Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 13. szám - Páneurópai Unió

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926, július 1 széles a Csendes-Oceán. A franciákat ebben a formában szintén hidegen hagyja a mozgalom, legfeljebb hivatalos köreik veszik tekintetbe, mint esetleges sakkhúzásra alkalmas tényezőt, hogy pedig Mussolini Olaszországa miképp gondolkodik Páneurópáról, ha ugyan egyáltalában gondolkodik róla, az könnyen elképzelhető. A kis győztes államok nagy érdeklődése pedig ily körülmények között egyelőre inkább gyanút keltő, mint megnyugtató. 2. különbséget kell tenni politikusok és jóhiszemű politikai álmodozók között. A páneurópai mozgalomnak programja ma még igen ködös valami, gyakorlati megoldása ezerféleképp elképzelhető, s a program első pontos körvonalazása a jövő őszi első konferenciájukon várható. Addig bizonyos óvatosság nem árt, mert nem lehet tudni elszánt és ravasz politikusok nem fogják-e a politikai álmodozókat akarattikon kívül oly irányba terelni, aminőbe azok nem is szándékoztak volna menni. 3. tekintve, hogy a nemzetek szövetsége részéről bizonyos ellenérzés mutatkozik a páneurópai mozgalom iránt, mert némi joggal mutatnak reá, hogy Európa elkülönülésének eszméje csak azok malmára hajtja a vizet, akik Amerikában eddig is az Európától való teljes szakítás politikáját hirdették — kérdés, vájjon az új mozgalom, mai formájában nem fogja-e az erők egyesítése helyett az erők további szétforgácsolását eredményezni. 4. a páneurópai mozgalomnak nagyon kell vigyáznia arra, hogy ne kerüljön ellentétbe a nemzeti gondolattal; csak a nacionalizmus szabad érvényesülésén felül jelenthet egy magasabb rendű testvériséget, s ha azt szem elől téveszti, kimondotta saját magára a halálos ítéletet. 5. éppen így biztos kudarc vár a mozgalomra, ha bizonyos irányok, belpolitikai frakciók kisajátítják önös céljaikra és nem sikerül zászlója alá tömöríteni, politikai pártállásra való tekintet nélkül, a nemzet szellemi vezérkarának legjavát. 6. magyar részről — mielőtt végképp elköteleznők magunkat ennek az irányzatnak — kétségtelen biztosítékot kell szereznünk, hogy Páneurópa, vagy az Európai Egyesült Államok semmi formában nem jelenthetik a trianoni határok megrögzítését. 7. a csoport megalakulásakor egyes szónokok kidomborították a mozgalom pacifista jellegét. A pacifizmus alapjában a legszebb, legnemesebb gondolatok egyike, de —• újból hangoztatjuk — Európa ma győzőkből és legyőzöttekből áll s mi csak ismételhetjük Alphonse Karr elmés visszavágását, amikor valaki azt fejtegette előtte, hogy a halálbüntetést el kellene törölni, mert hiszen az is gyilkosság. — Helyes, felelte Karr, de kezdjék előbb a gyilkos urak. Ha a győztes hatalmak, — ide számítva az előbb-utóbb magukhoz térő oroszokat is — reátérnek a pacifizmus útjára, akkor — és csak akkor — örömmel nyomukba szegődhetünk mi is. Radísícs Elemér. Június 24-én tartotta alakuló közgyűlését a Páneurópai Unió magyarországi szervezete. Józan Miklós unitárius püspök elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a Páneurópa eszméje a kiengesztelődés útját jelenti a nemzetek között. Elvezet bennünket abba a birodalomba, ahol nincsen fajok, felekezetek, osztályok, nemzetek közötti ellentét, csak egy van: az Isten gyermeke: az ember. Utána Rainprecht Antal dr. nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Ismerteti a Páneurópa-mozgalom jelenlegi állását, mely győzőknél és legyőzötteknél, radikális és konzervatív körökben egyaránt igen szép eredményekre tekinthet. A gazdasági és politikai anarchia csak a bolsevizmus szellemének tesz jó szolgálatot. A huszonhat részre tagolt Európa nem versenyképes az Egyesült Államok, a Brit birodalom és az Orosz szovjet államszövetségekkel szemben. Részletes programot nem adhat, mert erről az októberi, Wienbe egybehívott első páneurópai kongresszus lesz hivatott