Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 13. szám - Amerika az imperializmus útján. Annektálni akarja a Fülöp szigeteket

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. július 1 volt az első világ jamboree, ezen lett Csonka-Magyarország Ameri­ka és Anglia után a harmadik a vi­lágversenyben 33 nemzet között. Ezt a hirt, ezt a nagy magyar pro­pagandát szerte vitte cikkor a táv­iró a világ minden tájára. Ezidén Nemzeti Jamboree-t akar­nak rendezni a magyar cserkészek. A Magyar Cserkész Szövetség kül­ügyi bizottságának előadójától, Molnár Frigyes divtól értesültünk a Nagy tábor összes mozzanatairól. A tábor helye Budapest közepé­től 7 km-re levő újpesti Népsziget. A Nagytáboron résztvevő 6—7000 cserkész július 2—10. érkezik Bu­dapestre és felépíti a táborát, a sá­tor-várost, hogy mire július 10-ike elérkezik, a cserkészeket megláto­gatni érekző közönség, az egész tá­bort teljesen készen találja. A tábor alkalmat akar adni ar­ra, hogy a magyar cserkészfiuk egymást megismerhessék és a vi­dék meglássa az ország fővárosát is. A már eddig jelentkezett 8000 főnyi táborozónak a nagy többsége az ország legkülönbözőbb vidéké­ről kerül egybe a táborba, így Mis­kolc 150, Békéscsaba 500 látogatót jelentett be, ami idegenforgalmi szempontból is jelentős esemény­nek minősíthető. Az Idegenforgalmi és Utazási rt. és vezérigazgatójának Bársony Oszkárnak lelkes közreműködése biztosította annak a lehetőségét is, hogy a vidéki és külföldi menet­jegyirodák és egyéb külföldi kap­csolatok révén mennél szélesebb körben kerüljön nyilvánosságra a Nagytábor terve. Az erre vonatko­zó magyar ismertetés, mely valósá­gos kátéja a cserkész eszmének, négy nyelven közel egy millió pél­dányban hirdeti a Tábor tervét. Ennek a propagandának és a kül­ügyminisztérium megértő támoga­tásának az eredményeképpen, úgy­szintén az összes vasúti és hajózási társulatoknak a legmesszebbmenő utazási kedvezményei folytán oly nagymérvű érdeklődést eredmé­nyezett már eddig is a nagyközön­ség körében, hogy az minden vára­kozást fölülmúlt. A külföldi cserkészvezetők sorában töb­bek közül bejelentették részvételüket: A világ föcserkésze és a mozgalom megalapítója Baden-Powell helyettese Lord Hampton, az állandó nemzetközi bi­zottság tagja Teuber, Wilczek gróf osztrák, Viletti dr. olasz, Bonstetten svájci fő­cserkészek, Selim Sirri bég a török köz­oktatásügyi minisztérium testnevelési osz­tályának előadója, míg Ausztria, Anglia, Bulgária, Dánia, Amerika, Franciaország, Island, Japán, Lengyelország, Lettország, Németország, Svájc és Törökország kisebb­nagyobb egységekkel jelentették be rész­vételüket. A Magyar Külügyi Társaság a maga részéről készséggel vállalko­zott arra, hogy ezeknek a külföldi előkelőségeknek fogadásában és kalauzolásában résztvegyen. A Társaság hazafias megértéssel üdvözli a Nagytábort és mélyen átérzi a cserkésznevelésben rejlő erők jelentőségét, örömmel támo­gatja azt a mozgalmat,1 amely a magyar géniusz legszebb megnyil­vánulására ad idegenek által is megérthető alkalmat. VILÁGKRÓNIKA Franciaország Hosszas vajúdás után június 23-án megalakult a tizedik Briand­kormány, amely Franciaország fe­nyegető pénzügyi helyzetére való tekintettel végül is belement abba, hogy Caillaux, a miniszterelnök he­lyettese, aki egyúttal a pénzügymi­niszteri tárcát is vállalta, bizonyos diktatórikus hatalmat kapjon prog­rammjának megvalósítására. Az új kormány névsora a következő: Mi­niszterelnök és külügyminiszter: Briand. Pénzügyminiszter és helyet­tes miniszterelnök: Caillaux. (Radi­kális). A pénzügyminiszter mellé beosztott két államtitkár: kincstári: Dubois; költségvetési: Pietri. Igaz­ságügyminiszter: Laval. (Független