Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 2. szám - Prágában cseh-lengyel uniót terveznek

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1936. január 16 zetck részére és csupán annyiban biztosítja az önrendelkezés egy követelményét, hogy a gyámkodó hatalom választására irányuló kí­vánságaikat nem ugyan feltétlenül, de mégis „elsősorban" tekintetbe kell venni. Azonban, amíg az Egységokmánv e halk akkordot nem tekintve, egyébként hallgat ugyan a népek önrendelkezési jogáról, de leg­alább nem helyezkedik szembe azzal, addig békeszerződésünk a tőlünk elszakított területeken élő népességnek annyi jogot sem biz­tosit, mint amennyit a Törökország­tól elvett területen élő nemzetek­nek az Egyezségokmány ad, e te­rületek lakosságának nem nyují módot hovátartozásuk tekintetében még csak „kívánságok" nyilvánítá­sára sem, e lakosság felett egysze­rűen hatalmi szóval rendelkezik s ezzel egyenesen lábbal tapodja a népek önrendelkezési jogának el­vét és pedig nem csupán azt, ami abból eddig is egyedül ethikai elv, erkölcsi követelmény volt, hanem annak már nemzetközi joggá vált ama részét is, hogy valamely terü­letnek más államhoz csatolásához népszavazásra van szükség. A bé­keszerződés tehát nemcsak, hogy nem tette a nemzetközi jog alap­jává a népek önrendelkezési jogát, nemcsak hogy nem fejlesztette to­vább ennek az eddig etikai elvnek jogi kristályosítását, de visszafej lődést jelent ezen a téren, sőt egye­nesen megsértette a népek önren­delkezési jogát olyan vonatkozás­ban, amely a nagy háború előtt már a nemzetközi élet egyik sarka­latos jogszokásává vált. A békeszerződés tehát a terület­változások terén nem a népek ön­rendelkezését, hanem a győztesek rendelkezését valósította meg Hogy ez mennyire egyoldalú, mennyire csupán a nyers erősza­kon épülő tény volt, annak az a világos bizonyítéka, hogy ahol a Magyarországtól elszakított terü­letek közül utóbb mégis népszava­zás következett be, ott annak ered ménye az ezeréves magyar állam­hoz való hűségnek, a magyar ha­zahoz fűződő kapcsolatok fenntar­tására irányuló kívánságnak kife­jezésre juttatása lett. Nem biztosította a békeszerző­dés az elszakított területeken élő népesség részére a jövőre nézve sem az önrendelkezés jogát. Ebben a vonatkozásban kivételként csu­pán egyetlen nép, a rutének azok. akiknek a békeszerződés autonó­miát szánt akkor, amidőn a 48. cikkben a rutének területét auto­nómnak jelöli meg. A rutének részére egyébként a kísérőlevél az önrendelkezést még messzebb­menően látszik biztosítani, azon­ban nem hallgathatom el azt a megjegyzést, hogy a nemzetközi szerződések betartásának mai rend­szere mellett a rutének önrendel­kezési joga csak a papíron maradt. Látjuk mindezekből, hogy a né­pek önrendelkezési jogaínak nagy kérdéseit az ,,új nemzetközi jog" nem oldotta meg. Azzal pedig tisz­tában kell lennünk, hogy a világ­Prágában cseh-lengyel uniót terveznek A mióta a csehországi és felvi­déki választásokon olyan fényesen megbukott a cseh állameszme, a cseh kormány őrizkedik minden belpolitikától és a külpolitikára öszpontosította minden figyelmét. A tótok hiába követelik a pitts­burgi szerződés végrehajtását, a kormány oda sem hallgat, ellenben Benes csápjait a Vatikán felé is kinyújtogatja, hogy a cseh néppár­ton keresztül megbékülvén a meg­bántott Szentszékkel, azzal próbál­jon nyomást gyakoroltatni a tótok jórészt katolikus papokból álló ve­zéreire. Tapogatózik Németország felé is, hogy így szereltesse le a csehországi német politikai