Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 13. szám - A genfi határozat. Magyarország felszabadulása a pénzügyi ellenőrzés alól

1926. július 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1 3 megjegyeznünk, hogy az irányunk­ban való délszláv politika megválto­zását egyelőre semmi pozitívum nem árulja el. Amit mi itt közöl­tünk, lehet érdekes, világpolitikai Az 1924. évi V. és IX. törvény­cikkekben megállapított két és fél­évi szanálási idő lejárván, a Nem­zetek Szövetségének Tanácsától a magyar kormány a júniusi üléssza­kon kérte az államháztartás ellen­őrzésének megszüntetését. Heteidg elkeseredett vitára adott alkalmat a magyar és külföldi sajtóban egy­aránt a Nemzetek Szövetségének döntése. Az elsősorban érdekelt Magyarország és a kölcsönt nyújtó Anglia és Amerika komoly lapjai mind beismerték, hogy a magyar kormánynak ez az akciója teljes sikerrel járt. A kisentente és az általa befolyásolt francia sajtó egy része azonban máig is makacsul a határozat alakiságában a maga óhajtását erőszakosan belemagya­rázva azt hirdeti, hogy kudarccal járt Magyarországra nézve a genfi határozat. Amagyar sajtó elenyé­szően kis része politikai pártszem­pontoktól vezettetve megkísérelte ennek az ellenséges magyarázat­nak ráerőszakolását a magyar köz­véleményre is. A vita máig sincs lezárva s így szükségesnek látszik, hegy lapunk, mely pártszempon­toktól teljesen mentes, a kérdés teljes komplexumát áttekintve ma­gukból a tényekből tisztázza, mi történt Genfben és milyen követ­kezményekkel jár az Magyaror­szágra nézve. A jogszabályok vi­lágánál kell megvizsgálnunk ezt a problémát, hogy tiszta képet kap­hassunk a magyar államháztartás nemzetközi vonatkozásairól. A londoni protokollum 1922-ben és 1923-ban Magyar­ország olyan pénzügyi nehézsé­gekbe jutott a világháború és két forradalom likvidálása, az ország területének megcsonkítása, gaz­dasági erőforrásainak elvesztése és. a szomszédok rosszakaratú gazdasági politikája miatt, hogy a maga erejéből az államháztartás egyensúlyát már helyre nem állít­hatta. Nem elszigetelt jelenség ez, átesett rajta először Ausztria, most jutott ebbe a stádiumba a szintén legyőzött és sokkal ked­vezőbb helyzetben maradt Bul­gária és mint a jelek mutatják, az u, n. győztes államok is sorra ke­rülnek. hátterénél fogva plauzibilis is, de ez egyelőre mind csak hangulat és nem valóság. Hangulatokra pedig külpolitikát nem fognak bazirozni még a jó naiv magyarok sem! A magyar kormány 1923 elején megkezdte már a diplomáciai és pénzügyi előkészítő tárgyaláso­kat, hogy az államháztartás és gazdasági élet szanálására külföl­di kölcsönt vehessen fel. A tria­noni béke folytán jóvátételi ter­hekkel lévén lekötve Magyaror­szág minden jövedelme, külföldi kölcsönt csak a jóvátételi kötele­zettség fizetése alól való időleges felmentés alapján lehetett külföl­di kölcsönt találni. Egy ekkora diplomáciai akciót magántőkés vagy egy állam nem hajthatott végre, így aztán csak a Nemzetek Szövetsége nyújthatott lehetősé­get a kölcsönhöz. A jóvátételi ter­hek felfüggesztését sikerült is biz­tosítani. A kisentente midenesetre meg­lehetős zsarolást követett el, mig megadta hozzájárulását, így pl. Romániával szemben le kellett mondanunk negyven milliárdos kárkövetelésünkről az 1#19. évi megszállás idejéből. Amikor végre megvolt a jóvátételben