek táplálkozásának gondozása a földmívelésügyí minisztérium, meg a Hangya fogyasztási szövetkezeti hálózat és magángazdasági és kereskedelmi tevékenység föladata. Célszerű lenne, a már ismételve az Idegenforgalmi tanács hatáskörébe tartozónak vélt föladatok teljesitésére, a tanács külön Balatoni Szakosztályt alakítana. Mivel az idegenforgalmi kérdéseket a fővárostól, adminisztrációjától elválasztani alig lehet, s mivel az idegenforgalom fötényezöje még a Balatont illetőleg is a főváros marad, az Idegenforgalmi Tanács legcélszerűbben, kormányrendeletilcg vagy a fürdötörvényben tehető olyan közszerwé, amely a balatoni ügyek irányításának is főorganuma legyen. Végül a kulturális és turisztikai feladatok jelentőségét fejtegette. A mindvégig érdekes és meleg ügyszeretettől áthatott előadást élénk vita követte, amelynek során Okolicsányi László rámutatott annak a szükségére, hogy nemcsak az utak karbahozása, valamint a megfelelő szórakozásokról való gondoskodás fontos, de különösen a modern kor igényeinek megfelelő nagyszállók építése is. Sürgős szükségnek ítéli továbbá az automobil közlekedésre is alkalmas balatoni úthálózat kiépítését. Bánlaky Géza. rámutatott arra, hogy a balatoni kérdés nehézsége leginkább a rövid szezonban keresendő, amelyik nem alkalmas arra, hogy az ott befektetett tőke meghozza a megfelelő kamatozást. Ezért azt véli szükségesnek, hogy a szezon meghoszszabbíttassék és evégből különös súlyt vet arra, hogy az iskolai szorgalmi idő megfelelően meghosszabbíttassák. Gordon Róbert a balatoni úthálózat kiépítésének a szükségét hangoztatja és különösen a jó automobil közlekedés szempontjából ezt fontosabbnak véli a kis vasutak átépítésénél, mert a megfelelő kőanyag közvetlen a Balaton mellett rendelkezésre áll. A vezetése alatt álló Duna-SzávaAdria vasút nevében közli, hogy a balatoni forgalom élénkítése végett már az idei nyáron naponta — a rendes személyszállító vonatokon felül — tíz sínautó-járatot vezetnek be a menetrendbe, ami által lehetővé válik az, hogy egyik fürdőhelyről a másikra a napnak úgyszólván bármely órájában át lehet rándulni. Azonkívül a Déli vasút a csoportos kirándulások (diákok, kertészek, egyesületek dalkörök stb.) propagálása végett 50%-íg terejdő menetdíjkedvezményt is ad. Spur István balatoni kormánybiztosságának egész porgrammját röviden és színesen vázolta s ebből a jelenlévők megállapították, hogy minden tekintetben részletes és a fejlődés szempontjából nagy jelentőségű kezdeményezéseket tett. Különösen fontosnak tekinti a megfelelő lakások és szállók építésének ügyét, mert a befogadó képesség ma még csekély. A balatoni törvény és különösen a kisajátítások kérdésének a megoldását a legsürgősebb szükségnek véli. A Balatonnak vannak egyes pontjai, amelyek téli tartózkodásra is igen alkalmasak, így kiemeli