Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 11. szám - A lengyel forradalom előzményei

IC MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. június 1 rik igazgató fogadta és kalauzolta az illusztris vendéget. A pápai nun­cius nagy elismeréssel nyilatkozott a rend nagyszerű alkotó tevékeny­ségéről. * Eglin őrnagy a budapesti ame­rikai követség katonai attaséja, en­nek a missziójának megtartása mel­lett, június elsejétől fogva átveszi a bécsi és prágai követségek katonai attaséi munkakörét is, amelyet ed­dig Cootes ezredes töltött be. A iefegyverzést előkészítő bi­zottság első ülésszaka alkalmábó­Tánczos Gábor lovassági tábornok néhány napot Genfben töltött. Tisz­teletére Baranyai Zoltán dr. követ­ségi titkár, id. ügyvivő és felesége déjeuner-t adtak, amelyen Tánczos lovassági tábornokon kívül részt­vettek: R. Erich követ, Finnország állandó képviselője a Nemzetek Szövetsége mellett, R. Holsti revai: követ, Finnország képviselője a lefegyverzést előkészítő bizottság­ban, G. Aschmann követségi ta­nácsos, német főkonzul és neje, Maíhenet francia százados, a főtitkárság lefegyverzési osztályá­nak helyi vezetője, Théodore Aubert, a genfi Grand Conseil al­elnöke és neje. Rex VILÁGKRÓNIKA A miniszterelnök genfi útja Nagy fontosságú tárgyalásra in­dult Bethlen István gróf miniszter­elnök május 28-án Genfbe, ahol számos és pedig elsősorban techni­kai természetű kérdés vár megol­dásra. A leglényegesebb ezek kö­zött, hogy most, a szanálás befe­jeztével, miképpen szüntessék meg fokozatosan Magyarország pénzügyi ellenőrzését és miképpen érintkezzünk a jövőben a ^párisi ellenőrző bizottsággal, amellyel a szanálás időtartama alatt csak a népszövetségi főbiztos útján érint­kezhettünk. A miniszterelnök eluta­zása előtt kifejezte meggyőződését, hogy a népszövetség minden poli­tikától mentesen, tisztán a pénz­ügyi szempontok szem előtt tartá­sával, fog dönteni ezekben a kérdé­sekben. Franciaország A francia politikának legneveze­tesebb eseménye, hogy váratlanul befejeződött a marokkói háború. Abd el Krim, a fölkelés vezére, május 6-án hajnali 5 órakor felté­tel nélkül megadta magát. A ma­rokkói háború óriási tehertétele volt a francia költségvetésnek. A harc elkeseredetten folyt mind a két ol­dalon, s az ismételt béketárgyalá­sok is eredménytelenül végződtek. Ugy látszik, belső összeomlás eredménye a felkelők váratlan ka­pitulációja. Miután a franciák meg­közelítették Abd el Krim főhadi­szállását, a marokkói vezér a Beni Harus törzshöz menekült, de mert itten is veszedelmeztették részben a francia repülők, részben pedig lázongó párthívei, május 25-én le­vetet küldött a francia parancs­nokságnak, amelyben bejelenti, hogy családjával és megmaradt in­góságaival együtt Franciaország védelme alá helyezi magái. A ma­rokkói háború befejezése minden esetre könnyíteni fog Franciaor­szág vigasztalan pénzügyi helyze­tén, ha jelentőségét nem szabad is túlbecsülnünk. Leglényegesebb ered ménye mindenesetre a francia győzelemnek, hogy a francia befo­lyás Északafrikában most már jó időre biztosítottnak tekinthető. IDEGENFORGALOM A Külügyi Társaság az idegen­forgalomért A Magyar Külügyi Társaság idegen­forgalmi szakosztálya május hó 20-án Eöttevényi Olivér dr. elnöklésével s a ta­gok nagyszámú részvételével ülést tartott. Az elnök és Heylmann Ottmár titkár tet­tek először jelentést a legutóbbi időben Budapesten járt ama külföldiek látogatá­sáról, kiket részben a Külügyi Társaság hívott ide, részben pedig akiknek fogadá­sánál más szervezetek felkérésére a Kül­ügyi Társaság közreműködött. Ezek sorá­ban megemlítést érdemel a mexikóiak rö­viddel ezelőtt történt