Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 10. szám - A nyersgumi szükséglet problémája az Egyesült Államokban

1296. május 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nemcsak a gumira, de egyéb olyan cikkekre is, amelyek a termelő államok kiviteli monopóliuma, mint pl, kávé, sizal, műtrágya stb. s nyomatékosan kijelentette, hogy az amerikai piac további zsarolása elkerülhetetlen ellenrendszabályok­ra fog vezetni. Más irányú tevékenység is meg­indult, nevezetesen szintetikus gumi előállítására, országos gumibevá­sárló szervezet létesítésére, hasz­nait abroncsok újból való feldolgo­zására és főként saját termelésre. A kongresszus pedig 1925 decem­berében bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására. Közben súlyos vádak hangzottak el Anglia ellen. Magában a kongresszusban az egyik képviselő megállapította, hogy Anglia az Egyesült-Államok­nak fizetendő hadiadósságát az amerikai gumifogyasztóval, azaz az aútomobiltula j donosokkal törlesz­teti le oly módon, hogy mestersé­gesen emeli a gumi árát és kiviteli illetéket szed. Ez a vád nagy vissz­hangra talált a sajtóban, amely az általános nyugtalanságot természe­tesen csak növelte. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az Egvesült-Álla­mok nyersgumi fogyasztása rövi­desen el fogja érni az évi 1 milli­árd fontot, nem lepődhetünk meg Hcover azon állításán, hogy Ame­rika a gumi árának ingadozásai szerint évenként 400 usque 700 millió dollárral fizet többet, mint amennyit kellene tisztességes árak mellett, amelyet egy itteni szakértő bizottság fontonként 25 centben ál­lapított meg. Ennek az agitácíónak az ered­ményeképpen az angol kormány a termelés korlátozására vonatkozó rendelkezéseket f. évi február l-i hatállyal felfüggesztette s ennek az intézkedésnek a hatása követ­keztében, valamint a mértéktelen áremelkedés reakciójaképpen a gumi fokozatosan 55 centre sü­lyedt. Ez azonban nem jelenti a krízis megszűntét, csak ideiglenes enyhülést hozott. A probléma lé­nyege abban áll, hogy az amerikai piac továbbra is ki van szolgál­tatva a külföldi termelésnek s te­kintve azt a körülményt, hogy ez nem fog tudni lépést tartani a még mindig rohamosan növekvő fogyasz­tással, újabb krízisek beállta na­gyon valószínűnek látszik. Az ame­rikai automobilizmus terén folya­matban lévő fejlődés legújabb fá­zisa a nagytávolságú autóbusz köz­lekedés. Ma már az Uniót keresz­tül-kasul szelik a legkitűnőbben aszfaltozott vagy keramittal bur­kolt országutak s rajtuk a legmo­dernebb technikával épített s a legnagyobb kényelemmel berende­zett autóbuszokon lehet menet­rendszerűen utazni egymástól tá­vol eső városokba 70, 80, sőt 100 km.-es sebességgel, mint pl. New­Yorkbol Floridába. Már pedig egy autóbusz tizszerannyi gumiabron­csot fogyaszt, mint egy normális gépkocsi s a becslések szerint az autóbuszok száma 1930-ban meg fogja haladni a 300.000-ret. A legnagyobb érdeklődés e nem­zeti probléma megoldását illetőleg, mint fentebb említettem, természe­tesen abba az irányba terelődik, miként lehetne függetleníteni Ame­rikát a külföldi termeléstől. S el kell ismerni, hogy a dologhoz igazi amerikai elszántsággal láttak hoz­zá. Firestone, a nagy gumiabroncs­milliárdos 1 millió acre (700.000 kai. holdj területet bérelt ki Libé­riában, az afrikai néger köztársa­ságban, ahol azóta már lázasan dolgoznak az új ültetvények ki­építésén s ez az akció egyúttal az új amerikai imperializmus első lépését is jelenti a fekete világ­részen, amely már annyiszor