dönteni. Az a három pillér, melyen az egész konstrukció felépül s amelyen már változtatás nem történhet, az államszövetségi békepaktum kötelező és általános leszereléssel, a kisebbségi védelem a nemzeti egyenjogúság elvének biztosítása mellett, Európa gazdasági szanálása közös vámterülettel. Nincs igazuk azoknak, akik hazafias aggályokat hangoztatnak eziránt, mert Páneurópa ma az egyedüli kivezető út, mely a vérlázító trianoni határok lebontásával újból megindítja ezeréves történelmünkkel igazolt egységes és egybetartozó régi Magyarországunk organizmusában a gazdasági vérkeringés és kultúránk akadálytalanul érvényesülhet mindazon területeken, ahol magyarok laknak. Három és félmillió elszakított magyar testvéreinket újra keblünkre ölelhetjük. Határszéli városaink új életre pezsdülnének, Budapest a keleti kereskedelem világvárosává válna. Páneurópa tehát a nemzeti elvvel nem ellenkezik. De nem ellenkezik a vallással sem. Példa erre az osztrák Páneurópi Unió elnöke: Seipel prelátus volt kancellár, aki most Amerikában van az eucharisztikus nagygyűlésen, példa a mi felejthetetlen volt vezérünk, Giesswein Sándor, bizonyítéka ennek továbbá az itt köztünk megjelent Józan Miklós püspök úr személye is. Rainprecht beszéde után Józan elnök indítványozta a megalakulás kimondását, majd Fenyvessy László dr. felolvasta az alapszabálytervezetet, melyet a közgyűlés elfogadott, ennek értelmében elnökül választották dr. Lukács György v. b. t„ t, nyug. min., nemz. gyűl. képviselőt, aki elfoglalta az elnöki széket s a következő elnöki székfoglalót tartotta. A Trianon által teremtett helyzet egyedüli orvoslását a páneurópai megoldás jelentené. A páneurópai tervezetet csupán két szempontból óhajtja megvilágítani. Ezek egyike: ellenkezik-e a Népszövetséggel. A Népszövetség őszinte hívének mondja magát, de el kell ismerni, hogy mai szervezetében tökéletlen. Az újjászervezése csakis Páneurópa mintájára az államok kontinentális szövetségeinek tagozódása mellett történhet. Másik szempont, melyből vizsgálni óhajtja ezt a kérdést: vájjon tényleg állandósítaná-e a trianoni béke teremtette helyzetet, miként egyesek hiszik. Meg kell itt gondolni azt, hogy Páneurópa devalválná a határok jelentőségét és ez megkönnyítené a revízió útját, egyesítene bennünket elszakított testvéreinkkel és ezért valamennyiünknek kötelessége ezt a mozgalmat támogatni. Közli a megjelentekkel, hogy a szociáldemokrata párt értesítette az előkészítő bizottságot rokonszenvéről, de egyelőre még nem csatlakoztak, mert a pártvezetőség ez ügyben még nem határozott. Minthogy a határozat előreláthatólag a csatlakozás mellett fog dönteni, indítványozza, hogy a közgyűlés úgy az elnöki tanácsban, mint a választmányban adjon szabad kezet az elnökségnek a szociáldemokraták csatlakozása esetén velők a számukra fenntartott helyek betöltésére. Miután a közgyűlés ezt elfogadta, megválasztották az elnöki tanács tagjait. Ügyvezető alelnökül dr. Rainprecht Antal képviselőt, vezértitkárnak dr. Fenyvessy László tanárt választották. Felszólaltak még Tóth István, György János, az ismert rákosligeti mezítlábas apostol és az esperantisták budapesti csoportjának kiküldöttje. Megnyílt a román parlament Június 25.-én nyitotta meg a király rövid trónbeszéddei a július l-ig terjedő rendkívüli parlamenti időszakot, melyre a két Ház a májusi és júniusi uj választások alapján ült össze. A lelépő Bratianukormány uralma utolsó napjaiban megszavaztatta az uj választói törvényt, mely teljesen szakit az eddigi aránylagos képviseleti rendszerrel és új egységes választási eljárást állapított meg az eddig a királyságban, Erdélyben, Bukovinában és Besszarábiában fennálló külön-külön eljárások helyett. Az alkotmánytörvény szerint az új választójogi törvény megszavazása után a parlamentet rögtön fel kell oszlatni és az új választásokat kiírni. A liberális párt remélte, hogy ő