látogatása, továbbá Ruyssen bordeaux-i egyetemi tanár, Rad­ziwill Gabriella hercegnő és Rohrbach berlini publicista itt tartózkodása. A kö­zel jövőben, illetve a nyár és a kora ősz folyamán kilátásba van véve egy csoport német birodalmi képviselőnek, azután a Nemzetközi Jogi Egyesület több tagjának, valamint urológus professzoroknak Bu­dapestre történő kirándulása, azonkívül a Külügyi Társaság idegenforgalmi szak­osztálya a Magyar Úszószövetség felké­résére készséggel helyezte kilátásba a nemzetközi úszóverseny alkalmával ide­érkező külföldiek kalauzolását is. A je­lentéssel kapcsolatban Fináczy államtit­kár javaslatára kimondották azt is, hogy a nyáron rendezendő cserkésznap alkal­mából ideérkező külföldiek fogadásánál is részt vesznek. Glück Frigyes kormány­főlrnácsos bejelentésére örömmel vállalta a szakosztály azt, hogy a Szállodások Nemzetközi Uniójának szeptemberben Budapesten megtartandó nagygyűlésén szintén részt fog venni a fogadásnál és kalauzolásnál. A Külügyi Társaság által kiadandó Idegenforgalmi Kalauz előmunkálatai annyira haladtak, hogy az elnök jelen­tése szerint rövidesen meg lehet már kezdeni a műnek egyelőre német és an­gol, később francia és olasz nyelven való sajtó alá rendezését. A Kalauz körülbe­lül 100 nyomtatott oldal terjedelemben, kiváló szakférfíak közreműködésével fogja íf mertetni Magyarországot minden szem­pontból és pedig a magasabb értelmi fo­kon álló külföldieknek megfelelő tájékoz­tatására. Németh József nyug. miniszteri taná­csosnak a Balaton-kultusz emelése érde­kében írásban benyújtott és sok részletre kiterjedő alapos javaslatát a szakosztály behatóan megvitatván, Spur István bala­toni kormánybiztos, Bánó Dezső kormány­főtanácsos, Okolicsányi László udvari ta­nácsos, Breit József altábornagy és má­sok hozzászólása után az elnök javasla­tára kimondja, hogy a fürdőtörvény mi­előbbi megalkotását rendkívül sürgősnek tekinti és ezzel kapcsolatban memoran­dummal fordul a kormányhoz, előter­jesztve annak Németh József részletes javaslatait is. A memorandum szerkesz­tését Okolicsányi László vállalta. Tóth Árpád tanár ezután hosszabb előterjesztést tett egy, általa az idei év nyarán Budapesten megindítandó és kü­lönösen az angol-szász közönség tájékoz­tatását célzó angol nyelvű illusztrált fo­lyóirat ügyéről, amelynek az a célja, hogy Anglia és Amerika közönségének figyelmét Magyarország természeti szép­ségeire, látnivalóira és speciális magyar alkotásaira felhívja és ily módon a közön­séget idevonzza. A szakosztály többek hozzászólása után rokonszenvét fejezte ki a felvetett eszmével szemben, érdek­lődéssel várja az igért első szám megje­lenését és további lépéseit ettől teszi függővé. A genfi útlevélkonferencia Gömöry Laiml László külügy­miniszteri tanácsos cikke. A minap fejeződött be a genfi nemzetközi útlevélkonferencia, a melynek célja volt, hogy lehetőleg enyhítse az európai államok el­zárkózó politikáját s megkönnyítse a határokon való átkelést és ezzel az idegenforgalmat. Magyarország képviseletében Gömöry Laiml László külügyminiszteri tanácsos, a külügyminisztérium útlevélosztá­lyának vezetője vett részt és álta­lános feltűnést keltett nagyszámú gyakorlati javaslatával és azzal a törhetetlen energiával, amellyel javaslatait védelmezte. Az elfoga­dott javaslatok között szerepel, hogy a vizumszerzést ezentúl meg­könnyítik és a konzulátusok még a jelentkezés napján minden kü­lönösebb hivatalos formaság nél­kül megadják a vizumokat, úgy­szintén, hogy a vizumokat ezentúl minden további korlátozás nélkül, tehát előzetes beutazási engedély követelése nélkül adják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom