Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Külpolitikai aktualitások Angliában

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1925. december 1. pesti társas életben. Teáikon a pesti társaság színe-java jelent meg. Rokoni szálak is fűzik több magyar arisztokrata családhoz. A kedves fiatal követ és szép felesége távozását nagyon sajnálják jóbarátaik és ismerőseik. Wélezek grófra nagy feladatot ró új megbízatása, neki kell átvennie azoknak a gazdasági tárgyalásoknak a vezetését, amelyek a német-spanyol vámháború rendezését és a normális gazdasági viszony helyreállítását célozzák. Az új német követ nevét diplomáciai körökben még hétpecsétes titok fedi, Welczek gróf a hirek szerint még január végéig vezeti a budapesti német követséget. A pesti társaság egy közkedvelt alakja utazott el a minap új állomáshelyére, — egy magyar diplomata: Procopius Béla köv. tanácsos, akit a kormány athéni magyar ügyvivőnek nevezett ki. De új athéni képviselője van viszont itt nálunk ís Görögországnak: Raphael A. Raphael ügyvivő, aki mindössze két hónapja foglalta el itteni állását. A görög ügyvivő párisi diplomáciai iskolába járt, ami meg is látszik franciás modorán és pompás francia kiejtésén. Egyébként fiatal kora ellenére már a békekötésnél: Neuilly-ben: Törökországban, Bulgáriában és Belgrádban képviselte eddig hazáját. Sir Colville Barclay, az angol követ ís nemrég tért haza a Várbeli követségi palotába Itáliából és Skóciából ahol szabadságát töltötte. Sir Barclay, akit tapintata és közvetlen modora hamar kedveltté tett a pesti társaságban, hires sportember és nagy vadász. Hivatalos idején túl, szabad napjait néhány magyar barátja birtokán tölti, ahol részt vesz az őszi vadászatokon. — Hírek a követségekről. Van Ypersele de Strihou rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Budapestről szabadságra utazott. Távollétében Leon van hegen követségi titkár vezeti ügyvivői minőségben a budapesti belga követség ügyeit. — Schuller tot Peursum ideiglenes németalföldi ügyvivőt Budapestről áthehelyezték, A budapesti németalföldi követség vezetésével: A. van de Sande Backhuisent bízták meg ügyvivői minőségben. — Telaat Reouf bejt, a török követséghez beosztott első titkárt, Varsóba helyezték. Helyette Achmed Loutfoullah béget osztották be első titkári minőségben a budapesti török követséghez. A lausanne-i konferencia eredménye Magyary Géza javaslatát részleteiben fogja tárgyalni a jövő évi drezdai konferencia A Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetsége november 11-én Apponyí Albert gróf elnöklésével ülést tartott a Magyar Külügyi Társaság tanácstermében, amelyen résztvettek: Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert, Wlassics Gyula báró, Pékár Gyula, Lukács György, Magyary Géza, Paikert Alajos. Jancsó Benedek, Eöttevényi Olivér, Vermes Béla, Horváth Jenő, Juhász Béla, Kirchknopf Ernő, Déchy Aladár, Bulcsy Ákos, Gulyás Béla és Szakáts Kálmán. Az ülésen Pékár Gyula, a Külügyi Társaság alelnöke számolt be a lausanneí konferencia eredményéről, mely magyar részről különös sikert jelentett. Már az unío var sói konferenciáján nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a mai rendszer nem biztosítja kellőképp a kisebbségi sérelmek igazságos és kellő orvoslását, a panaszeljárást tehát reformálni kell. A varsói konferencia határzatából kifolyóan ezért többen is előterjesztették erre vonatkozó reform javaslataikat. A magyar javaslatnak, amelyet Magyary Géza dr. budapesti egyetemi nyilvános rende/s tanár dolgozott ki és nyújtott be, lényege, engedtessék meg, hogy bármely nemzeti kisebbségi testület a Népszövetség elé járulhasson panaszával, s a Népszövetség tartozzék a beérkezett panaszt tárgyalás alapjául ki is tűzni. Ez a de lege ferenda javaslat. Ezzel szemben a többi javaslat, nevezetesen a Kunz-RauchbergBrabek, cseh-német-tót javaslat, tósvábbá ennek Médinger módosította formája azt az álláspontot képviselte, hogy kisebbségi petícióval a Népszövetség Tanácsának csak abban az esetben kelljen foglalkozni, ha azt egy tanácstag nyújtja be és vállalja a képviseletét. Ez a de lége lata javaslat. A lausannei konferencián eleinte csak az utóbbi javaslatokat tűzték napirendre, mi több közvetlenül a tárgyalás megkezdése előtt Djuvara román delegátus olyan javaslatot ís terjesztett elő, amely még a de lége lata-val szemben is megszorításokat tartalmazott. A magyar delegáció erélyes állásfoglalására a I konferencia tárgysorozatát megálI lapító értekezlet mégis úgy hatáj rozott, hogy a magyar javaslatot szintén napirendre tűzi, amennyi! ben arra idő marad. A tárgyalások j folyamán azután a román delegál tusnak közbeszólásai és akadékosj kodása annyira felháborította a jei lenvoltakat, hogy a cseh-német] slovák-tót javaslat letárgyalása és elfogadása után készséggel tettek eleget a magyar dele)gácíó ama kívánságának, hogy tűzzék ki a jövő évi drezdai konferencia programmjára a magyar javaslat részletes megvitatását is. Pékár Gyulának nagy jelentőségű beszámolóját az értekezlet feszült érdeklődéssel hallgatta. Hozszóltak: Berzeviczy Albert, za Wlassics Gyula báró, Lukács György, Magyary Géza Eöttevényi Olivér, akik mindannyian örömmel üdvözölték Pékár Gyulát a konferencián végzett nagyjelentőségű tevékenységéért és az elért szép eredményért. Külpolitikai aktualitások Angliában Irta: Lutter János Az angol közvélemény érdeklődését mostanság elsősorban a lóca rnóí egyezmény sorsa köti le. A nagy angol lapok berlini tudósítói úgyszólván napról-napra híven informálják lapjuk olvasóit úgy az egyes felelős német politikusok állásfoglalásáról, mint általában a német közvélemény kialakulásáról. A főkérdés az utolsó német minisztertanács döntéséig, a mely. tudvalevőleg felhatalmazza Stresemann német külügyminisztert a locarnóí egyezmény ez év december 1-én Londonban végbemenendő : ünnepélyes aláírására, vájjon a német kormány a három nacionalista miniszter kiválása és a birodalmi gyűlés nagy nacionalista pártjának éles ellenzéki állásfoglalása ellenére elszánt-e, s egyúttal elég erős-e a locarnóí egyezmény mellett kitartani? Német kormányválság ma egyenesen azt jelentené, hogy Austin Chamberlain angol külügyi államtitkárnak csaknem egy esztendős fáradságos igyekezete kárbaveszett, ennek visszahatásaként Franciaországban újra fellángolna a túlzó sovinizmus szenvedélye, s újra visszatérne Poíncaré támadó politikája, a melv két esztendő előtt csaknem az orosz kommunizmus karjaiba hajszolta Németországot. Ennek, a kontinensünk sorsára