volt színtere súlyos válságokat előidéző DIPLOMÁCIAI ÉLET — Májusi díner-k, kírálydíj és kí­nevezések a diplomata fronton — A pesti tavasz, a divat és a fő­városi társasélet évről-évre megis­métlődő ünnepélyes főpróbájára a Király-díjra, ezidén is nagyszám­ban vonultak ki a külföldi államok itteni diplomatái, akik a pesti pub­likummal együtt asszisztáltak és lelkesedtek a magyar hölgyek ra­gyogó színpcmpájú divatrevűjén és gróf Sigray Antal győztes paripá­jának, Naplopónak fényes győzel­mén, amely gazdájának a dicsősé­gen kívül csekély két milliárd ko­ronát is hozott. Május első felében megkezdőd­tek egyébként a szokásos tavaszi diplomáciai ebédek és estélyek, a melyeket a magyar közélet vezetői ilyentájban évről-évre rendeznek a külföldi diplomaták tiszteletére. A múlt napokban Bethlen István miniszterelnök és felesége a minisz­terelnöki palotában este 9 órakor dinert adtak, amelyen megjelen­lek: Cesare Orsenigo érsek, pápai nuncíus, Theodor Brerítano ameri­kai követ és felesége, Georges Raoul Clinchant francia követ, De Muns Y Andreu spanyol ügyvivő, Raphael A. Raphael görög-, Suica szerb-, Moser csehszlovák ügyvivő, továbbá Walko Lajos h. külügy­miniszter és Pesthy Pál igazság­ügyminíszter feleségeikkel, Vass József népjóléti- és Mayer János nagyhatalmi versengésnek. To­vábbá az említett parlamenti bi­zottságon kívül a rendkívül agilis Hoover ösztönzésére két nagy szervezet alakult, azzal a céllal, hogy azonnal ültetvényeket léte­sítsen olyan területeken, amelyek az Egyesült-Államok ellenőrzése alá esnek. Itt néhány középameri­kaí köztársaságon kívül, amelyek a Monroe-doktrina közvetlen oltalma, azaz az Unió protektorátusa alatt vannak, elsősorban a Fülöp-szige­tek, Amerika egyetlen tengerentúli birtoka jönnek tekintetbe. Az ot­tani klima és talaj rendkívül alkal­mas a kaucsukfa tenyésztésére, de ültetvények létesítése számos akadályba ütközik s messzeható problémákat vet fel annál is in­kább, mert kaucsukültetvényekbe fektetett tőke csak 5—6 év múlva hozza első gyümölcseit, minden ilyen irányú elhatározás tehát hosszú terminusra kötné le az Unió politikáját, amelyről azonban egy következő cikkben lesz bő­vebben szó. földmívelésügyí miniszter, Scitov­szky Béla a nemzetgyűlés elnöke és •Je, Ráday Gedeon gróf és grófné, Széchenyi Viktor gróf és neje, özv. Hadik Béláné grófné, özv. Bethlen Andrásné grófné, Bissingen Rezsőné grófné, Mikes Árminné grófné, Barcza György követségi tanácsos és felesége, Bánffy Zoltán báró és báróné, Tor­may Cécíle, Ángyán Béla minisz­teri tanácsos és felesége, Szász Zsomborné, Haller Ferenc gróf és tfj. Bethlen István gróf. A diner-t este 10 órakor fogadás követte, a melyen a politikai, társadalmi és művészeti világ köréből mintegy négyszázan jelentek meg. A Johannita-Rend magyar cso­portja a múlt héten tartotta Buda­pesten szokásos évi közgyűlését, melyen 40 magyar és 4 német lovag vett részt. Az ülést díszebéd kö­vette, ameJyen résztvettek: Jó­zsef, József Ferenc és Albrecht fő­hercegek, Karátsonyi Jenő gróf, a Szuverén Máltai Lovagrend itteni követe, Szirmai József és Barcza Károly máltai lovagok, mint ven­dégek. A Budapestre akreditált, de ál­landóan Bécsben állomásozó köve­tek közül több heti tartózkodásra ideérkeztek: P. V. Bigler dán kö­vet és Patrik Reutersward svéd ügyvivő; viszont Raphael, a szim­patikus fiatal görög ügyvivő néhány nap előtt hagyta el végleg Buda­pestet, mert kormánya Párisbcf he­lyezte át. Az új görög követ MV-

Next

/
Oldalképek
Tartalom