Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 10. szám - A nyersgumi szükséglet problémája az Egyesült Államokban

1296. május 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 — A kommentár úgy szól, mintha én a páneurópai alakuló gyűlésen azt állítottam volna, hogy a „Magyar Külpolitikai Társaság" hajlik a Mussolini-koncepció felé. Miként előadásom b. lapjában közölt szövegéből is kiderül, én nem a „Külügyi Társaság"-ról, mint társaságról beszéltem, hanem leszögeztem azt a tényt, hogy nem egy „kiválósága" a külpolitikai kivezető útat a Mussolini koncepciójában keresi. E megállapításom még nem lehet „vád" a Magyar Külpolitikai Társasággal szemben annál kevésbbé, mert a musszclinista érzelmű egyeseket sem sérthettem véleményemmel, mert a véleményszabadság elvének sértetlensége minden néven nevezendő nyivánításra, tehát „külpolitikai véleményre" is kell, hogy vonatkozzék. — Dr. Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő." IDEGENFORGALOM Rovatvezető Heylmann Othmár Mexikóiak Budapesten Sömjén Géza dr. mexikói konzul fáradozásának eredményeképp, a kit az előkészítés nehéz munkájában teljes erővel támogatott a külügyi kormányon kívül a Budapesti Kereskedelmi Kamara elnöksége, továbbá Budapest főpolgármestere, a Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztálya és a székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, a minap Budapestre érkezett a mexikóiaknak egy nagyobb küldöttsége, a melyben nagykereskedőkön és gyárosokon kívül résztvettek mexikói nagybirtokosok, ügyvédek, orvosok és mérnökök, részben feleségükkel. Vezetőjük Lamberto Hernandez, a mexikói kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke, ki a szervezés munkáját Emilio Araujo ügyvéddel és Pedro Gúrrola kamarai titkárral osztotta meg. Közöttük volt Rosendo Ámor orvos is, a mexikói egyetem hírneves sebésztanára, továbbá Víctor Manuel Castillo, a mexikói ügyvédi kamara kiküldöttje, Mexikó egyik legjobb szónoka. A küldöttséget a Keleti-pályaudvaron a mexikói néphimnusz hangjai fogadták, a rendőrzenekar mesteri előadásában. Sömjén konzul bemutatta a vendégeket a megjelent előkelőségeknek. A székesfőváros nevében L o b m a y er tanácsnok, a Kereskedelmi Kamara nevében Székács Antal m. kir. udvari tanácsos, a Külügyi Társaság nevében Pázmány Zoltán dr. egyetemi tanár üdvözölte őket, mire Hernandez elnök mondott néhány köszönő szót. A vendégek aznap körútra indultak a főváros automobiljain és megtekintették a főbb nevezetességeket. Május 10-én este a Kereskedelmi és Iparkamara fogadó estje volt a Hungária-szálló termeiben, míg másnap a székesfőváros adott a vendégek tiszteletére fényes ebédet, amelyen a magyar gazdasági köröknek bő alkalmuk volt megismerkedni a vendégekkel, valamint a mexikói gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel. A székesfőváros százterítékes bankettjén R i p k a Ferenc főpolgármester, Wimmersperg Frigyes államtitkár és Pékár Gyula, társaságunk társelnöke, köszöntötték fel a vendégeket, az utóbbi spanyol nyelven. A mexikóiak nevében Hernandez elnök, Araujo alelnök és Castillo ügyvéd köszönték meg a fogadást. Sömjén Géza konzul spanyol nyelven fejezte ki a magyarok köszönetét azért, hogy a küldöttség eredeti programmjától eltérően Prágát kihagyta a meglátogatandó városok sorából és helyette Budapestet kereste íel. Pázmány Zoltán tanár társaságunk nevében szintén spanyol nyelven mondott szónoklatot. Különösen mély hatást keltett Castillo ügyvédnek gyönyörű és lelkes szónoklata, a melyben a két nemzet történelmének sok közös vonatkozására utalt és kifejezte azt a reményét, hogy a szomorú helyzetből, melybe Magyarország a trianoni látszólagos békének Mexikóban is ismert igazságtalanságai miatt jutott, a magyarok hazafias buzgalma meg fogja találni az emelkedéshez vezető utat. Május 11-én délben a kormányzó külön kihallgatáson fogadta a küldöttségnek tiz tagját, kik Sömjén Géza konzul vezetésével jelentek meg és kiket Pékár Gyula nyug. miniszter mutatott be. Május 12-én a társaságunk előre beosztott csoportjai külöbözö gyárakat kerestek fel, mialatt a többiek a múzeumokat tekintették meg. Értesülésünk szerint több iparcikkben jelentős megrendelésedet tettek és a nagyobb gyárak képviseleteket szerveztek a mexikói köztársaság területén. A mexikóiak