Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 17. szám - Az International Law Association bécsi kongresszusa

1926. szeptember 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 tásnak fejlődési lehetőségeket biztosítanak. A hadsereg kifogástalan élelmezését Románia 40 millió q évi búzafölöslege, 5-5 millió szarvasmarhája, 3 millió sertése és 10 millió juha egyaránt biztosítja. (Folytatása legköz. számunkban.) Az International Law Association bécsi kongresszusa Irta Faluhelyi Ferenc dr., pécsi egyetemi tanár Ha valahol, úgy elsősorban ennek a lapnak hasábjain kell kidomborítanunk az International Law Association idei bécsi kongresszusának jelentőségét, amely első nagy összefogása volt a népek sorsát irányító jogászoknak és politikusoknak a világháború után. Magyar szempontból azonban ennek a kongresszusnak még fokozottabb jelentőséget adott nemcsak az a körülmény, hogy ez a találkozás egy velünk szomszédos és hozzánk hasonlóan legyőzött szegény és kis crszág fővárosában játszódott le, amelyet a történelmi nagyság napjaiban szoros politikai kötelékek is fűztek hozzánk, hanem főképen az is, hogy éppen e közelség miatt a magyar jogászság, főképen pedig az ügyvédi kar olyan tekintélyes számban képviseltethette magát és fellépésével, valamint tudományos közreműködésével is olyan súlyt tudott képviselni, amely mindenképen becsületére vált a magyarságnak. Az 1873-ban alapított angol eredetű International Law Association nemcsak a nemzetközi közjoggal, hanem általában az államok és nemzetek egymásközti érintkezésének szükségleteivel foglalkoznak, illetve e szükségletek kielégítésének módjait keresik és ezért a különböző államok magán-, kereskedelmi és váltójogi szabályai közti összeütközések kiküszöbölésére is törekszik. Széles alapokon felépült társulása ez a világ minden részéből toborzott jogászoknak, akik ha maguk nem is alkothatnak kötelező nemzetközi jogtételeket, az egyesület súlyával és képviselőinek tekintélyével ilyen jogtételek kialakításához mégis nagy mértékben hozzájárulnak. A társulat mostani 34. kongresszusa is, amely augusztus 5.-től 12.-éíg ülésezett a bécsi Handelskammerban, olyan gazdag programmot tűzött maga elé és albizottságaiban olyan komoly értékes munkát végzett, amely minden esetre nagy lépéssel fogja előbbrevinní a nemzetközi jogi érintkezés részleteinek tisztázása mellett a nemzetek közötti megértés lehetőségét és, — amint azt a magyar delegáció vezetője, Nagy Emil, volt igazságügyminiszter ismételten hangsúlyozta, — a nemzetközi igazság érvényre jutását is. Magyar szempontból az egyes bizottságok közül először is a nemzetközi büntetőtörvény szék felállításának kérdését megvitató bizottság vetett fel jelentősebb mozzanatokat. A magyar csoport képviselői először ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban kapcsolódtak bele nagyobb intenzitással a kongresszus munkájába. A magyarok ebben a kérdésben általában azt az álláspontot foglalták el, hogy Magyarországnak és így a magyar nemzetnek is, nincs semmi félteni valója a nemzetközi igazság érvényrejutásától és ezért a magyarság olyan nemzetközi büntető törvényszéknek létesítését, amely a nemzetközi igazság érvényrejutását őszintén szolgálná, egyáltalán nem ellenezné. Egyedül Vadász Imrének voltak a létesítendő törvényszékkel szemben aggályai, amennyiben ennek a törvényszéknek hatáskörét a Nemzetek Szövetségének egyezség-okmányával bizonyos mértékben összeütközőnek találta. A másik két magyar felszólaló, Auer Pál dr. és Nagy Emil, volt igazságügyminiszter ellenben a bíróság mellett nyilatkoztak. Auer Pálnak csupán a nemzetközi büntetendő cselekmények fogalmának hiánya miatt voltak a nemzetközi büntetőtörvényszékkel szemben bizonyos aggályai, míg Nagy Emil nagy hatást keltő beszédében éppen azt vitatta, hogy a nemzetközi jog kialakításában a tételes jogszabályok törvényi előkészítése egészen másodrangú szereppel bír, amennyiben a nemzetközi jog terén inkább a szokásnak angol mintára való jogalkotó ereje tapasztalható; éppen ezért tehát Nagy Emil véleménye szerint a nemzetközi anyagi büntetőjog is ki fog alakulni egy nemzetközi áreopág gyakorlatában anélkül, hogy azt előbb nagy gonddal kodifikálni kellene. A második nagy sikert a magyar képviselők a kisebbségi bizottságban érték el. Ezen bizottságban Magyary Géza dr., a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem külföldön is ismert nevű és nagy tekintélyű professzora, aki a kisebbségek védelmének kérdésében folyó eljárás módozatairól kodifikált törvénytervezetet is készített. A kongresszus elé terjesztett határozati javaslatában kimondotta a kisebbségi kérdésekben benyújtott petíciók szempontjából a kongresszus óhaját a nyilvánosság elvének elfogadására; amellett pedig kifejezésre juttatta azt a véleményt, hogy a Nemzetek Szövetsége a kisebbségi ügyekben eddig nem használta fel elegendő mértékben a hágai állandó nemzetközi bíróság intézményét és ennek következtében azon óhajnak adott kifejezést, hogy a kisebbségi ügyekben minden nézeteltérés nemzetközi jogi jellegének megfelelően, nemzetközi bíróság elé terjesztessék. Magyary professzor előterjesztése a magyar csoportnak a legteljesebb sikert hozta, amennyiben javaslatát a cseh és lengyel csoport képviselőinek ellenzése dacára is a kongresszus óriási többséggel és nagy lelkesedéssel a magáévá tette. A magyar képviselők azonban a többi bizottságok munkájában is élénk részt vettek. így a nemzetközi hitel jogi bizottságban Sichermann dr. terjesztett elő különvéleményt a valorizáció kérdésében. Nagy érdeklődést keltettek Jakobi Endre dr.-nak a nemzetközi magánjogi bizottságban tett előterjesztése, valamint Benyovits Lajos kúriai bírónak a tengerjogi bizottságban tett előterjesztései is. A légi-jogi bizottságban, amelynek elnöki székét Nagy Emil töltötte be, magyar régiről Baumgarten Nándor dr. volt közigazgatási bíró, Urbach dr. és Belatiny dr. szólaltak fel. A csődügyi bizottságban Doroghi dr. terjesztett elő magyar részről javaslatot, a csődügyi megegyezés tervezetének kiegészítésére, míg a magántulajdon védelmét tárgyaló bizottságban Arányi István dr. terjesztett elő nagyon lendületes beszéd kíséretében fontos kiegészítő javaslatot a kisebbségek tulajdonának védelméről. Magyar elnöke volt a tisztességtelen verseny kérdésével foglalkozó bizottságnak is, Baumgarten Nándor dr. volt közigazgatási bíró, egyetemi tanár személyében. Ebben a bizottságban az elnökön kívül a magyar delegáció nevében Beck Salamon dr. szólalt fel a külföldiek számára nyújtandó kölcsönös jogsegély érdekében. Végül a kereskedelmi ügyekben működő választott bíróság kérdésével foglalkozó bizottság ülésén magyar részről Jakobi Andor dr., a kül-