Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1926 / 10. szám - A nyersgumi szükséglet problémája az Egyesült Államokban
1296. május 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nemcsak a gumira, de egyéb olyan cikkekre is, amelyek a termelő államok kiviteli monopóliuma, mint pl, kávé, sizal, műtrágya stb. s nyomatékosan kijelentette, hogy az amerikai piac további zsarolása elkerülhetetlen ellenrendszabályokra fog vezetni. Más irányú tevékenység is megindult, nevezetesen szintetikus gumi előállítására, országos gumibevásárló szervezet létesítésére, hasznait abroncsok újból való feldolgozására és főként saját termelésre. A kongresszus pedig 1925 decemberében bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására. Közben súlyos vádak hangzottak el Anglia ellen. Magában a kongresszusban az egyik képviselő megállapította, hogy Anglia az Egyesült-Államoknak fizetendő hadiadósságát az amerikai gumifogyasztóval, azaz az aútomobiltula j donosokkal törleszteti le oly módon, hogy mesterségesen emeli a gumi árát és kiviteli illetéket szed. Ez a vád nagy visszhangra talált a sajtóban, amely az általános nyugtalanságot természetesen csak növelte. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az Egvesült-Államok nyersgumi fogyasztása rövidesen el fogja érni az évi 1 milliárd fontot, nem lepődhetünk meg Hcover azon állításán, hogy Amerika a gumi árának ingadozásai szerint évenként 400 usque 700 millió dollárral fizet többet, mint amennyit kellene tisztességes árak mellett, amelyet egy itteni szakértő bizottság fontonként 25 centben állapított meg. Ennek az agitácíónak az eredményeképpen az angol kormány a termelés korlátozására vonatkozó rendelkezéseket f. évi február l-i hatállyal felfüggesztette s ennek az intézkedésnek a hatása következtében, valamint a mértéktelen áremelkedés reakciójaképpen a gumi fokozatosan 55 centre sülyedt. Ez azonban nem jelenti a krízis megszűntét, csak ideiglenes enyhülést hozott. A probléma lényege abban áll, hogy az amerikai piac továbbra is ki van szolgáltatva a külföldi termelésnek s tekintve azt a körülményt, hogy ez nem fog tudni lépést tartani a még mindig rohamosan növekvő fogyasztással, újabb krízisek beállta nagyon valószínűnek látszik. Az amerikai automobilizmus terén folyamatban lévő fejlődés legújabb fázisa a nagytávolságú autóbusz közlekedés. Ma már az Uniót keresztül-kasul szelik a legkitűnőbben aszfaltozott vagy keramittal burkolt országutak s rajtuk a legmodernebb technikával épített s a legnagyobb kényelemmel berendezett autóbuszokon lehet menetrendszerűen utazni egymástól távol eső városokba 70, 80, sőt 100 km.-es sebességgel, mint pl. NewYorkbol Floridába. Már pedig egy autóbusz tizszerannyi gumiabroncsot fogyaszt, mint egy normális gépkocsi s a becslések szerint az autóbuszok száma 1930-ban meg fogja haladni a 300.000-ret. A legnagyobb érdeklődés e nemzeti probléma megoldását illetőleg, mint fentebb említettem, természetesen abba az irányba terelődik, miként lehetne függetleníteni Amerikát a külföldi termeléstől. S el kell ismerni, hogy a dologhoz igazi amerikai elszántsággal láttak hozzá. Firestone, a nagy gumiabroncsmilliárdos 1 millió acre (700.000 kai. holdj területet bérelt ki Libériában, az afrikai néger köztársaságban, ahol azóta már lázasan dolgoznak az új ültetvények kiépítésén s ez az akció egyúttal az új amerikai imperializmus első lépését is jelenti a fekete világrészen, amely már annyiszor volt színtere súlyos válságokat előidéző DIPLOMÁCIAI ÉLET — Májusi díner-k, kírálydíj és kínevezések a diplomata fronton — A pesti tavasz, a divat és a fővárosi társasélet évről-évre megismétlődő ünnepélyes főpróbájára a Király-díjra, ezidén is nagyszámban vonultak ki a külföldi államok itteni diplomatái, akik a pesti publikummal együtt asszisztáltak és lelkesedtek a magyar hölgyek ragyogó színpcmpájú divatrevűjén és gróf Sigray Antal győztes paripájának, Naplopónak fényes győzelmén, amely gazdájának a dicsőségen kívül csekély két milliárd koronát is hozott. Május első felében megkezdődtek egyébként a szokásos tavaszi diplomáciai ebédek és estélyek, a melyeket a magyar közélet vezetői ilyentájban évről-évre rendeznek a külföldi diplomaták tiszteletére. A múlt napokban Bethlen István miniszterelnök és felesége a miniszterelnöki palotában este 9 órakor dinert adtak, amelyen megjelenlek: Cesare Orsenigo érsek, pápai nuncíus, Theodor Brerítano amerikai követ és felesége, Georges Raoul Clinchant francia követ, De Muns Y Andreu spanyol ügyvivő, Raphael A. Raphael görög-, Suica szerb-, Moser csehszlovák ügyvivő, továbbá Walko Lajos h. külügyminiszter és Pesthy Pál igazságügyminíszter feleségeikkel, Vass József népjóléti- és Mayer János nagyhatalmi versengésnek. Továbbá az említett parlamenti bizottságon kívül a rendkívül agilis Hoover ösztönzésére két nagy szervezet alakult, azzal a céllal, hogy azonnal ültetvényeket létesítsen olyan területeken, amelyek az Egyesült-Államok ellenőrzése alá esnek. Itt néhány középamerikaí köztársaságon kívül, amelyek a Monroe-doktrina közvetlen oltalma, azaz az Unió protektorátusa alatt vannak, elsősorban a Fülöp-szigetek, Amerika egyetlen tengerentúli birtoka jönnek tekintetbe. Az ottani klima és talaj rendkívül alkalmas a kaucsukfa tenyésztésére, de ültetvények létesítése számos akadályba ütközik s messzeható problémákat vet fel annál is inkább, mert kaucsukültetvényekbe fektetett tőke csak 5—6 év múlva hozza első gyümölcseit, minden ilyen irányú elhatározás tehát hosszú terminusra kötné le az Unió politikáját, amelyről azonban egy következő cikkben lesz bővebben szó. földmívelésügyí miniszter, Scitovszky Béla a nemzetgyűlés elnöke és •Je, Ráday Gedeon gróf és grófné, Széchenyi Viktor gróf és neje, özv. Hadik Béláné grófné, özv. Bethlen Andrásné grófné, Bissingen Rezsőné grófné, Mikes Árminné grófné, Barcza György követségi tanácsos és felesége, Bánffy Zoltán báró és báróné, Tormay Cécíle, Ángyán Béla miniszteri tanácsos és felesége, Szász Zsomborné, Haller Ferenc gróf és tfj. Bethlen István gróf. A diner-t este 10 órakor fogadás követte, a melyen a politikai, társadalmi és művészeti világ köréből mintegy négyszázan jelentek meg. A Johannita-Rend magyar csoportja a múlt héten tartotta Budapesten szokásos évi közgyűlését, melyen 40 magyar és 4 német lovag vett részt. Az ülést díszebéd követte, ameJyen résztvettek: József, József Ferenc és Albrecht főhercegek, Karátsonyi Jenő gróf, a Szuverén Máltai Lovagrend itteni követe, Szirmai József és Barcza Károly máltai lovagok, mint vendégek. A Budapestre akreditált, de állandóan Bécsben állomásozó követek közül több heti tartózkodásra ideérkeztek: P. V. Bigler dán követ és Patrik Reutersward svéd ügyvivő; viszont Raphael, a szimpatikus fiatal görög ügyvivő néhány nap előtt hagyta el végleg Budapestet, mert kormánya Párisbcf helyezte át. Az új görög követ MV-