Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 2. szám - Anglia és a magyar szabadságharc

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA ív^b. január 16 hónapra rendszeresített kurzusok formájában a nagy közönségnek szükségletét kiegészítse. Hangsiilyozza, hogy itt nem annyira diplomata nevelésről van szó, mint inkább arról, hogy a magyar nagyközönség az egész külügyi tevékenység lényegét és alapelveit megismerhesse. A fősúlyt a környező államok politikai, földrajzi és közgazdasági struktúrájának ismertetésére vetné, de bekapcsolandónak tartaná a nemzetközi intézmények (Nemzetek Szövetsége, hágai nemzetközi döntőbíróság, genfi munkaügyi hivatal stb.) rész letes ismertetését, úgyszintén a legújabb kor történetét is. Ez a programm esténkint 2—3 órát véve számításba, három-négy hónapot felölelő kurzus keretében megvalósítható volna. Paikert Alajos helyesli az eszmét és rámutat arra, hogy ez mintegy folytatása annak a régi gondolatnak, melyet a Társaság három éven keresztül már korábban is megvalósított. Horváth Jenő melegen üdvözli a tervet és hangoztatja, hogy ilyen tanfolyam szervezése országos érdek. Ami a tanfolyam programmját illeti, az négy fő ágazatra oszolhatnák: 1. a köröttünk lévő államok ismertetése, 2. történelme, földrajza, 3. jogi ismeretek és 4. sajtóügy és a propaganda. Exakt munkára van szükség és az előadó .tanárra nézve kötött marsrutára, minél fogva az előadás anyagát elutasította, megdöntik azok a le vélek, melyekben lord Dudley Stuart angol főúr Palmerston nevében Pulszkyt két ízben az államtitkár lakására hivta meg és meg döntik Palmerston lordnak Collorado gróf osztrák nagykövethez és a pétervári kormányhoz intézett komoly hangú figyelmeztetései az orosz beavatkozás ügyében, végül az osztrákbarát Ponsonby lord szabadságolása és Blackwell ügynöknek Ausztriába küldése. Az angol kormány tehát változatlanul az osztrák magyar kiegyezés elvi alapján maradt. Blackwell szerint ezt a kiegyezést 1848. tavaszán az hiúsította meg, hogy Kossuth a radikális Pulszkyt államtitkárként küldte Esterházy herceg oldala mellé, hol azután Pulszky az egész ügykezelést magához ragadta és Ausztriával megegyezés helyett a szakítást idézte elő. A helyzet 1849. nyarán annyiban szenvedett változást, hogy Palmerston lord most az osztrákok helyett az orosz beavatkozás ellen komolyan kell megválasztani. Az előadások sztenografálására is szükség lenne, hogy azok a vidéken is terjeszthetők legyenek, Lutter János nélkülözhetetlennek tartja, hogy amikor külpolitikai nevelést akarunk adni, akkor a német birodalom története, valamint a pánszláv mozgalmak törté nete is előadassék. Pályi Sándor ismerteti ezután hosszasabban a Szabad Egyetem szervezetét, munkarendjét, melynek során előadja, hogy ha egy kéthónapos tanfolyam alatt az egyéneket bizonyos kvalifikációval akarnók ellátni, akkor összesen 150 órára lenne szükség, illetve ennyi időre kellene a hallgatók figyelmét és idejét igénybevenm. Közönséget pedig csak úgy lehet erre kapni, ha olyan előadásokat nyújtunk, amelyek erősen lekötik a hallgatóságot. Általában, a hoszszabb ideig tartó, részletezőbb tanfolyamokat tartja célszerűnek. Szükségesnek véli a tanárságnak és tanítóságnak intenzív bekapcsolását is. Az előadásokról szíllabu sokat adni elég volna a teljes szöveg helyett. Ezek után élénk eszmecsere indult meg, már a részletekbe nyúló eszmék felvetésével és a végén határozatba ment, hogy a Magyar Külügyi Társaság kontaktusba lép a Szabad Egyetemmel külügyi vonatkozású előadások rendezése ér dekében és a még hátralevő ciklusban megkezdi ilyen előadások küzdő magyarok oldalára állott és Ausztriát igyekezett megegyezésre kényszeríteni. Schwarzenberg herceg észrevett te a változást és a magyarbarát front áttörésére a konzervatív Széchen Antal grófot küldötte Angliába, hol az Kossuthék liberális, radikális politikáját kemény bírálat alá vette ugyan, de a magyar alkotmány megismertetésével azt az alapot erősítette meg, melyenl a brit kormány Blackwell jelentései alapján maga is állott. Pulszkyt és barátait a debreceni trónfosztás egyébként is teljesen elszigetelte és Kossuthtól küldött megbízólevelét nem merte átadni Palmerston lordnak. Angol barátai attól is óva intették, hogy azt nyilvánoságra hozza, mert ebben az esetben a magánéríntkezést is kény telének lesznek megszakítani. Pulszky társadalmi sikerét többre tartotta annál, hogy Szalay példájára elutasítsák és Széchen ellen sem foglalt állást, mi a magyarbarát frontnak oly nagy megerősötartását. Felkéri Bajza József egyetemi tanárt a jugoszláv kérdésről szóló szabad-egyetemi előadások vállalására. A többi élőidét ezután fogja a bizottság ki jelölni. Lapunk zártakor értesülünk, hogy az Obzor a Ceps kőnyomatos nyomán, tehát cseh forrásból hirt ad a külügyi szeminárium tervéről. Ha ez a tudósítás objektív lenne, csak elismeréssel lennénk a cseh hírszolgálat fürgesége iránt; de mivel minden tárgyilagosság félretételével arra használja fel az alkalmat, hogy a Külügyi Társaságot hozzája nem méltó titkos tervekkel vádolja meg — azt írja ugyanis, hogy „a kurzus elvégzőit kiküldik két évi időre az illető államokba, hogy a helyszínen megismerkedjenek a körülményekkel", másszóvai megvádolja a társaságot, hogy titkos ügynököket óhajt nevelni — leszögezzük, hogy a társaság — és nem a külügyminisztérium — a tervezett külügyi szemináriumban a külügyi ismereteket a nagy közönség minden rétege részére objektív és tisztán tudományos alapon szándékozik előadni és kitűzött céljának megvalósításától az e fajta rosszakaratú rágalmak sem fogják eltéríteni. dést biztosított, hogy most már nemcsak Pulszky és Széchen, hanem az egész angol közvélemény Magyarország alkotmányos jogainak visszaállítását követelte. Lord Lansdowne, a kabinet tanácselnö ke, Pulszkyt és nejét a kastélyába hivta meg; 83 angol képviselő sajátkezű aláírással ellátott petícióban követelte a bécsi kormánytól Magyarország alkotmányos jogainak viszaállítását és mikor Palmerston lordnak ide vonatkozó keményhangú jegyzékét Ponsonby lord Schwarzenberg hercegnek felolvasta, már angol hadihajók igyekeztek a Dardanellák felé, hol megkezdődtek a krimi háború előjátékai, melyben Oroszország hatalma összeomlott, Miklós cár öngyilkos lett, Ausztria pedig magára hagyva és meggyengülve kénytelen volt megkötni az 1867diki kiegyezést. Az előadást, mely a szabadságharc történetét egész új megvilágításban mutatta be, a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta.