Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 15-16. szám - A katalánok elszakadó mozgalma

1926. augusztus 1—16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 0 volt, s mint szanitéc-önkéntes vonult be. Hadifogságba kerülve megkezdte Szibériában a cseh légió szervezését, majd Kolcsak megtette tábornokának és hadseregparancsnoknak, de amikor Kolcsak szerencsecsillaga hanaytlóban volt, cserbenhagyta Gajda és légióival viszszavonult a Csendes-Oceán partjáig. Vladivosztokból Franciaországon keresztül 1920-ban ért haza a légió. Gajda Párisban maradt, elvégezte a hadíiskolát, aztán 1922-ben kinevezték Kassára hadosztályparancsnoknak. Hivatalát azzal a napiparanccsal kezdte meg, hogy az összes tiszti asszonyok és családtagok csak csehül beszélhetnek. A mikor Benes Lengyelországgal megegyezett a Javorina ügyében a Népszövetségi döntés alapján, ő a kassai hadtesttel meg akarta szállni a lengyelek elöl a Javorinát. Ezt a kalandot, melyben a lengyel Zeligowski vílnai betörését akarta utánozni, a cseh kormány még idejében megakadályozta, valamint 1923 tavaszán is a magyarországi betörést, amikor Szedlacsek pénzügyőrnek Hidasnémetinél történt megöletése miatt fenyítő expedíciót akart Magyarországra vezetni. Ez a betörés úgy hiúsult meg, hogy a Lidove Noviny egy nappal korábban megírta, mielőtt a bevonulás megkezdődött volna. Ilyen előzmények után nem merték tovább Kassán hagyni, hanem felfelé buktatták. Prágában lett a vezérkar egyik oszlopa, s amikor Sirovy tábornok vezérkari főnök a mostani hivatalnok-kormányban honvédelmi miniszter lett, Gajdát nevezték ki helyére a vezérkar főnökének. Itt rögtön a 18 hónapi szolgálati idő bevezetését követelte és megkezdte nyíltan a fasiszta mozgolódások támogatását. A kormány aggodalommal nézte Gajdának egyes szélsőséges körökben egyre emelkedő népszerűségét és csak alkalmat keresett elmozdítására. Ez most következett be a független legionáriusok szokolkongresszusán. Gajda itt nagy beszédben hitet tett a fasiszta eszmék mellett, ugyanilyen szellemben cikket írt a Narodny Politikában is. Előzőleg Sirovy miniszter a véderőbizottság előtt visszautasította azt a vádat, hogy Gajda politizál és a fasisztákat támogatja, most ezután a nyílt szereplés után kénytelen volt elejteni Gajdát, szabadságolták s ebből a szabadságból a vezérkar főnökségébe már nem is kerül vissza, mert helyette Horák tábornokot szemelték ki a vezérkar élére. A katalánok elszakadó mozgalma Primo de Rivera nyilt hitvallást kíván Irta Péchy Horváth Rezső Madrid Katalónia, Spanyolország északkeleti része, amely majdnem akkora, mint a csonkává nyomorított Magyarország területe, a spanyol föld legszebb, legérdekesebb, legtermékenyebb és legértékesebb területei közül való. Lakossága, a cigányok nyelvéhez hasonlatos katalán nyelvet beszélő spanyol nép, rendkívül szorgalmas és értelmes, amely a legértékesebb üzemeket éppenúgy megteremtette szívós munkájával, mint ahogy narancsés olaj termő áldott földdé varázsolta át a cinóbervörös kősziklákkal teleszórt földjét. És Katalónia heves, lobbanékony természetű népe, mely mindig rakoncátlankodott és elégedetlenkedett, el akar szakadni az anyaországtól. A mozgalom már régi keletű s az autonómista többségből csakhamar kivált egy kisebb csoport, amely nem elégedett meg Katalónia önkormányzatának követelésével. Ez a csoport, amelynek vezére Macia, volt