szoc.) Belügyminiszter: Durand. (Radikális). Hadügyminiszter: Guil­laumat tábornok. Tengerészetügyi miniszter: Leygues. (Baloldali közt.) Kultuszminiszter: Nogaro. (Radikális). Állami munkaügyi mi­niszter: Dániel Vinceno. (Baloldali radikális). Kereskedelemügyi mi­niszter: Chapsal. (Radikális). Mun­kaügyi miniszter: Durafour. (Radi­kális). Gyarmatügyi miniszter: Per­rier. (Radikális). Mezőgazdaság­ügyi miniszter: Binet. (Radikális). Nyugdíjügyek minisztere: Bour­dain. (Baloldali radikális). A Ban­que de Francé által mult év decem­berében megszavazott nyolcmilliárd kölcsönből már csak egymilliárd áll rendelkezésre. Minthogy ez az összeg távolról sem elegendő a folyó kiadások fedezésére, nagyon való­színű, hogy az új pénzügyminisz­ternek a kamarától és a szenátustól engedélyt kell kérnie a bankjegy­nyomda újabb megindítására. Ez volt az oka annak, hofiv az egyes politikusok, akiket Briand és Herrioi a pénzügyminiszterség vállalására fölkértek, Bokanowskin, Doumeren keresztül Poincaréig, amikor megis­merték a valódi helyzetet, az utolsó pillanatban visszaléptek. Caillaux az egyetlen politikus, aki vállalko­zott és oki szakítani fog az illúziók politikájával, amellyel a francia né­pet a mai súlyos helyzetbe hozták Ez azonban nem fog komolyan nagy politikai megrázkódtatások nélkül végbemenni és így már a legköze­lebbi hetekben igen nagy meglepe­tésekre kell felkészülve lenni. KÖZGAZDASÁG Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság folyó évi június hó 26-án tartotta 1925. üzletévi rendes közgyűlését, amely az évi nyereséget 1.765,571.000 korona és az osztalékot pedig 125.000 koronában ál­lapította meg. Az Első Dunagőzhajózási Társaság igazgatótanácsának anapokban tartott ülé­sén előterjesztették az 1925. évi június 4-én kelt aranymérlegtörvény alapján megszerkesztett 1925. évi január elsejére szóló megnyitó-mérleget, amely 96,922.329 schilling összegű vagyontételt és 59,202.329 schilling összegű tehertételeket mutat fel. Javasolták, hogy a fennmaradó 37,720.000 schilling összegű saját vagyont felerész­ben (18,860.000 schilling) részvénytőke, felerészben pedig tőketartalék gyanánt mutattassék "ki és hogy az eddig kibocsá­tott 235.750 darab részvény névértékét darabonként 80 schillingben állapítsák meg. Határozatban kimondották, hogy a június 30-ára egybehívandó közgyűlés elé az a javaslat terjesztessék, hogy a tarta­lékalapnak alapszabályszerűen 84.880.94 schilling összeggel való dotálása és az igazgatótanácsra eső 16.976.19 schilling összegű jutalék elkülönítése után osztalék fejében részvényenként 4 schillinget, azaz 943.000 schillinget osszanak fel és a fenn­maradó 322.547.55 schilling összeget új számlára vigyék át. A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­hajózási R. T. a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter által jóváhagyott 1925. évi zárszámadásait az igazgatóság folyó évi június hó 14-én tartott ülésében vég­legesen megállapította és a közgyűlés ide­jét folyó évi június hó 30-án, 11 órára tűzte ki. A zárszámadások szerint az 1925. év tiszta nyeresége 428,485.064 ko­rona 04 fillér összeget tesz ki, mely ösz­szegből a társaság osztalékot nem fizet. Ezen nem kedvező eredmények oka a középeurópai súlyos gazdasági helyzet, továbbá a kedvezőtlen időjárás, amely­nek következtében a hajózás mintegy négy hónapig szünetelt. Ezenkívül a tár­saság szerződéses hajózási szolgálatának a változott viszonyok folytán szükséges újraszabályozása sem történt még meg. MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon: 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ara: Egész évre: 60.000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom