Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - Beszámoló a Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ezévi működéséről

A Magyar Külpolitika 6. számú melléklete _ 7 _ 1926. június 16 zeviczy Albert társelnök, Praznovszky Iván és Eöttevényi Olivér, a Hajdúszo­boszlóié Lukács György alelnök, Boér Elek és Eöttevényi Olivér voltak, a veszprémié Pékár Gyula, Eöttevényi Olivér és Hor­váth Jenő, az egrié pedig Berzeviczy Al­bert, Eöttevényi Olivér és Ambrózy Gyula voltak, kik mindnyájan különféle kül­politikai thémákról tartottak a jelenvolt nagyszámú közönség által élénk figyelem­mel kísért előadásokat. Ezek azok a tények és eredmények, amelyekkel a Magyar Külügyi Tái=aság ezidei előadásciklusáról beszámolhatok és tisztelettel kérem jelentésem tudomásul vételét. Beszámoló a Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ezévi működéséről Szakáts Kálmán titkár jelentése A Magyar Külügyi Társaság meg­alakulása idején kettős célt tűzött ki maga elé, amely francia címé­ben kifejezésre is jut. Először a Kül­ügyi Társaság a magyarországi köz­véleménynek külpolitikai állásfog­lalását hivatott kialakítani; a má­sodik tevékenysége a Külügyi Tár­saságnak kettéoszlik: 1. propaganda a Népszövetség mellett az ország határain belül; 2. Magyarország sérelmeinek feltárása a külföldi közvélemény előtt, szorosabb érte­lemben a Népszövetségi Ligák Uni­óján keresztül a Nemzetek Szövet­sége előtt. Ezen második cél érdekében még öt egyesület alakult Magyarorszá­gon, amelynek egyesülése az u. n Magyarországi Népszövetségi Egye­sületek Szövetsége, melynek tagjai: Magyar Külügyi Társaság, Dél­vidéki Otthon, Felvidéki Egyesü­letek Szövetsége, Magyar-Székely Egyesület), Magyar Békeegyesület, Magyar Főiskolai Hallgatók Nép­szövetségi Egyesülete. A Magyar Foederatio ez évi mű­ködése főként a kisebbségi sérel­mek orvoslására vonatkozó eljárás reformálására irányult. A kisebb­ségi eljárásra eddig két javaslat állott az Unió előtt: az u. n. Projet de la procédure de lege lata és a Projet de la procédure de lege ferenda. Az előbbinek lényege az, hogy kisebbségi petíciót a Népszö­vetség Tanácsa csak az esetben kö­teles magáévá tenni, ha a Tanács valamely tagja a petíciót a Tanács­ban tárgyaltatni kívánja. A de lege ferenda lényege ezzel szemben az, hogy a petíció beadhatásának joga, az actorátus terjesztessék ki az összes kisebbségi korporációkra. E két javaslat közül az utóbbi a magyar álláspont képviselője, a melynek több javaslatban adott formát Magyary Géza egyetemi ny. r. tanár. A Népszövetségi Foe­deratio ez évi működése arra irá­nyult, hogy a magyar javaslatokat az Unió kisebbségi albizottságában elfogadtatva, az Assemblée elé jut­hasson • A Magyar Foederatio a Külügyi Társaság mult évi közgyűlése óta résztvett az Unió 1925. évi varsói közgyűlésén, ahol a Foederatiot Pé­kár Gyula, Lukács György, Eötte­vényi Olivér, Paikert Alajos, Ver­mes Béla, Póka-Pivny Béla és Kirchknopf Ernő, valamint Honti Ferenc főtitkár képviselték. Továbbá az Uniónak 1925. évi Lausanneban október 26-tól 29-ig tartott bizottsági ülésén, ahol Pékár Gyula alelnök és Honti Ferenc fő­titkár voltak a magyar delegáció tagjai. A lausannei kisebbségi albi­zottsági ülésre öt javaslat terjesz­tetett be a kisebbségi eljárásra vo­natkozólag: 1. Magyary-féle de lege ferenda; 2. Rauchberg-Kunz-Bra­bec-féle de lege íata; 3. Medinger­féle de lege lata; 3. Napier-féle de lege ferenda; 5. Voeu-tervezet. A bizottság a Rauchber-Kunz­Brabec-féle de lege lata-t fogadta el, de annak átmeneti jelentőségát Pékár Gyula meggyőző okfejtése által felismerve, határozatilag ki­mondta, miszerint a de lege ferenda javaslatot, az 1926-dik évi Assemb­léet megelőző kisebbségi albizottségi ülésen napirendre tűzi. Ennek az ülésnek Drezdában kellett volna le­folynia, azonban a német Unió el­utasító magatartása következtében az 1926-dik évi Assemblét és az előtte tartandó bizottsági üléseket, amelyen a de lege ferenda tárgya­lás alá kerül, Londonban fogják megtartani, f- hó 25-től július hó 3-áig bezárólag. A de lege ferenda javaslat, amely Londonban napi­rendre kerül, a Magyary—Rauch­berg-féle javaslat, amelyet úgy a csehszlovákiai német, mint az osz­trák foederáció elfogadott s a német birodalmi foederáció is előrelátha­tólag magáévá tesz. A javaslat rapporteurja Overbeke bruxellesí egyetemi tanár lesz. Az egységes de lege ferenda — a Magyary­Rauchberg-féle tervezet — a ma­gyar, cseh-szlovákiai, német, oszt­rák és — előreláthatóan — a német birodalmi Liga képviselőivel, neve­zetesen Rauchberg professzorral, dr. Kunzzal és Junghaannal foly­tatott cooperáció által valósult meg, amely részben az illetők budapesti meghívásának, részben Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök sikeres és nagy tapintattal folytatott berlini, prágai és bécsi tanácskozásainak eredménye. Az a körülmény, hogy a magyar tervezetet — némi módo­sítással — az említett ligák is ma­gukévá tették, a javaslat elfogadá­sának esélyeit nagyban előmozdí­tották. A magyar Foederáció képvisel­tette magát az 1926. március 5—8. napján Genfben tartott Unió ülése­ken, ahol a magyar Foederáció képviseletével Lukács György alel­nököt, továbbá Póka-Pivny Béla dr. igazgatót és Honti Ferenc titkárt bízta meg. A genfi tanácskozások a bureau, a gaz­dasági és kisebbségi bizottság keretében folyt le. A magyar delegációnak legsúlyosabb fel­adata ez alkalommal a francia foe­deráció ama javaslata keresztül­vitelének meghiúsítása volt, hogy az Unió szólítsa fel az összes foederá­ciókat kormányaiknál oly értelmű közbenjárásra, hogy a magyar­országi frankhamisítás ügyét a hiva­talos Nemzetek Szövetsége elé ter­jesszék, A magyar foederáció Apponyi Albert gróf elnök aláírásá­val tiltakozását jegyzékben jelen­tette be az Uniónak, kimutatva, hogy a francia foederációnak sem­miféle jogi alapja nincs arra, hogy ennek az odiozus ügynek nemzet­közi bíróság elé való utalását szor­galmazza- E tiltakozó jegyzék ha­tása alatt, továbbá a magyar dele­gáció erélyes állásfoglalása követ­keztében az Unió genfi ülése ki­mondta ez ügyben való illetéktelen­ségét, egyúttal elutasította azokat a javaslatokat is, amelyeket a ma­gyar köztársasági párt, valamint a baranyai emigránsok nyújtottak be az Unió titkárságához a frankhami­sításnak nemzetközi deliktummá való deklarálása és nemzetközi bí­róság előtt leendő tárgyalása vé­gett. Ez évi április 9. és 10-én Bruxel­lesben volt az Unió közgazdasági albizottságának ülése, amelyen a Magyar Foederációt Török Kornél th főkonzul képviselte. Június 25-étől július 3-ig lesz az Unió ez évi közgyűlése Londonban, amelyen a Magyar Foederáció kép­viseletével Pékár Gyulát, Paikert Alajost és Eöttevényi Olivért bízta meg. Június 25-dikén lesz á kisebb­ségi albizottságban a magyar állás­pontot képviselő de lege ferenda procedúra javaslat tárgyalása amely ha elfogadásra talál, akkor esetleg közvetlenül az Assemblée elé ter­jesztetik. Az Assemblée előtt két javaslat fog állani: a de lege lata minimai programim és a de lege ferenda a jog és igazságosság esz­ményének megfelelő javaslat. Itt fcg eldőlni, hogy a nemzeti kisebb­ségek sérelmeinek orvoslásában a jog és igazság statikája vagy a poli­tika és hatalmi erő fog-e győzni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom