Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 18. szám - Az utódállamok stratégiai helyzete 2. [r.]

1926. szeptember 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Az utódállamok stratégiai helyzete Irta Málnási Ödön dr. n. (Első részét lásd a 17-ik számban) Jugoszlávia Határai közül csak a ten­gerparti határa természetes. A Magyarországgal közös 475 km-es határából Makó és a Dráva közötti szakasz teljesen nyitott. A Dráva— Mura határszakasz folyók kis szé­lessége és kis mélysége folytán kor­látolt értékű. Stratégiai előnyt je­lent a magyar határhoz közel levő határvasút ja és az a körülmény, hogy Szabadka csak 145 km-re van Budapesttől. A Dráva—Duna vagy a Száva—Duna vonalra való visszavonulás lehetősége is előnyt jelent. Vasúthálózata a megfelelő fel­vonulásra nem elegendő. Ugyanis a jelenlegi Magyarországnál két és félszerte nagyobb területen 400 km-rel kevesebb vonal van, ennek is egyharmada keskenyvágányú, a dél-északi irányú felvonulási vona­lak közül csak a Vardar és Bosna menti rendes vágányú, a Valjevo— Visegrád és az Uzice—Uvac vona­lak hiánya miatt a Bosna-menti vonal túl van terhelve. Ilyen kö­rülmények között nem tekinthető előnynek, hegy a Magyarországtól elvett területen a vasúthálózat sű­rűsége olyan, mint a jelenlegi Magyarországon (9/]00 km2), mert ezt a területet Belgrádhoz csak 4 vonal kapcsolja, míg Budapesthez 12. Közúti hálózata is csak a Magyarországtól elvett területen gazdag. Víziúthálózata jelentékeny stratégiai fölényt biztosít, mert Belgrádtól, illetve Zimonytól az egész magyar víziúthálózatot ural­ja. A jelenlegi Magyarországénál kétszerte gazdagabb lóállománya (1,200.000 ló) megkönnyíti a fel­vonulást, de már autóparkja sze­gény. A jugoszláv hadsereg harcértéke korlátoltnak minősíthető. Ugyanis, noha a népesség 80%-a szláv, még­is a lakosság 39%-át kitevő görög­keleti szerbektől a római katho­likus horvátokat, a függetlenségü­ket vesztett montenegróíakat, a bolgárokat, szlovéneket és bosnyá­kokat ezídeig áthidalhatatlan ellen­tét választja el, a bácskai és bánáti magyarok, németek pedig belátha­tatlan ideig diszharmóniában lesz­nek a szlávokkal. Ilyen viszonyok között a 18—60-ík évig terjedő általános védkötelezettség mellett a 132.000 főnyi békeállományú hadsereget csak papiroson lehet 3 millió főre kiegészíteni. A had­sereg alapanyagát alkotó szerbek kitűnő katonák, nélkülözést nem ismerő, szívós, kitartó termé­szetűek, nagy bátorságuk és mély hazaszeretetük a világháború alatt közismertté lett, de Jugoszlávia éppen ezt a legjobb harcértékű emberanyagát kénytelen nélkülöz­ni, mert a világháborúban a szerb férfinépességnek közel fele elesett. Hátrányára szolgál az is, hogy háború esetében a bolgár határon és az adriai hatalmára féltékeny Olaszország miatt a tagozott, hosszú tengerparton jelentékeny haderőt kell elhelyeznie. A Jugoszlávia elleni bakterikus háborút a népsűrűségi viszonyok teljesen céltalanná teszik. Hadseregének harceszközökkel és ruházattal való ellátása tekin­tetében Jugoszlávia teljesen a kül­földre van utalva, míg az élelme­zést teljesen biztosítja jelentékeny gabonafölöslege, a jelenlegi Ma­gyarországénál kétszeresen na­gyobb szarvasmarha állománya (5 millió), 1 millióval gazdagabb sertés- és hatszorta nagyobb juh­és kecskeállománya (8 millió). Német-Ausztria Mivel az utódállamok stratégiai helyzetét csak Magyarországgal való relációban tesszük szemlélet tárgyává, azért Német-Ausztria stratégiai helyzetét vizsgálni fölös­leges, mert Magyarországgal való háború lehetősége és még inkább Magyarországnak Német-Ausztriá­val való háborúja nem hozható kombinációba." A két állam egy­másrautaltsága közísmeretes. Amíg a Kárpátok hegytömegét le nem hordja az idő, addig a Kárpátok által körülhatárolt medencében lakó nép gazdasági, politikai és kulturális tekintetben ahhoz a szomszédjához lesz legközelebb, amelyik ennek a medencerend­szernek csaknem teljesen nyitott oldalán fekszik. Ezen a kapun vo­nult a magyarság közé a keresz­ténység, a nyugati civilizáció, innen indult ki a török általi elnyomatás alól való felszabadítás nagy müve. Az utolsó 1000 éven keresztül újrakészült és a világháború foly­tán megtestesült északi- és dél­szláv csapdának összezárulását, a cseh-jugoszláv korridor megvaló­sulását a közbeékelődött magyar­ság csak akkor tudja megakadá­lyozni, ha Német-Ausztriával szemben az ellenséges céltudatos­sággal létesített ellentétet (Burgen­land) figyelmen kívül hagyva, kö­vetkezetesen hozzátapad a nyitott nyugati oldalon élő és előbb-utóbb egy testet alkotó germán tömbhöz. Mivel a csehszlovák-jugoszláv kor­ridor megvalósítására törekvés leplezetlen, azért Német-Ausztria a legközelebbi háborúban, ha ad­dig nem egyesülhet Németország­gal, Belgium sorsára jut. Azonban éppen a Német birodalommal való szomszédsága, de a 6.5 milliót el­érő népessége, veszélyeztetett ha­tárvidékének stratégiailag kedvező oro-hídrografiai viszonyai is (Thaya, Kárpátalji dombok, Drá­va, Stájer-Alpok) megfelelő ellen­állásra képesítik. Magyarország A jelenlegi Magyarország stra­tégiai helyzetét más alkalommal részletesebben vázoltam, azért ez alkalommal csak összegezem a vizsgálatok eredményeit. Határai csak Magyaróvár és Sátoraljaújhely közötti szakaszon nyújtanak kielégítő védelmet, a Dráva—Mura határszakasz védel­mi jelentősége korlátolt, a határ többi része pedig nyitott, ezért a hadviselő felek már az első naptól kezdve mozgásra vannak utalva. A vasúthálózat az állam köz­pontjából mintaszerű sugárszerű­séggel ágazik szét a határok felé, amelyeket 47 helyen metsz. A vasútak maximális teljesítményére alapított isochron-számítások azt mutatják, hegy a Miskolcról, Nyír­egyházáról, Debrecenből, Békés­csabáról, Űj dombóvárról és Szom­bathelyről a határ felé ágazó vo­nalak végállomásai az ország ter­rületéhez képest Budapesttől nagy távolságra vannak. Ezért az emlí­tett csomópontok teherbíróképes­ségét további kiépítéssel fokozni kell. A Nyírség felé irányuló és Debrecenen átvezető vonal zsúfolt­sága stratégiailag szükségessé teszi a szajol—nyíregyházi sza­kasznak kettős vágányra való ki­építését. Mivel a békeszerződés kö­vetkeztében a határokhoz vezető vonalak nagyrésze csonkán végző­dik, szükség van a határmenti kör­vasútak építésére. Kiemelkedik a Dombrád—Vásárosnamény—Fehér­gyarmat, Szeged—Kiskunhalas vo­nalak kiépítésének fontossága. A transverzális vasútak hiánva Ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom