Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 13. szám - A genfi határozat. Magyarország felszabadulása a pénzügyi ellenőrzés alól

1926. július 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1 3 megjegyeznünk, hogy az irányunkban való délszláv politika megváltozását egyelőre semmi pozitívum nem árulja el. Amit mi itt közöltünk, lehet érdekes, világpolitikai Az 1924. évi V. és IX. törvénycikkekben megállapított két és félévi szanálási idő lejárván, a Nemzetek Szövetségének Tanácsától a magyar kormány a júniusi ülésszakon kérte az államháztartás ellenőrzésének megszüntetését. Heteidg elkeseredett vitára adott alkalmat a magyar és külföldi sajtóban egyaránt a Nemzetek Szövetségének döntése. Az elsősorban érdekelt Magyarország és a kölcsönt nyújtó Anglia és Amerika komoly lapjai mind beismerték, hogy a magyar kormánynak ez az akciója teljes sikerrel járt. A kisentente és az általa befolyásolt francia sajtó egy része azonban máig is makacsul a határozat alakiságában a maga óhajtását erőszakosan belemagyarázva azt hirdeti, hogy kudarccal járt Magyarországra nézve a genfi határozat. Amagyar sajtó elenyészően kis része politikai pártszempontoktól vezettetve megkísérelte ennek az ellenséges magyarázatnak ráerőszakolását a magyar közvéleményre is. A vita máig sincs lezárva s így szükségesnek látszik, hegy lapunk, mely pártszempontoktól teljesen mentes, a kérdés teljes komplexumát áttekintve magukból a tényekből tisztázza, mi történt Genfben és milyen következményekkel jár az Magyarországra nézve. A jogszabályok világánál kell megvizsgálnunk ezt a problémát, hogy tiszta képet kaphassunk a magyar államháztartás nemzetközi vonatkozásairól. A londoni protokollum 1922-ben és 1923-ban Magyarország olyan pénzügyi nehézségekbe jutott a világháború és két forradalom likvidálása, az ország területének megcsonkítása, gazdasági erőforrásainak elvesztése és. a szomszédok rosszakaratú gazdasági politikája miatt, hogy a maga erejéből az államháztartás egyensúlyát már helyre nem állíthatta. Nem elszigetelt jelenség ez, átesett rajta először Ausztria, most jutott ebbe a stádiumba a szintén legyőzött és sokkal kedvezőbb helyzetben maradt Bulgária és mint a jelek mutatják, az u, n. győztes államok is sorra kerülnek. hátterénél fogva plauzibilis is, de ez egyelőre mind csak hangulat és nem valóság. Hangulatokra pedig külpolitikát nem fognak bazirozni még a jó naiv magyarok sem! A magyar kormány 1923 elején megkezdte már a diplomáciai és pénzügyi előkészítő tárgyalásokat, hogy az államháztartás és gazdasági élet szanálására külföldi kölcsönt vehessen fel. A trianoni béke folytán jóvátételi terhekkel lévén lekötve Magyarország minden jövedelme, külföldi kölcsönt csak a jóvátételi kötelezettség fizetése alól való időleges felmentés alapján lehetett külföldi kölcsönt találni. Egy ekkora diplomáciai akciót magántőkés vagy egy állam nem hajthatott végre, így aztán csak a Nemzetek Szövetsége nyújthatott lehetőséget a kölcsönhöz. A jóvátételi terhek felfüggesztését sikerült is biztosítani. A kisentente midenesetre meglehetős zsarolást követett el, mig megadta hozzájárulását, így pl. Romániával szemben le kellett mondanunk negyven milliárdos kárkövetelésünkről az 1#19. évi megszállás idejéből. Amikor végre megvolt a jóvátételben részesedő államok hozzájárulása az angol, amerikai és kisebb részben középeurópai piacokon ki lehetett bocsátani egy 250 millió aranykoronás kölcsön jegyzésére a felhívást. A londoni I. protokollum rendezte a pénzügyi előfeltételeket, a II, protokollum a politikaiakat. Magyarország mai területét az aláírók garantálták, Magyarország lekötötte a kölcsön födözetéül a vám, cukoradó, só- és dohánymonopólium bevételét. A kölcsön feltételei közt szerepelt az is, hogy Magyarország államháztartását a Nemzetek Szövetségének ellenőrzése alá helyezi mindaddig, míg az költségvetésének egyensúlyát és pénzének stabilitását megállapítva, ez alól fel nem menti. Az államháztartás ellenőrzésére Smith Jeremiás amerikai szakembert delegálta a Nemzetek Szövetsége. Ugyancsak a londoni protokollum megkövetelte, hogy állami jegybankot állítson fel Magyarország és ennél pénzügyi tanácsadóként, de voltaképen ellenőrzési hatáskörrel Síepmant, az Angol Bank kiküldöttjét helyezték el. Az ellenőrzés még ezzel sem ért véget. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa bizalmi férfiakat jelölt ki. akiknek feladata, hogy a kölcsöncimletek tulajdonosainak érdekét képviseljék. Magyarország a? 1924. évi IV. törvénycikkben becikkelyezett londoni protokollum 9-ik cikke alapján hozzájárult ahhoz, hogy ezek a bizalmi férfiak feladatukat mindaddig teljesíthessék, mig a kölcsönnek valamennyi része és a vele kapcsolatos valamennyi felszólamlás elintézést nem nyer. Amennyiben a főbiztos megbízatása letelik, az őt megillető hatáskör ezekre a bizalmi férfiakra száll át. De megállapítottak egy ellenőrző testületet is a londoni protokollum 8-ik cikkében. Egy párisi ellenőrző bizottságot, amelyet a jóvátételi bizottság jelöl ki, hogy a trianoni szerződésben a jóvátételi bízottságra ruházott jogokat a kölcsön folytán minden sérelemtől biztosítsa. Hogy indokolt volt-e ez a rettenetes ellenőrzés 250 millió aranykoronás kölcsönért, arról eltérhetnek a vélemények, az azonban bizonyos, hogy Magyarország ilyen ellenőrzés alatt kapta csak meg a szanálási kölcsönt, mindennek tehát az egyezmény szerint alá kellett vetnie magát. Kötelezte továbbá magát, hogy az egész kölcsönt csakis költségvetési deficitjének fedezésére fordítja, hogy megtesz minden keresztülvihetőt bevételeinek és kiadásainak ellensúlyba hozására, így pl. elbocsátja tisztviselőinek és állami alkalmazottainak egy részét stb. A kölcsönt, melyet a külföld pár óra alatt többszörösen túljegyzett, csak részletekben bocsájtották és bocsájtják a magyar államháztartás rendelkezésére. Legelőbb is rendezni kellett több kisebb külföldi tartozást, aztán egy 30 milliós belföldi kölcsönnel felállította Magyarország a Nemzeti bankot, megszüntette a deviza központot és a jegykibocsájtó intézetet és a Nemzeti Bank az állammal együtt felállította a bankjegynyomdát és pénzverdét. A kibocsájtott állami fedezetének a londoni protokollum szerint 20 százalékot kellett képviselni. A szanálás eredménye A kölcsön kibocsájtásakor senkisem merte volna remélni, hogy még államháztartási feleslegek is lesznek. így nem is intézkedtek arról, hogy mi sorsa legyen a kölcsön maradványának, minthogy az egész kölcsönnek a költségvetési A genfi határozat Magyarország {elszabadulása a pénzügyi ellenőrzés alól