párto­kat, s távol tartassa őket a Felví déki autonómia követelésétől. Köz­ben teljes offenzívát indított Ma­gyarország ellen a budapesti frank­hamisítási botrány rosszakaratú kihasználásával s ezt egyúttal arra is igénybeveszi, hogy ezzel terro­rizálja odahaza a magyar kisebb ségeket, melynek vezéreit máris elkezdettek a hatóságok zaklatni és megkísérelik azt a látszatot kel­teni, mintha ők is bele volnának keveredve ebbe az ügybe. Mindezek csak a helyzetadta különféle kísérletezések, de kezdett a cseh kormány egy nagyobb lé­lekzetű, nemzetközi viszonylatban is nagyfontoságú tervet is szőni. Ez a cseh-lengyel unió. A csehek kisebbséget alkotnak egy nemzeti­ségi államban, tehát egy szláv, nemzeti állam segélyét szeretnék megszerezni otthoni hegemóniájuk érdekében. A szerbekhez nem si­került a korridort létrehozni, az oroszokhoz sem. így csak a lengyel maradt, mely a közöttük levő ellen­tétek ellenére mégis csak szláv és ha a cseh neo-pánszláv propa­ganda teljes erővel munkába ve­hetné, esetleg sikerülne őket szláv alapra hozni. Benes zsoldjában áll a lengyel nemzeti demokraták varsói orgá­numa: a Rrzeczprspolita. Ez írja hetek óta makacs kitartással a béke lehető biztosítása, a háborúk lehető elkerülése nem csupán a már állami létre emelkedett nem­zetek, az államok közötti viták békés elintézésének kötelezővé tételétői függ, hanem jelentős rész­ben annak a kérdése is, hogy fej­lődő, erősödő, öntudatra ébredő népek részére az önkormányzatot, sőt az állami létet illetve az érde­keiknek megfelelő állami hovátar­tozást lehet-e egyáltalában vala­; mely békés uton biztosítani. cseh-lengyel unió eszméjét. Lekö­zöl minden cseh nyilatkozatot, melyből lengyel barátságot lehet kimagyarázni; ujjong, hogy a né­metek mennyire megijedtek ettől a tervezett uniótól, — tehát az csa­kis jó lehet Lengyelországnak, — ringatja a közvéleményt, hogy a készülődő szovjettel szemben szö­vetségest kell keresni és a csehek jó moszkvai összeköttetéseikkel majd szépszerével ráveszik a szov­jetet, hogy hagyjon békét Lengyel­országnak. A szovjet emlegetése ügyes fo gás, hiszen újév napján milyen véres zavargások voltak Posenben, a mikor a kommunistáktól felizga­tott csőcselék a város pár utcáját teljesen kirabolta és nagy rombo­lásai után csak koncentrált katonai erővel lehetett megfékezni. Most derült ki az államrendőrség botrá­nva is: Varsóban a rendőrigazga­tóságnál egy Pawolski Boleszláv nevű rendőrtiszt rendszeresen tu­dósíttotta a kommunistákat a rendőrség minden titkáról és pon­tos névjegyzéket adott át a titkos rendőri szolgálatban álló egyének röl, az összes rájuk vonatkozó ada­tokkal együtt. Felhasználják a cseh ügynökök azt a legfrissebb hirt is, hogy a szovjet-kormány a tagjai közt kiütött ellentétek következté ben visszavonta Lengyelországban tett árúrendeléseit. Az unió mel­letti hangulat keltésre, használják ki Srzynszki miniszterelnök közeli prágai látogatásának hirét is. A terv érdekében áldozatokra is hajlandó Csehország. Milyen el­szántsággal terjesztették e hatósá­gok a keleti Felvidéken az agitá­ció teljes megengedésével sőt hi­vatalos pártolásával a görög-keleti hitet a ruthén parasztság közt, s mint játszották az új paroszláv egyházak kezébe a régi görög kat­holikus templomokat, a míg remél­ték, hogy megvalósíthatják az orosz korridort. Most, hogy a hithű f<atholikus lengyeleknek kedvök­ben járjanak, már csendőrséggel szedetik vissza az elrablott tem­plomokat az új hívektől a görö^

Next

/
Oldalképek
Tartalom