Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - A Külügyi Társaság vidéki akciója

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1925. december 1. kérdésnek nemzetközi rendezése, érvényesítése — minden csak idő kérdése. Németország megjelenése a nemzetek Szövetségében, a nyugati kérdések nyugvópontra juttatása az európai politika súlypontját a rendezendő kérdések sorrendjében egyre jobban és jobban kelet és középeurópa felé nyomja. De a kérdésnek ilyen formális rendezése, mely csupán az életnek jogát hagyná meg vagy tartaná meg az erdélyi magyarok számára, van egy másik és reménytkeltő része. Ez pedig Románia nemzetközi pozíciójának kérdése. Mindez Oroszország támadó politikájával, á francia külpolitika legújabb szláv orientációjával együtt a besszarrábiai kérdés felvetésével válik aktuálissá. Itt van Nagyrománia Akhilles sarka és itt van erdélyi magyar jövendőnk nagy problémája is. Addig szenvedni, tűrni kell. Akkor az erdélyi kérdés újra nemzetközi érdekű lesz és a magyar nemzetem fog múlni hogy Erdély sorsának intézését újra kezébe vegye. Vannak a történelemnek láthatatlan, belső erői is. Azzal, hogy Marúu elmulasztotta az erdélyi kérdés rendezését az erdélyi autarkia százados gondolata alapján, a kérdés vissza adatott az imperialis rendezésének. A magyar nemzet életerejének kérdése lesz ekkor Erdély jövője. KÜLÜGYI TÁRSASÁG A Külügyi Társaság vidéki akciója A Magyar Külügyi Társaság alapszabályszerű programmjához hiven mindent elkövet abban az irányban, hogy a magyar közönség külpolitikai tájékozottságát fejlessze és a külpolitikai kérdések iránt való érzéket azokban a körökben, amelyek erre eddig nem igen mutattak, hajlandóságot, felkeltse. Ennek a munkájának igen jelentős mozzanata az az akció, amelyet másfél évvel ezelőtt indított meg a vidék nagyobb centrumainak a Társaság munkájába való bekapcsolása érdekében. A társaság vezérkara elnökével, Apponyi Albert gróffal az élén, számos magyar városban tartott már ünnepi ülést, amelyek az ottani intelligens közönség széles rétegeinek őszinte, megértő érdeklődését keltették fel és ezeknek a társaságba tagul történt bekapcsolását eredményezték. Ez az akció tavaly tavasszal Pécsett kezdődött, majd sorra kerültek a vidék többi nagyobb városai: Szegecl, Debrecen, Szombathely, Gvőr, Sopron, Kecskemét, Székesfehérvár, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula, amely városok közönségének nagy érdeklődése közepette folytak le ezek a szervezkedő ülések. A főispánok mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták a társaság ezírányú megkereséseit és a városok polgárT mesterei, nemkülönben az alispánok a maguk hatáskörében is sokat búzgólkodtak a siker érdekében. Ennek tulajdonítható, hogy a társaság ma már nemcsak Budapestre korlátozza a munkásságát — amint ez régebben történt — hanem belevonta abba az egész csonka-ország intelligens társadalmát és ezt a munkáját ezentúl is fokozatosan folytatja. A Külügyi Társaság az idei évadban az első ilyen ülést október közepén tartotta Nyíregyházán, ahol Kállay Miklós főispán rendkívül körültekintő gondoskodásával és szervező ügyességével, valamint az ottani irányadó körök megértésével a társaság velső fellépése valóságos politikai és. kúltúrális eseménnyé lett. Ez alkalommal a Társaság delegációját Berzeviczy Albert elnökhelyettes vezette, aki a megyeháza nagytermét zsúfolásig megtöltő előkelő közönség előtt Magyarország külpolitikai helyzetéről tartott mindvégig lebilincselő, előkelő színvonalú előadást. Utána Praznovszky Iván, meghatalmazott miniszter, Magyarországnak volt párisi követe, a háborús bűnösség eszméjét fejtegette meggyőző érvekkel, majd Eöttevényi Olivér nyug. főispán, a társaság ügyv. alelnöke tartott magvas előadást Nemzetiségi törvényeink és a nemzetiségi szerződések címmel, melyben ezt a kérdést a teljes anyag feltétlen uralásával fejtette ki. A nyíregyházi mozgalom síkerét mutatja az, hogy onnan 'számosan jelentkeztek tagokul a társaságba, jelesen maga Nyíregyháza r. t. város alapító tagként lépett be, azonkívül pedig pártoló íagokul jelentkeztek a következők: Bodor Zsigmond, Brenner Mihály, Benkő András, Bencs Kálmán dr., Forgách Balázs gróf, Füredi Lajos dr., Gutlmann Zsigmond dr., Hrstein Sándor, Humck Emil, Imre János, Krasznay Sándor, ,Klekner Károly dr., Kovács Pál, Kállay Miklós dr., Lengyel Nándor, Molnár Béla, Moravszky Ferenc, Mikecz István, Nagy Kálmán, Névery János dr., Olchváry Pál, Ozory István, Pisszer János, Práger Károly, Puskás Rezső, Rigó Alfonz, Reviczky László, Somogyi Gyula, Stessel Szilárd, Spanyi Géza dr., Steiner Vilmos, Sasi Szabó László dr., Szarka Sándor dr., Szirmai Lajos, Ungár Béla, Vietorísz István dr., Vargha Ferenc és csepei Zoltán Béla. A nyíregyházi ^szervezkedés munkájáb'ani " Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester is elismerést érdemel. A Külügyi Társaság vidéki akcióját a most meginduló évadban is folytatni fogja. Egyelőre Miskolcz, Eger, Hajdúszoboszló és Veszprém városok felkeresése van tervbe véve, amely helyek mindegyikére a társaság elnökségének valamelyik tagja vezeti a delegációt s ennek a sorában a társaság vezetői közül minden alkalommal ketten-hárman vesznek még részt. Itt említjük meg, hogy az elnökség tagjai közül az eddigi üléseken Apponyi Albert grófon és Berzeviczy Alberten kívül Lukács György és Pékár Gyula szereztek nagy érdemeket és nagyrészt az ő súlyuknak és munkájuknak tulajdonítható az elért siker. Kívülük és Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnökön kívül eddig Paikert Alajos és Ludwig Ernő alelnökök, Horváth Jenő és Lutter János igazgatók, Praznovszky Iván követ, azután Boér Elek. Szádecky-Kardoss Lajos és Pázmány Zoltán egyetemi tanárok és Pechány Adolf kormánybiztos vettek részt a vidéki gyűlések szervező munkájában. A Külügyi Társaság elnöki tanácsülése A Magyar Külügyi Társaság Elnöki Tanácsa nov. 15-én délelőtt gróf Apponyi Albert elnöklésével ülést tartott, melyen résztvettek Berzeviczy Albert, Lukács György, Nemes Antal püspök, Eöttevényi Olivér, Szterényi József báró, Lutter János, Horváth Jenő, Földes Béla, Radisics Elemér, Tánczos Gábor, Havass Rezső, Pataky Tibor, Malatinszky Lajos, Tóth Lajos, Papp Antal, Paikert Alajos, Pázmány Zoltán, Végh Gyula, Póka-Pivny Béla, Boér Elek, Klimes Károly, Ambrózy Gyula, Albrecht Ferenc, Szakáts Kálmán. Napirend előtt az elnök melegen üdvözölte Berzeviczy Albertet, a Magyar Tudományos Akadémia centennáriuma alkalmából, majd indítványozza a társaság