képviselő, a katalán terület teljes és végleges lecsatolását kívánja és követeli Spanyolország testéről. A katalánok elszakadó mozgalma élén egy hatalmas szervezet: a katalán liga áll, amelynek erős, népszerű és elterjedt szócsöve egy igen tekintélyes újság, a bálorhangú La Veu de Catalunya. A mozgalom voltaképpen azt akarja, hogy az összes katalánok-lakta területek a mai állami keretekből teljesen kiválva, önálló államtestté alakuljanak, amely aztán nemzetközi garanciával területi és állami függetlenséget kapjon. Az új kis állam államformájául a köztársaságot óhajtják, mint amely leginkább felel meg a katalán nép lelkének és vérmérsékletének. A katalánok-lakta területek terjedelme nem jelentékeny, alig pár ezer négyzetkilométernyi, a rajta fekvő számos nagyobb város, valamint a föld buja termékenysége miatt azonban hatalmas értéket líépvisel nemcsak a katalánok, hanem a spanyolok és a franciák szemében is. Katalónia ugyanis nem csupán Spanyolország területén fekszik, hanem Délfranciaország egy egész departement-íe is katalán terület, melyen a következő városok vannak: Perpignan (katalánosan: Perpinán), Port-Vendres, Cerbére és egy sereg hírneves, kiváló gyógyhatású tengeri fürdő, míg spanyol területen Gerona, Mataro, Fígueras, Olot, Empalme, Vich és Igualda a nevezetesebb katalán városok. Székhely a legnagyobb spanyol város és a legforgalmasabb spanyol kikötő: Barcelona. Barcelonában már töméntelenül sok vért és egyéb áldozatot követelt ez a szívós és elkeseredett mozgalom. Azok az ,,anarchista" és ,,kommunista" összeesküvések és zavargások, amelyeket Barcelonában időközönként lelepleznek és elfojtanak, voltaképpen a katalán nemzeti mozgalom időnkénti megmozdulásai. De kifelé, a külföld irányában ilyen elnevezést adnak neki a nemzeti heterogénségüket féltékenyen őrző spanyolok. A barcelonai zavargásokat mindig könyörtelen eréllyel, vasököllel fojtják el, amivel egy időre sikerül elejét venni a szeparatisztikus törekvések teljes kiérésének, de a mozgalmat, egy értékes és nagyrahivaíott nép függetlenség felé való vágyódását, természetesen' megfojtani és kiölni nem tudják. A szeparatista csoport vezére Macia, nemrégen oly merész és hangcs kezdett lenni, hogy komolyan fel akartak lépni ellene. Macia azonban idejében megneszelte ezt és átszökött a határon, a franciaországi Perpignan-ba, amely szintén katalán lakosságú. A spanyolországi Radics István most francia földről irányítja és szítja a mozgalmat s tüzel a mozgalom sikere érdekében és Primo de Rivera ellen, aki természetesen nem híve sem az autonómiának, sem a szeparációnak, hiszen izig-vérig centralista. A katalánok mozgalma nemrég ismét feléledt és most kissé erösebb miht azelőtt volt. Ez természetesen nem hagyja pihenni Primo de Riverát, az új kormánynak is miniszterelnökét, aki a maga részéről közvetlen közelről ismeri a mozgalmat és a katalán népet, hiszen tudvalevően hosszú éveket töltött Katalónia fővárosában, Barcelonában, amelynek térparancsnoka volt, mikor direktóriumát megalakította. Primo de Rivera az Union Patriotico (Rivera pártja: „spanyol nemzeti egyesülés") minapi hatalmas bankettján, amelyet az új kormány tiszteletére rendeztek, kijelentette, hogy nem tudja komolyan venni a mozgalmakat. Ismeri —'úgymond — a katalán népet, becsüli és szereti s tudja róluk, hogy spanyol lelkük van. Csak egy szánalmas kisebbség az, amely el akar