Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 18. szám - Német birodalmi képviselők Budapesten

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. szeptember 16 miniszterelnöknél, aki a minisztériumba érkezett németeket a miniszteri fogadóteremben fogadta. Eöttevényi Olivér alelnök bemutatta a vendégeket a miniszterelnök helyettesnek, aki a többek között a következő beszéddel üdvözölte őket: — Örülök, hogy önöket Magyarországon üdvözölhetem, remélhetően jó benyomást szereztek eddig is az itteni viszonyokról. Tisztában vagyunk a tekintetben, hogy egy elvesztett háború és kétszeres forradalom után nem tudunk tökéletes képet nyújtani, de talán észrevették, hogy milyen erővel és szívóssággal dolgozunk azon, hogy a helyzetet konszolidáljuk és gazdasági életünket felvirágoztassuk. A kormány nevében van szerencsém önöket üdvözölni s azt kívánom önöknek, hogy utazásuk célját elérjék. A közmondás szerint a régi szerelem nem rozsdásodik be, és minket magyarokat és németeket régi szálak fűznek egymáshoz. Régi kötelékek állanak fenn már évszázadok óta Németország és Magyarország között és a sziveket nem lehet olyan könnyen elszakítani egymástól, mint ahogy a háború után országrészeket szakítottak szét. Érzelmeket nem lehet már öl-holnapra megváltoztatni, mint ahogy országhatárokkal tették. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Hölscher dr. a németek nevében megköszönte az üdvözlést s utalt arra, hogy Magyarország ép oly nehézségekkel küzd, mint Németország. A német parlamenti tanulmányozó csoport éppen azért jött Magyarországba, mert általánosan ismeretes, hogy a magyar nemzet milyen céltudatossággal és kitartással dolgozik a konszolidáción. Magyarországnak és Németországnak közös feladatokat kell teljesíteni, amelyeknek megoldására egyesült erővel kell törekedni. Különös elégtételéül szolgált neki az a szíves és meleg fogadás, amelyben a birodalmi németeket itt részesítették, s az ő részükről mindent el fognak követni, hogy a boldogulás érdekében a két ország minden nehézséget elhárítson útjából. A helyettes miniszterelnök ezután vai?mennyí német vendéggel kezet fogott és hosszasan társalgott velük. Előadás a Külügyi Társaságban Délután vendégeink a parlament épületét tekintették meg s nagy figyelemmel hallgatták a magyarázatokat. Különösen meghatotta őket Munácsy Honfoglalás képe, Tisza István arcképe, valamint a Tisza István gr. és Návay Lajos emléktáblái. Ezután a vendégek a Külügyi Társaság előadótermébe vonultak, ahol az elnöki emelvényen Eöttevényi Olivér ügyvivő alelnök üdvözlő szavai után Gratz Gusztáv dr. volt pénzügyminiszter tartotta meg előadását Magyarország gazdasági helyzetéről. Utána Jármuy Elemér államtitkár, a Duna-problémáról ta toü előadást. A vendégek mind a két előadást feszült érdeklődéssel hallgatták meg és csaknem valamennyien jegyzeteket csináltak a két túrta.mas és fölöttébb érdekes előadásról. Hozzá kell fűznünk, hogy a német vendégeink ez egész vendéglátás alatt sűrűn jegyezgettek és német alapossággal kérdezősködtek minden olyan közgazdasági, kulturális és szociális kt'-dés:ől, amelyek Magyarország helyzetét megvilágítják. Rövid eszmecsere fejlődött ki azután az előadásokról és este a vendégek a birodalmi német egyesület vendégeiül a városligeti Gundelféle vendéglőben vacsoráztak. A keddi program Kedden reggel vendégeink a Magyar Általános Hitelbank központi épületét és helyiségeit tekintették meg Salamon József, Kuncz Ottó és Gerber igazgatók kalauzolásával. A németek meglepődtek, hogy Budapesten ilyen hatalmas, modern pénzügyi palotát láthattak, amely nemcsak pénzügyi és gazdasági erőre vall, hanem szociális tekintetben is mintaszerű intézményekkel van fölszerelve. A Hitelbankból a Tudományos Akadémiába mentek, ahol Balogh Jenő volt ígazságügyminiszter, az Akadémia főtitkára és Ferenczy Zoltán