részesedő államok hozzájárulása az angol, amerikai és kisebb részben közép­európai piacokon ki lehetett bo­csátani egy 250 millió aranyko­ronás kölcsön jegyzésére a fel­hívást. A londoni I. protokollum ren­dezte a pénzügyi előfeltételeket, a II, protokollum a politikaiakat. Magyarország mai területét az aláírók garantálták, Magyaror­szág lekötötte a kölcsön födöze­téül a vám, cukoradó, só- és do­hánymonopólium bevételét. A köl­csön feltételei közt szerepelt az is, hogy Magyarország államház­tartását a Nemzetek Szövetségé­nek ellenőrzése alá helyezi mind­addig, míg az költségvetésének egyensúlyát és pénzének stabili­tását megállapítva, ez alól fel nem menti. Az államháztartás ellenőr­zésére Smith Jeremiás amerikai szakembert delegálta a Nemzetek Szövetsége. Ugyancsak a londoni protokollum megkövetelte, hogy állami jegybankot állítson fel Ma­gyarország és ennél pénzügyi ta­nácsadóként, de voltaképen ellen­őrzési hatáskörrel Síepmant, az Angol Bank kiküldöttjét helyez­ték el. Az ellenőrzés még ezzel sem ért véget. A Nemzetek Szövetségének Ta­nácsa bizalmi férfiakat jelölt ki. akiknek feladata, hogy a kölcsön­cimletek tulajdonosainak érdekét képviseljék. Magyarország a? 1924. évi IV. törvénycikkben be­cikkelyezett londoni protokollum 9-ik cikke alapján hozzájárult ah­hoz, hogy ezek a bizalmi férfiak feladatukat mindaddig teljesíthes­sék, mig a kölcsönnek valamennyi része és a vele kapcsolatos vala­mennyi felszólamlás elintézést nem nyer. Amennyiben a főbiztos megbízatása letelik, az őt megil­lető hatáskör ezekre a bizalmi férfiakra száll át. De megállapítottak egy ellenőr­ző testületet is a londoni proto­kollum 8-ik cikkében. Egy párisi ellenőrző bizottságot, amelyet a jóvátételi bizottság jelöl ki, hogy a trianoni szerződésben a jóváté­teli bízottságra ruházott jogokat a kölcsön folytán minden sérelemtől biztosítsa. Hogy indokolt volt-e ez a rette­netes ellenőrzés 250 millió arany­koronás kölcsönért, arról eltér­hetnek a vélemények, az azonban bizonyos, hogy Magyarország ilyen ellenőrzés alatt kapta csak meg a szanálási kölcsönt, mindennek tehát az egyezmény szerint alá kellett vetnie magát. Kötelezte továbbá magát, hogy az egész köl­csönt csakis költségvetési deficit­jének fedezésére fordítja, hogy megtesz minden keresztülvihetőt bevételeinek és kiadásainak el­lensúlyba hozására, így pl. elbo­csátja tisztviselőinek és állami al­kalmazottainak egy részét stb. A kölcsönt, melyet a külföld pár óra alatt többszörösen túl­jegyzett, csak részletekben bo­csájtották és bocsájtják a magyar államháztartás rendelkezésére. Legelőbb is rendezni kellett több kisebb külföldi tartozást, aztán egy 30 milliós belföldi kölcsönnel felállította Magyarország a Nem­zeti bankot, megszüntette a deviza központot és a jegykibocsájtó inté­zetet és a Nemzeti Bank az állam­mal együtt felállította a bankjegy­nyomdát és pénzverdét. A kibo­csájtott állami fedezetének a lon­doni protokollum szerint 20 szá­zalékot kellett képviselni. A szanálás eredménye A kölcsön kibocsájtásakor sen­kisem merte volna remélni, hogy még államháztartási feleslegek is lesznek. így nem is intézkedtek arról, hogy mi sorsa legyen a köl­csön maradványának, minthogy az egész kölcsönnek a költségvetési A genfi határozat Magyarország {elszabadulása a pénzügyi ellenőrzés alól

Next

/
Oldalképek
Tartalom