Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Erdély 1925-ben

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án Budapest, 1925 VI. évi 1. szám December 1. FŐBB CIKKEINK: A. F.: Erdély 1925-ben — Külügyi Társaság: (A Külügyi Társaság vidéki akciója — Az elnöki tanácsülés) — Szterényí József báró: Kereskedelmi politika — bj: Az új Pasics-kormány — Lutter János: Külpolitikai aktualitások Angliában — Bonkáló Sándor: A szláv kérdés — A cseh választás tanulságai — Kisebbségi kulturautonomia Észtországban — Az igazság derengése — Közgazdaság — Rovatok, Orientáció ma gyakran használt, közkeletű szó. Jelenti, külpolitikai vonatkozásban, azt a törekvést, hogy az ország azonos érdekből fakadó szorosabb kapcsolatot létesítsen egyik vagy másik szomszédos állammal. De már a szó értelmezéséből kitűnik, hogy kapcsolat létesítése, vagy akárcsak új kapcsolat keresése csak felelős faktor feladata lehet. Az állam politikai, társadalmi és közgazdasági szervezettségében rejlő erő hadsereghez hasonlítható, mely győzelem reményével csak akkor indulhat harcba, ha öntudatos fegyelemmel követi vezérét. Jobbra-balra portyázó szabadcsapatok ma bizony csak gátolják mozdulataiban a sereg zömét, esetleg kockáztatják a művészi tervszerűséggel felépített haditerv sikerét. Éppen ezért ne javasoljanak önkéntes vezérek ötletszerűen orientációkat. Mi csak magyar politikát folytathatunk s ami e szent célnak megfelel, segítsük megvalósulni minden erőnkkel és legjobb tudásunkkal. / \^ Erdély 1925-ben (A. F«>) Erdélyben ma Bratianu az űt és az marad talán hosszú időkre. A szállongó hirek, melyek kormányzatának bukásáról regélnek, korántsem komolyak. A tavasszal lefolvialandó választásokon fog eldőlni, hogy további időkre is Nagyrománia kormánya Bratianu kezében 1 marad, igenre vagy nem. Maga ez a kérdés az erdélyi magyarság szempontjából sajnos meglehetősen közömbös. Ha Avaresku jönne, ő is lényegében Bratianu akaratából és hozzájárulásával kormányozhatna, talán mérsékeltejbb és apkormányzás európai formái iránt valamivel érzékenyebb volna, mint a mai rezsim, de a román nemzeti fejlődésnek Bratianu elérte eitapjait elfogadná, megtartaná, sőt ha teheti fejlesztené is. A román nemzeti állam megépítésének máig elért magaslatairól, az egész állami berendezkedés belső erkölcstelensége és korrupciója ellenére csak szédítő bukás, vagy összeomlás kergetheti el a mai rezsimet. Ez a helyzet a román pártok belpolitikai elhelyezkedése szempontjából. Bratianu erőszakos, balkáni, de szervező tehetség. Avareskuról beszéltünk. Marad Maníu és az ő nemzeti pártja s a velük szövetkezett parasztpárt. Maníu Gyula pályáján, fájdalom, egyre inkább távolodott 1922-es' programmjától, a gyulalehérvári programmtöl és egész politikai rendszerét a reginaiizmus, az erdélyi önállóság gondolatáról fokozatosan a radikális demokrácia, a parasztpárttal való következés gondolatára építette át, A mezőgazdasági kamarai választásokon a két párt velük kooperált s nem kétséges, hogy a tavaszí országos választásokon is együtt fognak működni. Ez pedig azt jelenti, hogy Maniu eldobván egész politikai felfogásának a dolgok belső természetében nyugvó alapját, a regíonalíszmust. most a pártban feltétlenül és csakis kizárólag a parasztpártnak érdekei és szempontjai fognak dominálni. A magyarság most merre menjen, hová csatlakozzék és a román közéletben egyre jobban növekvő súlyával, melyik román pártot támogassa? Kétségtelen, az erdélyi magyarság a maga nagy szervezettségével és meglepő fegyelmezettségével olyan politikai erőt képvisel, amelyet ma már mellőzni még Romániában sem lehet. Okos taktikájával a nyári mezőgazdasági kamarai választásokon 49 képviselőt juttatott be a( kamarákba és ha még ez az arány messziről sem fejezi ki a magyarság természetes arányát, mégis a fejlődésnek egy foka, melyre büszkén tekinthet minden erdélyi magyar. Láttam, amikor egyszerű magyar földmives tömegek annyi önituda)ttal, annyi fegyelmezettségével haladtak az illető vidék magyar vezetőjének útmutatása alapján a partennos magyar-román titkára, hogy egész erdélyi magyar fajunk jövendője elé bizalommal nézhetünk. Igaz az elnyomó román politika a magyarság hatalmas, számos erő tényezőjét semmisítette meg és fogja még megsemmisíteni, de a magyar néptömegek hatalma, belső életerejéhez hozzájutni nem fog. S elsősorban a magyar parasztság, a maga ősi erejében, hosszú évtizedekig még biztos bázisa, elvitathatatlan alapja lesz Erdélyben minden magyar politikának. Maga a magyar párt is — minden belső gáncsvetés ellenére — igenis komolyan, céltudatosan vezeti Erdély magyarjait megpróbáltatásának nehéz napjaiban. De Erdély és mindannyiunk jobb jövőjének záloga elsősorban önmagunkban, van. Azután a nemzetközi helyzetben!. A kisebbségi a Nemzetek Szövetsége protektoratusi jogának komoly és hathatós Felhívjuk olvasóink ügyeimét az 5-ík oldalon lévő bejelentésünkre