május 12-én délután utaztak el Trieszt felé, miután melegen elbúcsúztak a vendéglátóktól, kiknek nevében Sömjén Géza konzulon kívül Z o m b o r y István, a főváros képviseletében, A 11 a s z Gyula titkár a Kereskedelmi és Iparkamara, Pázmány Zoltán a Külügyi Társaság nevében jelentek meg. Nagy érdemei vannak még a látogatás sikeres lebonyolításában Zilahi Dezsőnek, a fővárosi idegenforgalmi hivatal körültekintő igazgatójának és Heylmann Ottmárnak, a Külügyi Társaság agilis titkárának. A német-orosz semlegességi szerződés* Április 24-én újabb szenzációval lepte meg a világot a német és orosz diplomácia, nem kisebb kavarodást keltve vele, mint a genuai konferencia alkalmával s rapallói egyezménnyel. A német birodalom és az orosz szovjetköztársaságok uniója megkötötte a berlini szerződést, melyhez a német birodalmi ülés külügyi bizottsága április 26-án egyhangúlag hozzájárult. A különben olyan éles ellentétben álló pártok most kivétel nélkül helyeselték a kormánynak ezt a nagyjelentőségű külpolitikai lépését és a sajtó is. néhány szélső jobboldali lap kivételével, annyi rokonérzéssel fogadta, hogy látszik, mennyire termékeny talajra talál a német közvéleménynél az Oroszországgal való megegyezés gondolata. * Múlt számunkból helyszűke miatt kimaradt. S z e r k. A közvélemény a szerződés pontjain túlmenőleg fontosabb megegyezéseket sejt a két ország között, bár Síreseman német részről, Litvinov pedig a szovjet nevében a sajtó képviselőinek leghatározottabban kijelentette, hogy a szerződésnek semmiféle titkos klauzulái nincsenek. A szerződés teljes szövege a következő: A német kormány és a szociálista szovjetköztársaságok uniójának kormánya attól a vágytól vezetve, hogy mindent megtegyen, ami az általános béke fenntartásához hozzájárul és abban a meggyőződésében, hogy a német népnek, valamint a szocialista szovjetköztársaságok népeinek érdeke állandó bizalmon alapuló együttműködést kíván, megegyezett abban, hogy a köztük fennálló barátságos összeköttetéseket külön szerződéssel erősítse meg és ebből a célbői a német kormány teljhatalmú megbízottjává kinevezte Stresemann Gusztáv birodalmi külügyminiszter urat, a szocialista szovjetköztársaságok uniójának kormánya pedig az unió rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, Kerstenszky Nikolajevics Miklós urat, akik szabályszerű és megfelelő rendben levő meghatalmazásaik kicserélése után a következő megállapodásokban egyeztek meg: 1. §. A Németország és a szocialista szovjetköztársaságok uniójának viszonyában alapul megmarad a rapallói egyezmény. A német kormány és a szocialista szovjetköztársaságok uniójának kormánya barátságos érintkezésben marad egymással, hogy a mindkét országot együttesen érintő politikai és gazdasági természetű kérdésekben megegyezésre jussanak. 2. §. Hogyha a felek valamelyikét békés magatartása ellenére egy vagy több harmadik hatalom megtámadja, a másik szerződő fél a konfliktus egész tartama aiatt semleges megfigyelő marad. 3. §. Hogyha a 2. §-ban említett természetű kontliktus okából, vagy pedig olyan időben, amikor a szerződő felek közül az egyik sincs hadi bonyodalmakba keverve, már hatalmak koalíciót hoznak létre abból a célból, hogy a szerződő felek valamelyike ellen gazdasági vagy pénzügyi bojkottot szervezzenek, a másik szerződő fél ilyen koalícióhoz nem csatlakozik. 4. §. Ezt a megállapítást ratifikálni kell és a ratifikálási okmányok Berlinben cserélendők ki. Az egyezmény a ra íifíkáló okmányok kicserélése után lép érvénybe és öt évig érvényes. A szerződő felek a határidő letelte előtt idejében értesítik egymást politikai összeköttetéseik további kialakulásáról. Megerősítésül a meghatalmazottak aláírják ezt az egyezményt, mely két eredeti példányban állíttatott ki Berlinben 1926. április 24-én. Stresemann s. k., Krestinszky s. k. A szerződést kiegészíti egy német és egy orosz jegyzék. Az elsőben a német kormány megnyugtatni igyekszik az ántántot, hivatalos kommentárban állapítván meg, hogy Németországnak a szerződés alapján Oroszországgal létesített viszonya nem állhat ellentétben népszövetségi tagságával, másrészt Oroszországot is megnyugtatja, hogy amennyiben a Népszövetség keretében egyoldalúlag Oroszország ellen irányuló törekvések nyilvánulnának meg, Németország ezekkel szemben a legnagyobb