dr. üdvözölte a vendégeket. Mindenekelőtt a Goetheszobát tekintették meg s a vendégek a legnagyobb meghatottsággal nézték sorra a nagy német költő levelezéseit, arcképeit s minden egyes emléket, amely Goethéhez fűződik. A Goethe-szoba, mint mondották, különösen maradandó emléket fog hagyni bennük, mert ebből is látják, Magyarország nagy kultúráját s azt a szimpátiát, amely Magyarországot Németországhoz fűzi. Az üdvözlések és köszönetek után a társaság újra autóba ült és a Szabadság-téren megtekintették az irredenta-szobrokat, a Szent Istvánszékesegyházat s azután az Andrássyúton végig a millenáris emlékoszlop megtekintése után a Mezőgazdasági Múzeumba hajtattak, ahol Paikert Alajos miniszteri tanácsos, igazgató fogadta és üdvözölte a vendégeket. Azután végigkalauzolta őket a múzeum valamennyi termében és mindenütt szakszerű magyarázatot adott. A múzeum tárlatai láthatólag nagy hatást tettek a németekre s a legmelegebb érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták meg az igazgató felvilágosításait. Vendégeink meleg köszönetet mondottak Paikert miniszteri tanácsosnak. Innen a Petőfi-térre mentek s onnan hajón Budafokra, ahol a m. kir. földmívelésügyi minisztérium mintapincéit tekintették meg. Itt Utassy Béla földmívelésügyi min. osztálytanácsos fogadta és üdvözölte a vendégeket, bemutatta a mintapincét s azután ebédhez ültek. Talán mondani sem kell, hogy a mintapince kitűnő, válogatott borai, a kecskeméti kadarkától kezdve a tokaji aszúig lelkes hangulatba hozták az egész társaságot. A németek elragadtatva kóstolgatták a bort, sőt rendeléseket is tettek. A társaság innen Törökbálintra ment. A Külügyi Társaság vacsorája Este x/2 9 órakor a Külügyi Társaság a német vendégek tiszteletére a margitszigeti Sziget Clubban vacsorát adott, amelyen Vass József miniszterelnökhelyettes is megjelent. Közéletünk kitűnőségeivel együtt 150 vendég ült a fehér asztal mellett. A lakoma során Eöttevényi Olivér alelnök rövid visszapillantást vetett a Külügyi Társaság múltjára, hangoztatván, hogy a Társaságnak hármas célja van. Nevezetesen a közönséget a külpolitikához közelebb hozni, tanítani és nevelni, második célja, hogy a külföld előtt tolmácsolja a magyar nemzet és magyar állam kívánságait és óhajtásait, és végül, hogy barátokat szerezzen a magyaroknak. Hegy milyen fontossága van az utóbbi célnak, elég arra utaini, hogy milyen súlyos következménye volt annak, hogy országunkat ellenségek vették körül, mint azt a háború és a trianoni béke mutatta. Sokkal többet kell dolgozni, mint a múltban. Arra kérte a német vendégeket, hogy baráti érzéseinket hascnló meleg érzéssel viszonozzák. (Nagy tetszés). Gratz Gusztáv a magyarországi németségről beszélt s fölöttébb érdekes beszédében utalt arra, hogy a magyarországi németeknek nincs lelkiismereti konfliktusuk, ők jó németek, jó magyarok és jó hazafiak. A magyarországi németek elsőbben is magyarok, másodsorban vallásukat ápolják és végül nem felejtik el, hogy német anyanyelvűek. A trianoni béke csak megszilárdította a hazai németség viszonyát a magyarokhoz és a súlyos csapás megedzette a hazafiságot a németekben. Reméli, hogy a német birodalmi képviselők látogatása ezt a megértést a magyarok és németek között elősegítette. A magyarországi németek helyzete bizonyos tekintetben hasonló az új házaspárhoz. Ha volna is talán még a szülőktől elszakadt leányzónak valamely kívánsága, azt bízni kell az új házaspárra, bízni kell a magyar nemzetre és a magyar államra és nem jó az anyós szerepét játszani, mert sokszor megrontja az új házaspár viszonyát. Bízni kell a jó szerencsére, mert a szerencse és a boldogság élteti csak ?, új házaspárt. Végül állandó megértést kíván a németek részéről. (Viharos taps és éljenzés harsant fel a kitűnő beszéd után.) Wild József képviselő az egyséI ges párt nevében üdvözölte a né-